Szubjektív sorok a Budapest Honvéd szombaton megnyert 14. magyar labdarúgó bajnoki címéről.
Senki sem hitte el. A Kispest, a Budapest Honvéd neve az utóbbi összeforrott a középszerrel. Szélhámos olasz tulajdonos, kókler edzők, a korábbiakhoz képest összehasonlíthatatlanul gyenge játékoskeretek, a szégyenteljes és történelmi kiesés, a szurkolók bojkottja – a kétezres években minden jel arra utalt, hogy a klubnak vége. Ehhez képest kell értékelni, ami szombat este történt, hogy az előzetesen lekezelt, alacsony költségvetéssel dolgozó együttes szembement minden várakozással, és a pályán, nem pontszámolgatással, nem döntetlennel, nem kimagyarázandó teljesítménnyel megverte utolsó riválisát is, és bajnok lett. 1993 után újra – összességében tizennegyedszer.
Nem titok: ennél váratlanabbul, ennél nagyobb meglepetést keltve korábban sohasem nyert.
Senki sem hitte el. Néztük egymást, és nem tudtuk, hogyan reagáljunk. Mi nem ebben nőttünk fel, a Kispest nem lehet bajnok, a tündérmesék az életben nem így végződnek, hanem utolsó perces bukással, könnyekkel, káromkodásokkal, de nem így. Ünneppel.
De ha valaki látta az akaratot, azt a lelkesedést, tüzet, ahogyan a játékosok odatették magukat, ahogyan az olasz Lanzafame méterekről becsúszott, ahogyan az ismét szélsővédőt játszó, amúgy csatár Holender a közönséget hergelte, akkor az azt is tudta: itt csak a Kispest nyerhet. Ez nem történhetett máshogy.
„Mindenki tudja már, hogy Eppel a gólkirály” – kezdte énekelni a Honvéd-tábor már hónapokkal ezelőtt, és most már tényleg mindenki tudja. Az ifjú éveit szinte észrevétlen töltő csatár élete szezonjára tette fel a koronát szombat este, amikor a 60. percben remekül ért bele King beadásába. Csak egy gól, csak a magyar bajnokság, de érdemes megnézni azt a pillanatot. Ahogyan a hangorkántól felrobbant a stadion.
Aztán már csak az őrült lassan csordogáló perceket kellett számolni.
Marco Rossi sírt. Rossi elmegy, máshol folytatja. A Kispest olasz edzője teljesítette a lehetetlen küldetést, és most könnyek között távozik. Megteheti. Örökre beírta magát a klub történetébe. Ahogyan ez a csapat is. Saját nevelésű fiatalokkal, bundaügy miatt elítélt és eltiltott olasz klasszissal, máshol már leírt idegenlégiósokkal.
Puskás Ferenc – és Bozsik József és Tichy Lajos és Kocsis Lajos és Détári Lajos – csapata újra megnyerte a bajnokságot. Akkor, amikor mindenki arra számított, ez már nem igazán történhet meg. Ugye nem csak én gondolom úgy, hogy Puskás fenn mosolyog az égben?
Fotó: Budapest Honvéd/Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS