A legnagyobb környezetvédő szervezetek nyílt levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben kifejtik, hogy az előző négy év csapnivaló környezetvédelmi politikáját a kukába kell dobni, és követelik, hogy legyen ismét önálló környezetvédelmi minisztérium. Úgy vélik: az utóbbi években a zöld szemléletformálás és a megelőzés helyett a kormány az infrastruktúra fejlesztésére költött milliárdokat. Minderről egy régi motorost, Farkas Istvánt, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnökét, illetve az LMP meglepetésemberét, a bocskaiban és birkabőrben parádézó ökogazdálkodót, a fenntartható fejlődés parlamenti bizottságának reménybeli elnökét, Sallai Róbert Benedeket kérdeztük. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár sajnos nem reagált megkeresésünkre.
SZABÓ FRUZSINA ANNA- PestiSrácok.hu
A legnagyobb zöld civil szervezetek összefogtak annak az érdekében, hogy felhívják az alakuló kormány figyelmét arra, hogy szükségszerű a környezetvédelmi politika megerősítése, akár egy önálló környezetvédelmi tárca felállításával.
Az európai országok többségében önálló, elnevezésében többnyire a környezetre utaló minisztérium fogja át a levegő, a vizek és talajok minőségét, az élővilág sokszínűségét védő intézkedéseket, a hulladékgazdálkodás, valamint a környezetre és az emberi egészségre kockázatot jelentő anyagok és tevékenységek, zaj és rezgések területeit, valamint az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelmet. Annak tudatában, hogy Magyarországon statisztikák szerint a megbetegedések 16 százaléka környezeti szennyeződésekből ered, az ország egészséges és biztonságos környezeti feltételeinek megteremtéséhez és megtartásához elengedhetetlen az is, hogy a folyamatosan változó európai környezeti szabályrendszer aktív alakításában az ország megfelelő súllyal képviselje a lakosság érdekeit.
A hat legnagyobb hazai környezetvédő szervezet szövetsége a levélhez csatolt nyilatkozatában arra hivatkozik, hogy több hazai és nemzetközi stratégiai dokumentum figyelmeztet az éghajlatváltozás elleni fellépés, a környezet, a természet megvédésének sürgető voltára. Emlékeztetnek arra, hogy bár az Alaptörvény elvben magas szinten garantálja a természeti erőforrások védelmét és az egészséges környezethez való jogot, az előző négy éves kormányzási időszak alatt a környezet- és természetvédelem jogi és intézményi helyzete romlott.
Nem kell a zöldek partnersége?
A környezetvédők szerint a jelenlegi helyzet nemcsak a jövő nemzedékek lehetőségeit rontja, de a ma élők egészségét is veszélyezteti és akadályozza a gazdasági kibontakozást. Hazánkban az önálló környezetvédelmi minisztérium megszüntetése, és a szakterület államtitkársággá silányítása súlyos csapást mért a fenntarthatóság képviseletére, a környezeti érdekek érvényesülésére. „A magyar kormány egy partnerségi rendszert állított fel az elmúlt négy évben a különböző ágazatok szervezeteivel, kivéve a környezet- vagy természetvédelmi tömörüléseket. Ez egy jelzés a környezetvédelmi államtitkárságot felügyelő Vidékfejlesztési Minisztérium részéről, hogy nem volt fontos a zöld szerveződések bevonása a munkába. Ez nem is lenne gond, de minimum konzultációra szükség lett volna a jogszabályok készítésénél, a nagyobb döntések meghozatalánál. Mi mindenképp sürgetnénk, hogy egy intézményesített konzultációs rendszer működjön ebben az égetően fontos témakörben is. Meglátásunk szerint a gazdasági és a környezetvédelmi ügyeket úgy kell harmóniába hozni egymással, hogy a fenntartható fejlődés megvalósuljon. – mondta a PestiSrácok.hu-nak Farkas István Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
A megelőzés a fontos, nem az infrastruktúra
Sallai Róbert Benedek szerint a rendszerváltás óta most először van ilyen rossz helyzetben a környezetvédelem.
A környezetvédelmi politika megszilárdításával kapcsolatban megkerestük Sallai Róbert Benedeket, aki a Fenntartható Fejlődés Bizottság elnöki pozíciójára jelölt a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője. A természetvédelmi mérnök, biogazdálkodó politikus szerint a környezetvédelem a legnagyobb lökést még a rendszerváltás után kapta, akkor születtet a mostani szabályozások jó része. “Később aztán az első Orbán-kormányban a környeztevédelmi tárca megerősödött, a civil szervezetek komoly támogatást kaptak, tovább erősítve zöld szektort. A két szocialista kormányzás alatt már egy erős negatív tendencia figyelhető meg. Például elvették a nemzeti parkok természetvédelmi hatósági jogkörét, csökkentették a környezetvédelmi támogatásokat és enyhítették a szabályozást. Ám a rendszerváltás óta most először fordul elő, hogy csak névlegesen, államtitkári szinten jelenik meg a környezet és természetvédelem. Megszűnt a Környezetvédelmi Minisztérium és a vidékfejlesztésbe olvasztották, amely egy identitászavaros állapot, ugyanis a környezetvédelem nem a vidéki térségekben jellemző, hanem leginkább a környezeti ártalmak, a human egészségügyi problémák gócpontjaiban, nagyvárosi szinten. A szabályozási rendszer kisiklott, a vezető pozíciókba inkompetens vezetőket ültettek, és az egész mélyrepülésre feltette a koronát az Ángyán József által feltárt nemzeti parki botrány, illetve a paksi bővítés, amely a zöldeknek teljességgel elfogadhatatlan. Egyet kell értenem a környezetvédő szervezetekkel, hogy a kormány a legrosszabb teljesítményt az utóbbi négy évben a zöld fronton nyújtotta.”
Sallai szerint az infrastruktúra kiépítése nem környezetvédelem. Kép: ecolounge.hu
Sallai Benedek Róbert szerint hibás lépés a természetvédelmi területekhez köthető infrastruktúra fejlesztését, kiépítését környezetvédelemi tevékenységnek nevezni. „Az állam a strukturális alapokból és saját forrásokból inkább az infrastrukturális fejlesztéseket szereti, márpedig a természet és környezetvédelemnek alapvetően megelőző szemléletűnek kéne, hogy legyen. Nem a szelektív hulladékgyűjtés kiépítésére kéne elsősorban költeni, hanem a szemét keletkezésének visszaszorítására. Azok a beruházások, amelyet Illés Zoltán államtitkár, vagy a kormány környezetvédelmi lépésnek ítél meg, például a levegőszennyezést csökkentő létesítmények kiépítése, az én szemléletem szerint nem szolgálnak közvetetten védelmi célokat.” Az LMP-s képviselő szerint hatalmas hiba, hogy a zöld civil szervezetektől évről évre folyamatosan megvonták a támogatást, tíz év alatt kevesebb, mint egy tizedére csökkent, valósággal ellehetetlenült a zöld szféra. „Ha a környezet és természetvédelmet az általam képviselt szemlélettel kívánja valaki irányítani és a környezeti ártalmak megelőzésére törekedne, akkor ebben nagyon fontos és fajsúlyos szerepet kapnának a civil szervezetek, akik a szemléletformálással, különböző szakpolitikai törekvésekkel teljes mértékben a megelőzést kívánják szolgálni.”
A témától és Sallai képviselő úr szakmai tudásától függetlenül megjegyzendő, hogy liberális körökben nehezményezték, Sallai képviselő úr miért jár bocskaiban. A választ a Facebook-oldalán találtuk meg: „Feltűnő ismertetőjeleim: komoly vagyok, nem szeretem a vicces embereket és bocskaiban járok, amikor vesz a média. Ezzel másokat felidegesítek, de ezt anyukám nem tudja, mert ő haragudna érte, hogy bosszantom az embereket.”
Illés Zoltán szerint akár ezermilliárd is juthat környezetvédelemre
Illés Zoltán környezetügyi államtitkár április 22-én, a Föld napján IV. Tudományfesztivál megnyitója után elmondta: Magyarország az elmúlt uniós költségvetési időszakban – 2007-2013 között – több tízmilliárd forint kormányzati forrást és több százmilliárd forint uniós pénzt használt fel a magyar környezet- és természetvédelmi feladatok megoldására. Hozzátette, a mostani uniós pénzügyi ciklusban – 2014-2020 között – Magyarország mintegy 10 ezer 500 milliárd forint forrást használhat fel, ebből környezet- és természetvédelemre várhatóan mintegy 800-1000 milliárd forint fordítható majd. Példaként említette, hogy 130 milliárd forint juthat arzénmentesítésre és az ivóvíz jó minőségének biztosítására, a vízügyi beruházásokra 500-600 milliárd forint költhető, míg a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra további 100 milliárd forint juthat. A levegőtisztaság szavatolására várhatóan 100 milliárd forint köthető a mostani uniós költségvetési periódusban.
Azért a zöldek által sokat bírált Illés Zoltán sem dobta el teljesen a korábbi harcos környezetvédő énjét, hiszen a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló parlamenti szavazástól szándékosan maradt távol. A környezetügyért felelős államtitkár azt mondta, hogy – bár több tucat érvet tud felhozni a nukleáris technológia ellen – a Roszatommal kötött megállapodásnak számos belpolitikai eredménye lesz. A NOL TV-nek adott interjújában Illés arra is célzott, hogy a Paks II. felépítése nagyot lendít majd a hazai építőiparon, de az egyáltalán nem biztos, hogy az új atomerőművet üzembe is helyezik. Ausztriának is van olyan atomerőműve, ami felépült, de népszavazással utasították el végül a beüzemelését.
A NOL TV videóért kattinson a képre.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS