Hihetetlen gyorsasággal söpörték el kormányközeli agrármogulok a készülő üzemgazdálkodási törvény azon paragrafusát, amely kimondta volna, hogy a nagyüzemeknek öt éven belül le kellene mondaniuk az 1200 hektáros határt meghaladó földterületeikről. A paragrafus létezett, de rögtön azután megsemmisült, hogy a jobboldali nagyüzemi érdekcsoport a Magyar Nemzet hasábjain keresztül selyemzsinórt küldött a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetőinek. A PestiSrácok.hu bennfentes forrásból megtudta, egymillió, de inkább másfélmillió hektár elidegenítését, visszavételét kényszeríthette volna ki a magyar állam, ha a változás bekerül az üzemgazdálkodási törvénybe. Nagy volt tehát a tét. Egy gyöngyszemre is rábukkantunk az ügy feltárásakor. Kiderítettük, hogy bár most elfújta a szél a törvénytervezet ezen rendelkezését, de az ángyáni szellem nem hunyt ki a nagyobbik kormánypárt köreiben, és a paragrafus mutációi megjelentek más tervekben és indítványokban. Tovább húzogatják tehát a Fidesz és a Vidékfejlesztési Minisztérium egyes erős emberei az agrárcsászárok zsíros bajszát. Utóbbiak között a volt ÁG és TSZ-vezetőkből álló “szoci zöldbárók” mellett megtaláljuk a százas lista előkelő helyein szereplő második generációs újgazdagokat és magát Simicska Lajost, a Magyar Nemzet és a Közgép Zrt. tulajdonosát is.
HUSZÁR DÁVID – PestiSrácok.hu
Lássuk hát a részleteket! Egyértelmű, félreérthetetlen üzenetet küldött tehát a kormánynak és a Vidékfejlesztési Minisztériumnak a magyar kabinethez közel álló azon gazdasági kör és érdekcsoport, amely az agráriumban is érdekelt, mint nagyüzemi tulajdonos. A tőkeerős nagyhalak ezúttal az befolyási körükbe tartozó Magyar Nemzet című napilap hasábjait használták fel ahhoz, hogy az asztalra csapjanak. Nem értékelhető másként ugyanis az a cikk, amely a szóban forgó napilap február 20-i számában jelent meg a címlapon, és kifejtve a belső hasábokon.
A Pestisrácok úgy értesült, az, hogy Simicska Lajos, Nyerges Zsolt és közvetve Csányi Sándor sem nézte jó szemmel azt az elképzelést, amelyet az üzemgazdálkodási törvény papírra vetői megálmodtak, de amely az általuk üzenetként küldött cikk hatására tiszavirág életűvé vált. Simicska Lajosnak a Mahir Zrt. médiaholdingban a Magyar Nemzetet kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadóval közösen tulajdonolt B-Reklám Kft.-n keresztül van ötven százaléknyi tulajdonrésze, a Pro Aurum Zrt.-n és a Neo-Met Kft.-n keresztül ugyanakkor résztulajdonosa a Publimont és az A Plakát közterületi cégeknek, a Pro Aurumon át pedig szintén résztulajdonosa a Hír Televíziónak és a Magyar Nemzetnek. Nyerges Zsolt portfoliójába a Simicskával közösen tulajdonolt Publimonton és A Plakáton kívül az Infocenteren keresztül a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió, valamint az Infocenter tulajdonolta Advenio Zrt.-n keresztül a Class FM tartozik.
Egyúttal komoly agrárvállalkozók is…
Az urak egyúttal komoly agrárvállalkozók is. Éppen a Pestisrácok.hu nézett körül a legutóbb Simicska Lajos és neje leendő hárskúti kecskefarmján. A birtokunkba került dokumentumokból kiderül: az agrárvállalkozásnak helyt adó hárskúti ingatlant a Simicska-család egy olyan vállalkozótól vette, aki épp most próbálja egy Közgép-közeli üzletember önzetlen támogatásával megszerezni a szomszédban fekvő, korábban a Bábolnai Állami Gazdasághoz tartozó kerteskői ménesbirtok ötszáz hektáros területét. Az érintett üzletember Kosik János, aki a kormány kedvenc kivitelező cégének több vagyonelemét is birtokolta korábban, sőt: főszerepet játszott abban, hogy a MÁV Zrt. értékes üzemegységei a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt.-hez kerültek. Most viszont önzetlenül fedezetet nyújt a birtok tervezett megvásárlásához. Ráadásul, miután Simicskáné és Kosikné a közelmúltban hárskúti polgárokká váltak, helyi lakosként akár indulhatnak is a környékbeli földekre kiírt más állami pályázatokon. Ugyancsak több Fideszhez közeli mezőgazdaságban érdekelt vállalkozóról írtunk abban a cikkünkben, amely az agrár-milliárdosokról és a lehívott támogatásokról szól. Kiderítettük, Csányi Sándor OTP-vezér, érdekeltségei révén nemcsak a 100 leggazdagabb, de a 100 legtámogatottabb mezőgazdasági vállalkozó listáját is vezeti. Legelábbis a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre 2007-2010. I. félév közötti uniós agrártámogatások adatai ezt mutatják. Megírtuk, a források kiosztásának gyakorlata egy elitklubot alakított ki, ugyanis az 1600 milliárd forint 66 százalékát a pályázók 5 százaléka vihette el.
Ezen kormány közeli vállalkozók korántsem őstermelőnek, vagy családi gazdaság fejének számítanak a mezőgazdasági szektorban, hanem nagyüzemek tulajdonosainak, évi több milliárd forintos forgalmat bonyolító nagy agrárcégek vezetőinek, akiket húsba vágóan érint a készülő üzemgazdálkodási törvény. Nem mindegy tehát, milyen regulát léptet életbe a kormány, milyen javaslat kerül az Országgyűlés asztalára. A Magyar Nemzet szerdán előállt a farbával és azt írta, tönkreteheti a hazai agrártermelés jelentős részét adó nagyüzemeket a készülő üzemgazdálkodási törvény. A lap címlapon hozta a tervezet 75. számú paragrafusát, amelyben ez áll. „Az üzemtulajdonos mezőgazdasági termelő, a jelen törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül a nyilvántartásba felvett üzemi földterületének azt a részét, amellyel mezőgazdasági üzeme a törvény által megengedett legnagyobb mértéket meghaladja, köteles elidegeníteni, illetőleg azt legkésőbb a törvény hatálybalépésétől számított ötödik gazdasági év végével a haszonbérbe adó részére visszaadni, ha a méreteken felüli földterület a tulajdonában, illetőleg használatában tartható termőföld nagyságának jogszabályba ütköző túllépéséből származik.”
Megértették az üzenetet
Magyarán, arra köteleznék a mezőgazdasági kivitel jelentős részét adó agrárgazdaságokat, hogy öt éven belül mondjanak le az 1200 hektárnál nagyobb földterületeikről. A nagyüzemek tulajdonosai maguk dönthetnék el, hogy a művelésük alatt álló területek melyik részéről mondanak le. Ha a tulajdonos a földterületet nem kívánja eladni, úgy a törvény a gazdaságot arra kötelezné, hogy másik mezőgazdasági termelőnek adja át használatba a birtokát. Az országgyűlési beterjesztés előtt álló javaslat azt a gazdaságot nevezi kisüzemnek, amelyik ötven hektárnál kisebb földterületen működik. Az e feletti birtoknagyságon gazdálkodó szervezetet ötszáz hektárig középüzemként vennék lajstromba, az ezt meghaladó, de legfeljebb 1200 hektárt művelő gazdaságokat pedig már nagyüzemnek neveznék. Ez utóbbi körrel kapcsolatban tartalmaz a jogszabálytervezet alapvető jelentőségű korlátozásokat. Illetve csak tartalmazott, miután a cikk megjelenése után nem sokkal kikerült a 75. paragrafus a törvényből – erről egy belső informátorunk tájékoztatta a Pestisrácok.hu-t. Az igen jól fialó, milliárdos hasznot hozó mezőgazdasági területeiket féltő vállalkozók üzenete tehát célba talált, s a papírra vetett paragrafus hihetetlen gyorsasággal tűnt el a süllyesztőben. Magyarországon ugyanis korántsem ritka az 5-6-8 ezer hektáros, vagy a még ezeknél is nagyobb urodalom, domínium.
A Pestisrácok.hu megtudta, hogy egymillió, de inkább másfélmillió hektár elidegenítését, vagy a nagyon is jellemző állami bérletek esetén a bérlet felmondását kényszeríthette volna ki a magyar állam, ha a fent idézett paragrafus is bekerülne az üzemgazdálkodási törvénybe, a regula pedig életbe lépne.
Az MSZP eleve blöffnek vélte a tervezetet
„A magyarországi mezőgazdasági termőterületek negyven százalékát művelik jelenleg a társas cégek, nagyüzemek. Ez azt jelenti, hogy kétmillió hektár tartozik hozzájuk. A kétmillió hektár fele, de inkább nagyobb része biztosan belekerülne abba a körbe, amelyre realizálódhatna az elidegenítése. Hatalmas mérték. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: egy-másfélmillió hektárról beszélnénk ez esetben” – mondta a Pestisrácok.hu kérdésére Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke, MSZP-s országgyűlési képviselő. Hozzátette: „remélem csak egy blöffről van szó.” Gőgös Zoltán nyomatékosította, végzetes hiba lenne ez a tervezet kivitelezése, és ekkora őrültséget még az Orbán-kormány sem léphet meg. „A javaslat – elfogadása esetén – azonnal lehetetlenné tenné a hitelezést a nagygazdaságok számára, és ez bizonyosan a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazat végét jelentené. A bankok ugyanis a hitel igénylésekor megkérdezik, milyen időtávlatú bérleti szerződése van az illetőnek a földterületére? Tíz év alatt szóba sem állnak a kérelmezővel. Több százmillió forintnyi hitel esne ki az ágazatból. A javaslat elfogadása azt eredményezné, hogy mintegy 2-300 ezer szarvasmarha és csaknem másfél millió sertés, vagyis lényegében az amúgy is nehéz helyzetben lévő hazai állattenyésztés termelése közel 90 százaléka elveszne. A törvény társadalmi hatásai csak becsülhetők, de 70-80 ezer munkahely megszűnése és egy minimum 15-20 százalékos élelmiszerár-robbanás borítékolható” – hangsúlyozta Gőgös Zoltán. Kérdésünkre, hogy ő személy szerint látta-e a jogszabályt, úgy fogalmazott, látni nem látta, de hallani hallott róla a Parlamentben, a Képviselői Irodaház folyosóján. „Ez a dolog egyszer már előjött az Országgyűlésben, egy parlamenti vitán, de akkor az LMP és a Jobbik hozakodott elő vele. Akkor még a kormány képviselői is azt mondták, hogy nem lehet érvényes kétoldalú magánjogi szerződéseket felbontani, megbolygatni.
Még a gondolatot is visszaszívták
A paragrafus tehát úgy tűnik tiszavirág életet élt, erre utal az is, amit Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára nyilatkozott a Pestisrácok.hu-nak a budapesti fiatal gazda konferencián, néhány nappal a cikk megjelenése után. Közölte, nincs ilyen terve a szaktárcának, nem létezik ez a rendelkezés.
Főnöke, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a kormányzati hírportálon közzétett videós nyilatkozatában megerősítette, nincs olyan üzemszabályozási törvénytervezet a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM), amely tönkretenné vagy nehéz helyzetbe hozná a nagyüzemeket, nincs olyan tervezet a minisztériumban, amelyre a sajtó hivatkozik. „Senkit sem akarunk tönkretenni, mi a mezőgazdaságot nem bontani, hanem építeni szándékozunk, és ebben a szellemben dolgozunk a jövőben is” – jelentette ki a tárcavezető. Gőgös Zoltán erre úgy reagált, nem csodálkozik azon, hogy Fazekas Sándor szerint a VM-ben nincs ilyen javaslat, hiszen a földtörvény sem a VM-ben készült.
A nagyüzemi lobbi apokalipszist jósolt
Megkerestük Mikula Lajost is, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) az ügyvezető elnökét, aki elmondta, a nagyüzemek, a nagygazdaságok jelentik az exportot, ők adják az agrárvolumen jelentős részét. Szerinte, ha a nagyüzemeket ilyen szintű támadás érné, akkor beszakadna a magyar GDP. „A kisgazdaságokat sem lehetne arra kötelezni a törvény erejével, hogy holnapra, holnaputánra, legyenek nagyok, és csak nagyban tevékenykedhetnek. Hosszú folyamat, amíg megváltozik a magyarországi agrárstruktúra, nem lehet azokat kipécézni magunknak, akik adják a volument, akik húzzák az agrár GDP-t és akik nagyban játszanak” – mondta kérdésünkre Mikula Lajos. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is megdöbbentőnek tart egy ilyen irányú elképzelést, mert ez véleménye szerint sértené az alaptörvényt, valamint a jogbiztonság elvét. A MOSZ szerint a jogalkotónak tisztában kell lennie azzal, hogy egy ilyen intézkedés megismételné a 90-es évek elejei drasztikus – akkor 40 százalékos – mezőgazdasági termelés visszaesést, valamint az arra az időszakra jellemző, folyamatosan kétszámjegyű fogyasztói áremelkedést.
Pártok fölött álló gigabiznisz
Most látszik csak igazán, milyen tőkét, milyen erőt jelentenek valójában a nagyüzemek és a kormányhoz közeli agrármogulok. Gyakorlatilag néhány nap leforgása alatt selyemzsinórt küldtek egy olyan elképzelésnek, amely keresztbe tett volna nekik, és amely a nagy pénzkaszálás végét jelenthette volna. Itt üt vissza igazán az, hogy a politikai osztogatás eredményeképpen jöttek létre a mamutgazdaságok, és ezt a történelmi gyökerű folyamatot sem a rendszer-, sem a kormányváltások nem tudták megakadályozni. A magyar nagybirtokok átlagos mérete, amely 3200 hektárra rúg jelenleg, az egyik legnagyobb az Európai Unióban, és a birtokkoncentráció gyorsul. A nagybirtokok hatalma, befolyása óriási, nyereségük horribilis, miközben alig foglalkoztatnak. A hazai agrár-nagyvállalkozók csupán 80 ezer, míg a kis gazdaságok viszont több mint 350 ezer embernek adnak munkát. A nagyok által megtermelt jövedelem ráadásul nem marad helyben, így nem gazdagítják a vidéket, az agrártámogatásokat pedig igencsak lefölözik.
A kis- és közepes méretű gazdaságok tulajdonosainak azonban nemcsak a politikai kegyben élő nagybirtokosok osztják a pofonokat. A kormány saját magát gyomrozza azzal, hogy miközben a kisbirtokok, az őstermelők, a magyar gazdák, és a családi gazdaságok mellett tette le nyíltan a voksát, addig a saját holdudvara tele van tőkeerős oligarchával, nagybirtokossal. A szavazóbázist jelentő magyar vidék az előbbiek támogatását, helyzetbe hozását várja el, miközben a „pártüzemek” mindent lesöpörnek, ami nekik nem kedvez.
Fazekas az ablakon mászik vissza…
A Pestisrácok.hu az ügy kapcsán belevetette magát a törvényekbe és az indítványokba, és egy olyan gyöngyszemre bukkant, amely az üzemgazdálkodási törvény 75. paragrafusára hajaz. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának az asztalán fekszik, és általános vitára alkalmasság pecsétre vár a „T/10052 Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról” szóló törvénymódosító javaslat, amelyet a mogulokkal szemben mindig csendben nyomuló Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyújtott be, és amely dokumentum 14. oldalán a következő indoklást találtuk: „A tervezett rendelkezés alapján a tulajdonos személyében bekövetkező változás esetén az új tulajdonos jogosult lesz eldönteni, hogy a gazdasági év végére felmondás útján megszünteti-e a jogelődje által létesített haszonbérleti szerződést. A tervezetben szereplő 60 napos felmondási idő a haszonbérlő számára biztosítja azt, hogy fel tudjon készülni a szerződés megszüntetésére”.
Ez a tervezet – bár okozhat némi fejtörést a kisebb területeket bérlő gazdáknak is – végső soron a hatalmas területeket bérlő agrár-nagyvállalkozók birtokaiból csipegetne le darabkákat – ha nem fúrják meg. Az elképzelés a Nemzeti Földalapba örökléssel, életjáradékkal, vagy más törvényes módon visszakerülő birtokoknál is feloldaná a sokszor előnytelen haszonbérletet. De még fontosabb lehet, hogy adna egy gyomrost a falvak határait a kárpótlás után ezer meg ezer hektár számra hosszú távra kibérlő nagyvállalkozóknak, ügyeskedőknek is, mert legalább adásvétel, vagy öröklés esetén lehetővé tenné, hogy az adott parcellát mondjuk helyi családi gazdálkodó bérelje ki – persze piac áron.
Úgy tűnik tehát, hogy az üzemgazdálkodási törvénytervezet 75. paragrafusát hiába fújta el a szél, mutációi megjelentek a kormányzati tervekben és indítványokban. A sakkjátszma folytatódik, bár vezérelőnybe kerültek a nagymenők.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS