Nem a magyar kvótaügyi népszavazás alkotmányellenes, hanem éppen az Európai Unió szegi meg a saját szabályait, amikor a közösség területén tartózkodó migránsokat egyértelműen jogsértő módon akarja szétosztani az unió tagállamai között – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Magyarázata szerint ugyanis tömeges kiutasításnak minősül a leendő uniós aktus, a kötelező betelepítési kvóta esetleges életbe léptetése és működtetése. Szánthó Miklós szerint a tagállamoknak kötelességük lenne a törvénytelenség ellen fellépni, márpedig Magyarország ezt teszi. Elárulta, szó nincs arról, hogy Orbán Viktor kvótareferenduma alkotmányellenes lenne. „A népszavazással a Fidesz magasra tette a lécet, mert négymillió ember szavazata szükséges, hogy az érvényes legyen. Négymillió választó urnák elé szólítása komoly kihívás, de nem is lehetetlen, főleg migrációs témában, ahol nagy többségben nemleges az emberek attitűdje, tehát hogy a kvótára, a migránsok betelepítésére nemmel kell szavazni” – fogalmazott Szánthó Miklós.
Napok óta azon rugózik a magyar média, hogy alkotmányos, vagy alkotmányellenes-e Orbán Viktor kvótaügyi népszavazási kezdeményezése, a magyar kormányfő által feltett kérdésről egyáltalán lehet-e népszavazást kiírni. Hogy pontot tegyünk a viták végére, a kérdéseknek a PestiSrácok.hu is utánajárt. Az ügyben az Alapjogokért Központ igazgatójának, Szánthó Miklósnak tettük fel a kérdéseinket, aki leszögezte, szó nincs arról, hogy alkotmányellenes lenne Orbán Viktor kvótareferenduma.
„A népszavazási kérdés tartalmáról és jogi megítéléséről három nagyobb kérdés merült fel, ezeket megvizsgálva lehet eldönteni, hogy az ügyben lehet-e népszavazást tartani, vagy sem. Az első kérdés, hogy a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e, a második, hogy az ütközik-e nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséggel, míg a harmadik az egyértelműség kérdése” – bocsátotta előre Szánthó Miklós.
Az igazgató kifejtette, a népszavazásra bocsátott kérdés egyfelől azért országgyűlési hatáskör, mert semmi nem zárja ki ennek az ellenkezőjét. „Ráadásul azért sem állítható, hogy ne lehetne népszavazást tartani, mert az unió tervezett döntései az áthelyezésről vagy betelepítésről már nem menekültpolitikának, hanem bevándorlás-politikának számítanak. Előbbi uniós, utóbbi tagállami hatáskör. Amíg menekültpolitikára számos uniós szabály létezik, addig bevándorlás-politikára alig, nem hiába akar rendeletmódosítást az Európai Bizottság e területen, hogy ott is a közösségi jog primátusa érvényesüljön. Ami azt jelenti, hogy ők is tisztában vannak vele: jelenleg ezen a területen – uniós szabályozás hiányában – még a tagállami jogalkotó elsőbbsége él. A népszavazási kérdés valójában szuverenitási kérdés” – válaszolta a PestiSrácok.hu-nak Szánthó Miklós.
Szánthó Miklós szerint az unió kvótája a törvénysértő. Fotó: Magyar Idők
Az Alapjogokért Központ igazgatója nyomatékosította, nem a magyar kvótaügyi népszavazás alkotmányellenes, hanem éppen az Európai Unió szegi meg a saját szabályait, amikor a közösség területén tartózkodó migránsokat egyértelműen jogsértő módon akarja szétosztani az unió tagállamai között.
„Ahogy nemzetközi szerződések és az EU saját Alapjogi Chartája, úgy a magyar Alaptörvény is rögzíti a tömeges kiutasítás tilalmát. Definíció szerint ugyanis bármilyen hivatalos intézkedés, amely külföldiek egy behatárolható csoportját egyéni vizsgálat nélkül arra kényszeríti, hogy az adott állam területét hagyja el, csoportos kiutasításnak minősül – és akár az áttelepítés, akár az áthelyezés, akár a betelepítés ilyen vagy ehhez hasonlít. Ezt viszont azonban a fentiek szerint a magyar alkotmányos szabályok is tiltják, mégis ezt akarja ránk kényszeríteni az EU, tehát egy számára tilalmazott területen akar szembemenni az Alaptörvénnyel, így szuverenitást sért. Ezért a szuverenitás legfőbb hordozóinak, a népnek és az Országgyűlésnek igenis joga van ezzel szemben népszavazás és törvényalkotás útján fellépni. Ilyen hatáskört ugyanis az EU-ra nem ruháztunk át” – hangsúlyozta Szánthó Miklós.
A másik két nagy kérdés kapcsán az igazgató úgy vélekedett, az EU-jog egésze nem nemzetközi jognak, hanem közösségi jognak számít, így a kérdésben felvetettek nem tartoznak a tilalmazott tárgykörök közé, tehát arról tartható népszavazás. „Az egyértelműség kérdése pedig két követelményt foglal magába, a választói és a jogalkotói egyértelműséget. Előbbi feltétele, hogy a választó egyértelmű választ tudjon adni a feltett kérdésre. Tekintettel arra, hogy a népszavazási kérdést jelen időben fogalmazták meg, az érvényes és eredményes népszavazás által lehetségesen kiváltott hatás is csak a népszavazás időpontjában, illetve azt követően, a jövőre nézve lehet joghatással. Ezáltal viszont egyértelmű a választók számára az is, hogy egy jövőre vonatkozó kérdésről szavaznak. A jogalkotói egyértelműség ennél egyszerűbb, ugyanis azt az Országgyűlés vélelmezhetően el tudja dönteni, hogy hárul-e rá jogalkotási kötelezettség, és ha igen, akkor milyen mértékben” – összegezte Szánthó Miklós.
Az Alapjogokért Központ igazgatójától portálunk azt is megkérdezte, szerinte érvényes lehet-e egy ilyen, kvótaügyi, menekültügyi referendum, tehát elképzelhető-e, hogy legalább négymillió ember vesz részt a népszavazáson. Kérdésünkre Szánthó Miklós úgy reagált, a népszavazással a Fidesz magasra tette a lécet.
„Négymillió választó urnák elé szólítása komoly kihívás, de nem is lehetetlen, főleg migrációs témában, ahol nagy többségben nemleges az emberek attitűdje, tehát hogy a kvótára, a migránsok betelepítésére nemmel kell szavazni. Az emberek túlnyomó többsége nem kér a migránsokból, nem kér a bevándorlók kötelező betelepítéséből” – fogalmazott Szánthó Miklós.
Hozzátette, a DK kivételével, akik bejelentették, bojkottálják a népszavazást, elvileg a többi ellenzéki pártnak is mozgósítania kellene, ha más nem az igenek mellett, mert különben öngólt rúgnak. „Az ellenzék ugyanis mindig úgy tünteti fel magát, mint a demokrácia legfőbb védelmezője, így tehát nem mondhatják azt a választóiknak, hogy maradjanak otthon, mert a népszavazás a demokrácia legnemesebb eszköze. Ez ellen csak úgy léphetnek fel, ha szembe mennek korábbi önmagukkal” – mondta az igazgató.
Mint ahogy az ismert, néhány napja Trócsányi László igazságügyi miniszter is egyértelműsítette: igazságos és jogszerű a kormány népszavazási kezdeményezése.
Vezető fotó: PestiSrácok.hu/Szarvas Szilveszter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS