Egy kijevi bíróság elfogatóparancsot adott ki a Krími Autonóm Köztársaság Moszkva-barát miniszterelnöke és parlamenti elnöke ellen. Közben ötszáz orosz deszantost dobtak partra Szevasztopolban, és visszatértek az orosz katonák a Szimferopol melletti Perevalnoje falunál állomásozó ukrán dandárhoz. A Pentagon megkétszerezte a balti államok légtérellenőrzésében résztvevő gépeinek számát, és a térségbe küldött egy légi utántöltő gépet is.
A krími parlament elvben csatlakozott Oroszországhoz
A krími parlament elvi döntést hozott csütörtökön arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz – közölte Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes az orosz média beszámolói szerint.
A parlament döntött arról is, hogy március 16-án tartanak népszavazást a jelenleg Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusáról. A különleges státust élvező Szevasztopol városi tanácsa ugyancsak népszavazást írt ki március 16-ra arról, hogy e város Oroszország részévé váljon-e.
A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását.
Először az volt a terv, hogy május 25-én, az ukrán elnökválasztással egy időben tartják meg a referendumot. Később március 30-ra, most pedig március 16-ra módosították az időpontot.
Az orosz parlament egyszerűsített eljárásban tárgyalná a Krími Autonóm Köztársaság csatlakozását
Orosz kormánypárti politikusok támogatták csütörtökön a krími törvényhozásnak az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz csatlakozásáról hozott elvi döntését.
Nem sokkal a szimferopoli döntés megszületése után az Egységes Oroszország párt több törvényhozási képviselője és vezető politikusa úgy nyilatkozott: ha azt a népszavazás megerősíti, készek egyszerűsített eljárásban a csatlakozást megtárgyalni.
Szergej Zseleznyak, az Egységes Oroszország párt vezető testületének (JeR) tagja, az orosz duma alelnöke közölte, hogy Kijev maga juttatta el a Krími Autonóm Köztársaság vezetését odáig, hogy gyors döntést hozzon a terület státusáról.
Anatolij Liszkov, a felsőház alkotmányügyi és jogi bizottságának kormánypárti tagja szerint csupán néhány nap szükséges ahhoz, hogy a Szövetségi Tanácsban végbemenjen az eljárás, és a Krími Autonóm Köztársaság Oroszország részévé váljon.
A felsőház egy másik szenátora azonban arra figyelmeztetett, hogy nem kellene elsietett döntést hozni Moszkvában a krími terület Oroszországhoz csatlakozása ügyében. Valerij Snyakin, az ukrajnai helyzet vizsgálatára a Szövetségi Tanácsban létrehozott bizottság tagja szerint meg kell várni, amíg a félsziget lakossága véleményt nyilvánít a március 16-ra kitűzött népszavazáson. Hozzátette, hogy Oroszország hozzáállása már így is ismeretes: a hatalom minden szerve támogatja az krími parlament álláspontját. Snyakin azt mondta, hogy “amíg nincs meg a referendum eredménye, nem kell zavart kelteni, türelmesnek kell lenni”.
Leonyid Szluckij, a parlament alsóházának FÁK-országokkal foglalkozó bizottsági elnöke azt közölte, hogy megvárják a Krími Autonóm Köztársaság lakosságának döntését, de a március 16-ra előrehozott krími népszavazás után egy héttel már tárgyalhatják egyszerűsített eljárásban a terület Oroszországhoz csatlakozását.
A politikus azt hangoztatta ugyanakkor, hogy az orosz Állami Duma valamennyi frakciója jelenleg Ukrajna területi egységének megőrzését támogatja, de hozzátette, hogy a krími lakosságnak joga van “kérdéseket feltenni és azokat népszavazásra bocsátani”.
Korábban, a krími törvényhozás elvi döntésére reagálva Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország párt frakcióvezetője kijelentette, hogy a duma akár már a jövő héten napirendre tűzheti az általuk múlt pénteken benyújtott törvénymódosítási javaslatot.
Az orosz ellenzéki párt azt a 2001-es törvényt akarja megváltoztatni, amely az újabb területek Oroszországi Föderációhoz csatolását szabályozza. Azt szeretnék, ha a törvény kimondaná: egy külföldön lévő adott terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni. Azt is rögzítenék az orosz törvényben, hogy az elszakadni vágyó terület Oroszországhoz csatolása akkor is megtörténhessen, ha nincs erről nemzetközi egyezmény az ebben érintett állam és Oroszország között.
Illegálisnak nevezte a krími népszavazást az ügyvivő ukrán államfő
Illegálisnak és bohózatba illőnek nevezte a Krími Autonóm Köztársaság parlamentje által az Oroszországhoz való csatlakozásról kiírt népszavazást Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő csütörtökön tévébeszédében.
Turcsinov azt is közölte, hogy a kijevi törvényhozás eljárást indít a krími parlament feloszlatása és a referendum megakadályozása érdekében.
“Ez nem népszavazás, ez egy bohózat, csalás, egy bűntény, amit az Orosz Föderáció hadserege irányít” – mondta Turcsinov televíziós beszédében egy kék-sárga ukrán zászló előtt állva, azt hangsúlyozva, hogy a krími törvényhozás döntése nemcsak törvénytelen, de ellentétben áll az ukrán nép akaratával és a krími lakosok érdekeivel is.
Az ügyvezető államfő beszédében az ukrán alkotmány 76. cikkére hivatkozott, amely szerint kizárólag országos referendum dönthet Ukrajna határait és területi változásait érintő kérdésekben. Kiemelte azt is, hogy tíz nap alatt lehetetlen megszervezni és lebonyolítani akár csak egy helyi népszavazást is.
Olekszandr Turcsinov beszédében azt mondta, hogy hatásköreivel élve megakadályozza a krími parlament döntését. “A területünk sérthetetlenségét védelmezzük, országunk szuverenitását védelmezzük. Meggyőződésem, hogy Ukrajna azon állampolgárai, akik a krím területén élnek, közre fognak működni ebben” – mondta.
Ukrán miniszter: alkotmányellenes a krími népszavazás
Illegitimnek nevezte az ukrán gazdasági miniszter csütörtökön a Krími Autonóm Köztársaságban tervezett népszavazást arról, hogy a félsziget csatlakozzon-e Oroszországhoz.
“Álláspontom szerint ez a népszavazás alkotmányellenes” – mondta Pavlo Seremeta gazdasági miniszter újságíróknak Kijevben, megerősítve kormánya álláspontját a krími vezetés döntéséről, miszerint március 16-án népszavazást írnak ki a kérdésben.
A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második kérdésre válaszolva a szavazóknak elvben lehetőségük lesz úgy is dönteni, hogy a Krím maradjon Ukrajna része, megnövelt jogkörökkel.
A tatárok nem ismerik el törvényesnek a népszavazást
A krími tatár kisebbség nem ismeri el törvényesnek az Oroszországhoz való csatlakozásról tervezett népszavazást, és a nemzetközi közösséghez fordul segítségért – közölte csütörtökön az egyik vezetőjük.
Most nagyon fontos, hogy a nemzetközi közösség már az első órákban tegyen gyakorlati lépéseket. A helyzet esztelen gyorsasággal halad a szakadék felé – mondta az ukrán Hromadszki TV csatornának Refat Csubarov, a krími tatárok parlamentjének elnöke.
Csubarov felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában nincs törvény a helyi népszavazásokról, emiatt abszurdnak minősítette a referendum kiírását, miközben “az utcákat fegyveresek és páncélosok lepik el”. A döntést szerinte “néhány őrült hozta”.
A tatárok a Krím lakosságának 12 százalékát teszik ki.
Az Egyesült Államok alkotmányellenesnek bélyegzi a krími népszavazást
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma alkotmányellenesnek minősítette csütörtökön azt, hogy a Krímben népszavazást tartsanak a terület hovatartozásáról.
A minisztérium közleménye szerint a terv teljesen ellenkezik Ukrajna alkotmányával.
A Krímben egy helyi kereskedelmi tévéadó frekvenciáját a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió foglalta el
A Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió a dél-ukrajnai Krím éterében elfoglalta egy helyi kereskedelmi adó helyét – erősítette meg csütörtökön Katerina Mjasznyikova, a tévés és rádiós műsorszórók független szövetségének ügyvezető elnöke.
Szavait az Ukrainszka Pravda idézte internetes oldalán a TeleKritika nevű ukrán honlap cikkére hivatkozva. Az értesülés szerint a Csornomorszkoj (Fekete-tenger) tévétársaság birtokában vannak 2015 októberéig a közvetítési jogok a 17-es frekvencián, az egész Krímre kiterjedően.
Március 3-án azonban a helyi műsorszóró központ a csatornát lekapcsolta a hálózatról, amit azzal indokolt, hogy erőszakkal kötelezték erre. Képviselőjük továbbá elmondta, arról értesültek, hogy halálosan megfenyegették a Csornomorszkoj tévé újságíróit, és ezért inkább önként lekapcsolták a csatornát.
A frekvenciákat az ukrán nemzeti médiatanács osztja ki pályáztatással.
Krími vezető: az “ukrán hadsereg” megszálló a Krím területén
Megszálló hadseregnek nyilvánította csütörtökön a Krím félszigeten állomásozó ukrán erőket a múlt héten kinevezett új krími kormány első elnökhelyettese jelentette a Szabadság Rádió (a Szabad Európa Rádió ukrán nyelvű adása).
Rusztam Temirgalijev azután beszélt erről, hogy előzőleg a krími parlament elvi döntést hozott arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz.
“A Krímnek az Oroszországi Föderációhoz történt csatlakozása hatályba lépett ” jelentette ki Temirgalijev, aki szerint a március 16-ra előre hozott, a Krím státusával kapcsolatos népszavazásra a ennek megerősítése miatt van szükség.
A politikus szerint a Krím területén állomásozó egyetlen törvényes haderő az orosz hadsereg. “Harmadik országok vagy más államok haderőit a vonatkozó követelményekkel együtt megszállónak fogjuk tekinteni”- fogalmazott az első miniszterelnök-helyettes.
Temirgalijev szerint az ukrán erők vagy újból esküt tesznek, vagy biztonságosan elhagyhatják a félsziget területét.
Hozzátette: jelenleg készül a Krím, mint Oroszországhoz tartozó jogalany és az Oroszországi Föderáció között egy szerződés, amelyben meghatározzák a Krím hatásköreit és egy sor gazdasági mutatót. A krími politikus leszögezte: a Krím a “rubelövezethez” tartozik majd, és a félszigeten található teljes ukrán állami tulajdon, valamennyi ukrán állami vállalat a Krími Autonóm Köztársaság tulajdonába megy át.
A krími tatár parlament ENSZ-békefenntartók kiküldését javasolja
A krími tatár parlament (medzslisz) azzal a kéréssel fordult a nemzetközi szervezetekhez, hogy küldjenek ENSZ-békefenntartó kontingenst a Krími Autonóm Köztársaságba – jelentette az Interfax-Ukraina.
Refat Csubarov, a medzslisz elnöke csütörtökön közölte: a tatár parlament szerdán fogadta el a folyamodványt, amelyben nemzetközi szervezetekhez, köztük az ENSZ-hez, az EBESZ-hez, a nemzeti parlamentekhez, valamint az EU és az Európa Tanács tagállamainak kormányfőihez fordult a kéréssel.
A felhívás szerint a krími katonai konfliktus további kiszélesedése tömeges áldozatokkal járhat a félsziget békés lakosságának körében, ezért a medzslisz javasolja, hogy a nemzetközi szervezetek vizsgálják meg egy ENSZ-békefenntartó kontingens Krímbe vezénylésének lehetőségét.
Csubarov szerint a krími események a nemzetközi szerződéseken alapuló jelenlegi világrend felborulásához vezethetnek, ha a nemzetközi közösség nem parancsol megálljt az ilyen akcióknak.
Putyin politikáját támogatja az oroszok többsége
Immár második hete kétéves csúcson áll Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűségi indexe, s az oroszok többsége szerint meg kell védeni aktívan a Krímben élő oroszok érdekeit – ez derült ki két friss közvélemény-kutatásból, amelynek eredményeit csütörtökön hozták nyilvánosságra.
Valerij Fjodorov, az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM) vezetője elmondta, hogy ugyanazt a kérdést tették fel mint 2009-ben, azaz védelmezze-e Oroszország a Krímben élő oroszok érdekeit, vagy inkább ne konfrontálódjon az ukrán hatóságokkal.
Öt évvel ezelőtt a megkérdezettek 73 százaléka támogatta az érdekek tevékenyebb védelmét, míg 15 százalék inkább a konfliktus kerülését támogatta. Az új felmérés szerint az emberek 71 százaléka állt ki a krími oroszok védelme, míg 17 százaléka a szembenállás kerülése mellett.
Fjodorov elmondta azt is, hogy növekszik az érdeklődés Ukrajna iránt. Példaként említette, hogy három hete a megkérdezettek 72 százalékának, két hete 74, míg a múlt héten már nyolcvan százalékának voltak az ukrán események a legfontosabbak.
Szólt arról is, hogy az oroszok többsége az Ukrajnában történteket államcsínynek, erőszakos hatalomátvételnek nevezte, és úgy tartja, hogy Ukrajnában anarchia, törvénytelenség, banditizmus uralkodik, és polgárháború van. A megkérdezettek csupán 8 százaléka vélekedett úgy, hogy forradalom volt, míg 3 százaléka szerint amerikai provokáció, nyugati beavatkozás történt.
A VCIOM csütörtökön hozta nyilvánosságra a március 1-2-án elvégzett, az államfő munkáját értékelő közvélemény-kutatás eredményét is. A felmérés szerint az oroszok 67,8 százaléka helyesli Putyin elnöki tevékenységét, egy héttel korábban pedig 67,7 százalék volt ez az arány. Szociológusok úgy vélekedtek, hogy a magas index a Szocsiban lezajlott téli olimpiával, valamint az Ukrajnában történtekkel magyarázható. Az előző csúcsot – 68,8 százalék – 2012 májusában, közvetlenül az elnöki beiktatás után mérték.
Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
Nem hívatalos hírek szerint az Oroszországba menekült Viktor Janukovics leváltott ukrán elnököt szívinfarktus gyanújával kórházba szállították – jelentette csütörtökön a Moszkovszkij Komszomolec című orosz lap.
Az újság szerint Janukovics állapotát az orvosok “súlyosnak” minősítették. Az orosz lap hírét más források nem erősítették meg.
Néhány napja olyan híresztelés terjedt el az orosz és ukrán internethasználók körében – a kijevi Majdan egyik aktivistájának Facebook-bejegyzése nyomán -, hogy Janukovics meghalt. A hír később hamisnak bizonyult, cáfolták annak a kórháznak az orvosai, amelyben állítólag a megbuktatott ukrán elnök elhunyt. A hírre Vlagyimir Putyin is reagált.
“Még meghűl majd azok temetésén, akik ilyesmit terjesztenek róla” – tréfálkozott az orosz elnök.
Janukovics néhány napja a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban tartott sajtóértekezletén azt mondta, hogy folytatni akarja harcát Ukrajna jövőjéért.
Pártdiktatúra fenyeget Nyugat-Ukrajnában?
Lembergi (Lviv) politikusok szerint egypárti diktatúra alakulhat ki Nyugat-Ukrajnában annak következtében, hogy Kijev az ottani megyékben a végrehajtó hatalmi szervek élére a Szabadság (Szvoboda) párt képviselőit nevezi ki.
Vitalij Zahajnij, az Ukrán Városok Szövetsége lembergi regionális szervezetének alelnöke a zik.ua lembergi hírportálnak csütörtökön nyilatkozva elmondta, nyugtalanítónak tartja, hogy a Szabadság párt egyeduralomra törekszik Lemberg megyében. Úgy vélte, a párt maga alá akarja gyűrni egész Nyugat-Ukrajnát. Szerinte ezt a szándékot jelzi, hogy Irina Szih, a Szabadság párt volt parlamenti képviselője, a Lemberg megye kormányzójává történt kinevezése utáni első nyilatkozatában kijelentette, fenntartja magának a jogot arra, hogy beleszóljon a megyei ügyész, rendőrparancsnok és titkosszolgálati vezető kinevezésébe. Ha Szabadságnak sikerül keresztülvinnie az akaratát, akkor Nyugat-Ukrajnában ugyanolyan egypárti diktatúra lesz, mint amilyet a korábban kormányzó Régiók Pártja (PR) a keleti országrészben megvalósított. Ez rendkívül veszélyes tendencia emlékeztetett Zahajnij.
Jaroszlav Kendzjor ismert lembergi jobboldali politikus, aki hat cikluson át volt tagja az ukrán parlamentnek, a hírportálnak kifejtette, együttérez azokkal a nyugati megyékkel, amelyeket a Szabadság párt fog irányítani. Ugyanakkor ez a politikai erő még nem is sejti, hogy ha átveszi az ellenőrzést egész Nyugat-Ukrajna fölött, ezzel a saját sírját ássa meg. Szerinte a Szabadság párt vezetőiből teljesen hiányzik az önfenntartási ösztön, hiszen a régió egészének irányítását a párt csak akkor vállalhatná fel, ha biztosan tudná, hogy meg tud birkózni a feladattal, ami a mai helyzetben igencsak kétséges. Hamarosan elkezd csökkenni a Szabadság népszerűsége, és megindul felé a bírálatok özöne, ami a párt végét jelentheti mutatott rá a politikus.
A Szabadság párt a legutóbbi ukrajnai helyhatósági választásokon elsöprő győzelmet aratott Nyugat-Ukrajnában, képviselői mindhárom Lemberg, Ivano-Frankivsz, Ternopil galíciai megyében többséget szereztek a helyi önkormányzatokban.
Ungvári magyar lap: köszönet az oroszoknak kisebbségvédő fellépésükért
Az Ukrajnában élő kisebbségek akár hálásak is lehetnének az orosz hadsereg fellépése okán írta csütörtöki vezércikkében az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez (UMDSZ) közel álló újság vezércikkét jegyző Dunda György főszerkesztő-helyettes szerint a Szpaszibo (köszönjük) című cikk felvezető megállapítása első pillantásra meredeknek tűnhet, de van benne logika, hiszen mint fogalmaz “nem kell túl sokat visszamennünk az időben, hogy emlékezzünk, mivel is kezdte +uralkodását+ az új (ukrán) hatalmi többség a parlamentben. Miközben az ország a csőd szélén táncol, legfontosabb teendőjük a kisebbségbarát nyelvtörvény eltörlése volt.”
Hozzáteszi: “Jól emlékezhetünk még a forradalmi vezetők agresszív és éles retorikájára, a radikálisabb majdanosok szavaiból kiérződő oroszgyűlöletre és ezzel együtt az általános kisebbségellenességre.” Alig pár nap alatt viszont nagyot változott körülöttük a világ állapítja meg, emlékeztetve, hogy lembergiek (Lviv) egy toleranciaakció keretében elkezdtek oroszul beszélni, mélynemzeti érzelmű politikusok, közszereplők szólalnak meg oroszul.
A cikkíró szerint az ideiglenes államfő, aki másfél hete még bőszen szidta a régiópártiak nyelvtörvényét, most megszeppenve jelentette be, az új nyelvhasználati jogszabály megszületéséig érvényben marad a régi, nem írja alá annak hatályon kívül helyezését. És újabban a szélsőséges képződmények is mintha kicsit visszavettek volna abból a bizonyos nagy mellényből, végre kevesebbet látni őket a híradásokban, nem rohannak be dorongokkal, késekkel közintézményekbe így a szerző.
A nagy pálfordulás okát a cikkíró nem az európai hangvételre való váltásban, hanem abban véli felfedezni, hogy az említettek egyszerűen megijedtek az orosz csapatok gyors és határozott fellépésétől a Krímben. Emellett az orosz többségű régiókban eluralkodott közhangulat, Moszkva katonai válasszal fenyegető magatartása késztette megtorpanásra, a kárpátaljai magyarság számára is előnyös meghátrálásra az új ukrán vezetést.
“Amíg Európa csak szépen csengő nyilatkozatokkal, esetleg egy kis diplomáciai ejnye-bejnyével szokta kezelni a kisebbségeket ért sérelmeket, s ebből kifolyólag általában hatástalanul, addig a Kreml nagyon szigorúan és rémisztően, ugyanakkor hatásosan lépett fel az oroszokat ért sérelmek és jogfosztások miatt” mutat rá cikkíró, megállapítva, hogy ettől az “új Kijev” igencsak megrettent, hiszen a Kreml keménykezű ura értésére adta, mire számíthat, ha túlzásokba esik kisebbségügyi kérdésekben.
Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
Az orosz hadiflotta elsüllyesztette két saját hajóját csütörtökre virradó éjjel a Krím félsziget egyik öblének kijáratában, megakadályozva ezzel az ukrán flotta egy részének kifutását a Fekete-tengerre – írta a Crime.in.UA nevű ukrán hírportál. Az eset az Ukrajnához tartozó félsziget délnyugati partszakaszán történt, Jevpatorijától 28 km-re, a Donuzlav tónál.
A tó tengeri kijáratának eltorlaszolása érdekében az oroszok a Fekete-tengeri Flotta állományába tartozó, a hadrendből két éve kivont Ocsakov tengeralattjáró-elhárító hajót és a Sahtyor vontató- és mentőhajót süllyesztették el, robbantások segítségével.
A krími parlament elvi döntést hozott az Oroszországhoz való csatlakozásról
A krími parlament elvi döntést hozott csütörtökön arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz – közölte Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes az orosz média beszámolói szerint.
A parlament döntött arról is, hogy március 16-án tartanak népszavazást a jelenleg Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusáról.
A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását.
Először az volt a terv, hogy május 25-én, az ukrán elnökválasztással egy időben tartják meg a referendumot. Később március 30-ra, most pedig március 16-ra módosították az időpontot.
Jacenyuk az orosz erők visszavonását sürgeti
Az orosz erőknek a Krím félszigetről történő visszavonását sürgette csütörtök délelőtt Brüsszelben az ukrán miniszterelnök. Arszenyij Jacenyuk azután nyilatkozott újságíróknak, hogy megbeszélést folytatott Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével. A kijevi kormány vezetője a nap folyamán találkozik az EU-országok állam-, illetve kormányfőivel, akik az ukrajnai válság miatt tartanak rendkívüli tanácskozást az unió székhelyén. Délután Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral folytat megbeszélést.
“Sürgetjük az orosz elnököt és az orosz kormányt, hogy azonnal vonja vissza erőit, és tartsa magát a nemzetközi megállapodásokhoz” – mondta az ukrán kormányfő Schulztól távozóban.
Álláspontja szerint Oroszországnak nem lenne szabad figyelmen kívül hagynia az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Németországnak és Franciaországnak a válság enyhítését célzó erőfeszítéseit, s ehhez összekötő csoport megalakítását sürgette.
“Választ várunk Oroszországtól, hogy kész-e az európai béke és stabilitás megőrzésére, vagy pedig provokációkat és feszültséget kíván szítani a két-, illetve többoldalú kapcsolatokban” – fogalmazott Jacenyuk az újságíróknak.
A jelenlegi helyzetről azt mondta, hogy az orosz erők bénítják a krími ukrán egységeket, feszültséget provokálva.
Schulz úgy nyilatkozott, hogy újabb orosz lépésekről érkeznek hírek a Krímből, amelyek ha valósnak bizonyulnak, akkor tényleges veszélyt jelentenek. Az unió lehetséges válaszáról úgy vélekedett: ha lesznek szankciók Oroszországgal szemben, akkor azoknak pontosan célzottaknak kell lenniük, hogy reagálást váltsanak ki a másik félből.
Párizs: nem lesznek szankciók Oroszországgal szemben az uniós csúcson
Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök szerint az Európai Unió állam- és kormányfői nem fognak szankciókat bejelenteni az ukrajnai válságot katonai beavatkozással súlyosbító Oroszország ellen a brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon, ugyanakkor “Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzését” fogják követelni.
“Szankciók majd csak akkor lesznek, ha a dolgok nem jó irányba haladnak. De épp most indulnak arrafelé” – fogalmazott a kormányfő csütörtökön a BFM hírtelevízióban. Hozzátette: “Az ukránok demokráciában szeretnének élni. A megválasztott ukrán elnök elhagyta az országot. Van egy ideiglenes kormány és május 25-én választások lesznek, mert minél előbb választásokat kell tartani. És az európaiaknak és különösen Franciaországnak egy célja van: Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzése”.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy szerdán Párizsban “egyeztetések folytak mindenkivel, s ezt Franciaország szervezte meg”. “Itt voltak az oroszok, itt voltak az ukránok. Egyelőre nem beszéltek egymással, de Brüsszelben valamennyi állam- és kormányfő el fog fogadni egy irányvonalat” – mondta.
Az európai vezetők rendkívüli csúcstalálkozót tartanak csütörtökön Brüsszelben, amelyen az Európai Bizottság által Ukrajnának szánt mentőcsomagról, valamint az ukrajnai válságot katonai beavatkozással súlyosbító Oroszországgal szembeni válaszlépésekről döntenek.
“Ukrajna területi integritása és szuverenitása nem darabolható szét. Ugyanakkor Ukrajnának jó kapcsolatokat kell ápolnia Európával és Oroszországgal is, hiszen Oroszország nem ellenségünk, nem ellenfél. Oroszországgal párbeszédet kell folytatni, de őszintén beszélve, mert az például nem elfogadható, hogy orosz csapatok avatkozzanak be a Krím félszigeten. A Krím Ukrajna része” – hangsúlyozta Ayrault.
Kijevi elfogatóparancs a krími miniszterelnök ellen
Elfogatóparancsot adott ki egy kijevi bíróság a Krími Autonóm Köztársaság Moszkva-barát miniszterelnöke és parlamenti elnöke ellen. Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint a törvényszék az ügyészség kérésére adott ki elfogató parancsot Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök és Volodimir Konsztantinov parlamenti elnök ellen. Az ügyészség az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására vagy megdöntésére irányuló kísérlet, illetve államhatalom megszerzésére irányuló cselekmények miatt folytat ellenük büntetőjogi eljárást.
A krími parlament többségi, orosz ajkú képviselői a múlt pénteken hagyták jóvá a dél-ukrajnai autonóm terület új kormányának összetételét. A parlament előző napon menesztette a korábbi kormányt, és Akszjonovot, az Orosz Egység pártjának vezetőjét választotta a minisztertanács elnökévé. A parlament emellett május 25-re – az ukrán elnökválasztással azonos napra – népszavazást írt ki a köztársaság autonóm státusáról és jogköreinek kibővítéséről, majd két napra rá a referendum időpontját előre hozta március 30-ra.
A kijevi kerületi közigazgatási bíróság a minap törvénytelennek minősítette a krími parlament döntéseit.
Ostromzárat készítenek elő az oroszok
Orosz erők csütörtök hajnalban megerősítették a krími ukrán katonai egységek blokádját, és a jelekből ítélve hozzáláttak egy komolyabb ostromzár előkészítéséhez – jelentették ukrán hírportálok a Szabadság Rádió tudósítójára hivatkozva.
Az Ukrainska Pravda honlapja szerint csütörtökre virradóra a blokádot átmenetileg enyhítették – a katonai egységek közelében néhány órára csak az úgynevezett “krími önvédelmi erők” képviselői maradtak.
Később azonban visszatértek (a héten Krím szerte bevetett) terepmintás egyenruhába öltözött, azonosító jelzés nélküli személyek, és készülődni kezdtek az ukrán katonák komolyabb ostromzár alá vételére, egyebek között tüzelőállásokat kezdtek ásni.
A minden bizonnyal orosz katonák visszatéréséről a blokád alá vont ukrán laktanyákhoz korábban beszámolt már az UNIAN hírügynökség is, több forrásra hivatkozva. A fejleményt a Szimferopol melletti Perevalnoje ukrán dandárjára vonatkozóan megerősítette az éjjel az ukrán védelmi minisztérium is.
Ötszáz orosz deszantos érkezett Szevasztopolba
Közel ötven haditechnikai egységet és ötszáz deszantost szállítottak partra az orosz Fekete-tengeri Flotta deszantos hajói Szevasztopolban – jelentette csütörtökre virradóra egy helyi internetes kiadvány.
A Grazsdanszkaja Oborona (Polgári Védelem) című honlap közlése szerint a szevasztopoli Kozák-öbölben (Kozacsa buhta), az orosz flotta tengerészgyalogsági dandárjának közelében szállították partra a deszantosokat és a haditechnikát.
A katonák bementek a tengerészgyalogsági támaszpont területére. Külsejükből ítélve az Oroszország területén élő kisebbségekhez tartoznak. A Interfax-Ukraina hírügynökség megszólaltatott ezzel összefüggésben egy katonai szakértőt, aki szerint az, hogy a katonák a kisebbségekhez tartoznak, megnehezíti annak a moszkvai állításnak az alátámasztást, hogy a Krímben nincsenek orosz katonák, hanem csak helyi önvédelmi egységek.
Visszatértek az orosz katonák a Szimferopol melletti dandárhoz
Visszatértek az orosz katonák a Szimferopol melletti Perevalnoje falunál állomásozó ukrán dandárhoz, amelyet napok óta blokád alatt tartottak, majd szerda este váratlanul feloldották a zárlatot és távoztak – jelentette csütörtökre virradóra az UNIAN hírügynökség több forrásra hivatkozva.
Az orosz katonák visszatérését megerősítették az ukrán védelmi minisztériumban is.
Vladiszlav Szeleznev, a védelmi minisztérium krimi sajtóközpontjának vezetője szerda este közölte, hogy orosz katonák 35 katonai és páncélozott járművel távoztak a Perevalnoje melletti dandár közeléből.
“Mindnyájan távoztak. Hova? Egyelőre ez nyitott kérdés” – mondta Szeleznev.
Néhány perccel később Dmitro Timcsuk, a kijevi katonapolitikai kutatóintézet vezetője azt írta a Fecebook közösségi portálon, hogy hasonló a helyzet Feodoszijában és Bahcsiszarajban is. Timcsuk szerint az orosz katonát szerte a Krímben feloldják az ukrán laktanyák blokádját. Timcsuk azt mondta: egyes értesülések szerint távozásuk “megszállók orosz egységek rotációjával” magyarázható.
Lebukott egy orosz titkosügynök
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik nyugalmazott tisztje az ukrán tévéhíradó krími bejátszásában felismerte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik ügynökét – jelentette csütörtökre virradóra az UNIAN hírügynökség.
A SZBU volt tisztje közölte a Szabadság Rádióval, hogy a Krím félsziget megszállásáról szóló szerdai rendkívüli tévéhíradóban ismerte fel az “orosz csekistát”. Elmondta, hogy régebbről ismerte az FSZB-ügynököt, 2007-2008-ban futott össze vele a Dnyeszter-melléken. Az illetőt szerinte Andrej Jurjevics Csecseljnek hívják, a férfi orosz állampolgár, és annak idején az orosz hadsereg katonai megfigyelőjeként tevékenykedett a Dnyeszter menti Köztársaságban. Csecselj a rendkívüli helyzetek kezelésére szakosodott, külföldön állomásozó orosz csapatokhoz rendelt FSZB-ügynök – tette hozzá.
Az SZBU szerint az orosz titkosügynök jelenleg ugyanolyan feladatot lát el a Krímben, mind annak idején a Dnyeszter-melléken, jelesül különleges hírszerző, megfigyelő és ellenőrző küldetést teljesít az orosz katonák nyújtotta fedezékben.
A krími válsággal összefüggésben egyre gyakrabban kerül szóba az, hogy a dél-ukrajnai területnek valószínűleg ugyanolyan jogállása lesz, mint a zömmel orosz anyanyelvűek lakta Dnyeszter menti területnek, amely 1990-ben vált ki a többségében román nyelvű Moldovából, s 1992-ben 15 ezer halottat követelő háborút is vívott vele. A területnek önálló jogi és közigazgatási rendszere van, de egyetlen állam sem ismerte el függetlennek.
Kiszorították az oroszbarát tiltakozókat a Donyeck megyei hivatalból
A rendőrség megtisztította az oroszbarát tüntetőktől a Donyeck megyei közigazgatási hivatalt csütörtökre virradóra. Az épületre ismét felvonták az ukrán zászlót – jelentette a joinfo.ua hírportál.
A rendőrök hetven oroszbarát tüntetőt őrizetbe vettek.
Az épület “ostromát” korábban “hivatalosan” bejelentő Pavlo Hubarjov a Facebook-oldalán található közlések szerint nincs az őrizetbe vettek között. Korábban egyes ukrán hírportálok a rendőrségre hivatkozva azt jelentették, hogy őt is őrizetbe vették.
Hubarjov szerdán “hivatalosan bejelentette a Donyeck megyei állami közigazgatási hivatal ostromát”. Előleg közölte: népszavazást akarnak Donyeck megye státusáról és követelte, hogy őt nevezzék ki kormányzónak. Az állította, hogy az általa felállított “önvédelmi erők” elengedhetetlenek a város és a megye lakóinak védelméhez, és illegitimnek nevezte a kijevi hatalmat.
Az épületben jelenleg a rendvédelmi erők tagjai tartózkodnak jelentette a joinfo.ua.
Szerdán több száz oroszbarát tüntető másodszor is megszállta a megyei állami közigazgatás előzőleg bombariadóra hivatkozva kiürített épületét, s népszavazás kiírását követelte a többségében orosz ajkú kelet-ukrajnai Donyeck megye jogállásáról.
A tüntetők behatoltak a tanácsterembe és a megyei kormányzó hivatalába, ahol orosz zászlót állítottak fel. Ezután több tüntető elindult a Lenin térre, ahol Ukrajna területi egységének megőrzésért tartottak egy másik tüntetést. A megmozdulás után a téren verekedés tört ki, az összetűzésben az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség értesülései szerint hét ember megsérült.
Az épületfoglalás ügyében már eljárást indítottak a hatóságok, a nyomozással az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megyei nyomozó osztályát bízták meg. Az SZBU eljárást indított “Ukrajna területi épségének megsértése” miatt is az ügyben.
Megkétszerezi a Baltikumban harci gépeit a Pentagon
A Pentagon több mint kétszeresére emeli azoknak az amerikai harci gépeknek a számát, amelyek a balti államoknak a NATO által biztosított légtérellenőrzésében vesznek részt – közölte szerdán az amerikai kormány egyik illetékese.
Az ukrajnai válságra adott amerikai válaszlépések keretében az Egyesült Államok egy légi utántöltő gépet is küld a misszió megerősítésére.
A névtelenül nyilatkozó amerikai illetékes szerint az Egyesült Államok a Baltikumban jelen lévő, eddig négy F-15-ös vadászgépből álló köteléket további hat F-15-össel és egy KC-135-ös légi tankerrel erősíti meg.
Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter a nap folyamán korábban bejelentette, hogy a Pentagon intenzívebbé fogja tenni a lengyel légierővel folytatott közös kiképzést, és megerősíti az amerikai szerepvállalást a balti államoknak a NATO által egy évtizede biztosított légtérvédelmében.
Az Egyesült Államok januárban vette át a litván, a lett és az észt légtér ellenőrzését. A tervek szerint négy magyar Gripen vadászgép pedig jövő januártól járőrözik majd a balti államok felett.
Szenátusi meghallgatásán a Pentagon vezetője az is elmondta, hogy Washington megerősíti a közép- és kelet-európai NATO-szövetségeseinek védelme iránti elkötelezettségét, válaszul az ukrajnai Krími félsziget orosz megszállására.
Kerry: folytatódnak az intenzív egyeztetések Kijevvel
Megállapodás született Párizsban arról, hogy folytatódnak az intenzív egyeztetések Oroszországgal és Ukrajnával az ukrán válságról – mondta szerda este John Kerry amerikai külügyminiszter, miután egész nap az orosz, a francia, a német, a brit, az uniós és az ukrán diplomácia vezetőjével tárgyalt a francia fővárosban.
“Ma elkezdtünk egy folyamatot, és reméljük, hogy megoldáshoz fog vezetni” a válságban – hangsúlyozta Kerry. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Andrij Descsica ideiglenes ukrán külügyminiszter elmaradt találkozóját illetően az amerikai tárcavezető azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban nem volt “semmilyen elvárása”.
Az ukrán minisztert egyébként Kerry maga hozta Párizsba Kijevből kedden este.
Az amerikai és a brit diplomácia egész nap megpróbált nyomás gyakorolni Lavrovra, hogy közvetlenül egyeztessen ukrán kollegájával. Mivel erre már délután sem volt hajlandó, Descsica először bejelentette, hogy elutazik, de aztán mégis Párizsban maradt, s a francia külügyminisztériumba is elment, hogy találkozzon Lavrovval. De a találkozóra végül nem kerül sor, s mindketten külön-külön tárgyaltak Laurent Fabius hivatalában John Kerry amerikai, Frank-Walter Steinmeier német és William Hague brit külügyminiszterrel, valamint Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével.
“Nagyon elmélyült egyeztetéseket folytattunk ma. Ez nem könnyű ügy, nehéz” – mondta Kerry.
Megerősítette, hogy tárgyalt orosz kollegájával az ukrán válság rendezéséről, mégpedig a február 21-én Kijevben az időközben leváltott ukrán elnök, Viktor Janukovics és az akkori ellenzék között a francia, a német és a lengyel külügyminiszter közreműködésével megkötött megállapodás alapján. “De nem született megállapodás” Moszkva és Washington között – tette hozzá Kerry.
Az orosz és az amerikai külügyminiszter csütörtökön Rómában találkozik ismét, ahol a líbiai helyzetről fognak egyeztetni.
Kerry megismételte, hogy elképzelhető szankciók bevezetése Moszkva ellen, de “szívesebben találnák egy megfelelő diplomáciai megoldást” – hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter.
Felmondott az RT magyar származású műsorvezetője
Élő adásban mondott fel szerdán Liz Wahl, az RT America (korábban: Russia Today) orosz állami finanszírozású televízió washingtoni stúdiójának magyar származású amerikai műsorvezetője.
Wahl a CNN-nek elmondta, hogy olyan családból származik, amely az 1956-os magyar forradalom idején a szovjet csapatok elől menekült Amerikába és, hogy az RT-nél való munkája “etikai és erkölcsi kihívásokat jelent a számára. Az újságírónő magyar és Fülöp-szigeteki származású amerikainak mondja magát.
Elmondta, hogy az apja amerikai veterán és a partnere is pszichiáterként dolgozik egy amerikai bázison.
“Személy szerint nem tudok része lenni egy olyan (televíziós) hálózatnak, amelyet az orosz kormány finanszíroz és amely tisztára mossa Putyin cselekedeteit” – mondta a CNN-nek. “Büszke vagyok arra, hogy amerikai vagyok és hiszek az igazság közvetítésében” – tette hozzá.
Liz Wahl kijelentette, hogy az RT putyinista propagandát folytat és ócsárolja Amerikát. Amiatt telt be nála a pohár, mert a nap folyamán az Rand Paul kentuckyi szenátorral általa készített interjúból kivágták a krími inváziót bíráló részt, emellett Viktor Janukovics bukott ukrán elnök volt ellenzékének egészét fasisztaként kellett bemutatni.
A csatorna önreklámnak nevezte a műsorvezető nyilvános felmondását és rámutatott, hogy egy újságírónak rendes esetben a szerkesztőjével kell tisztáznia azt, ha valamilyen panasza van.
Wahl két nappal az után jelentette be távozását az RT-től, hogy a csatorna egy másik műsorvezetője, Abby Martin a kamerák előtt ítélte el a krími orosz katonai intervenciót, és a szerkesztői függetlenségére hivatkozva kijelentette, hogy nem hajlandó azt mentegetni. Martin – aki korábban az amerikai beavatkozásokat is elítélte – ugyanakkor nem távozott a televíziótól, és az RT az ő kifakadásával kapcsolatban az közölte, hogy a csatorna újságírói nyíltan kifejezhetik álláspontjukat.
Az RT-t az orosz külügyminisztérium weboldala elsőrendű médiaforrásként kezeli, a Columbia Journalism Review szerint pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök “konfrontatív külpolitikájának folytatása”. Az angol nyelvű RT Americán júniustól saját műsora van a CNN veterán talkshow-házigazdájának, Larry Kingnek.
Az orosz, angol, spanyol és arab nyelven sugárzó RT 30 műholdon és mintegy 500 kábelszolgáltatón keresztül 550 millió nézőhöz jut el öt kontinens több mint 100 országában. Az Egyesült Államokban, ahol potenciálisan 85 millióan férhetnek hozzá, 2012-ben az RT a második legnagyobb nézettségű külföldi hírtelevízió volt a BBC World News után.
Rendkívüli uniós csúcstalálkozó az ukrán válság miatt
Rendkívüli tanácskozást tartanak csütörtökön Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfői az ukrajnai válságot katonai beavatkozással súlyosbító Oroszország elleni esetleges büntetőintézkedésekről és az Európai Bizottság által Ukrajnának szánt mentőcsomagról.
A tagállamok külügyminisztereinek hétfői, szintén rendkívüli tanácsülése a szankciók között a vízumegyeztetésekről, valamint az új partnerségi megállapodásról szóló egyeztetések felfüggesztését említette, de egyéb “célzott intézkedéseket”, sem zárt ki. A tanácskozást követően a szövegezést ismerő diplomaták úgy nyilatkoztak, hogy bár ez nincs benne feketén-fehéren a zárónyilatkozatban, a külügyminiszterek szándéka az volt, hogy a rendkívüli uniós csúcsig adjanak haladékot Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai krízis enyhítésére.
A 11 milliárd euró (15 milliárd dollár) értékű pénzügyi mentőcsomagból 3 milliárd közvetlen uniós forrásból származó kedvezményes kölcsön és támogatás, 8 milliárd pedig az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által folyósítandó hitel lenne.
Magyarországot a csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök képviseli.
Románia ott akar lenni a rendezésére alakítandó tárgyalócsoportban
Ha az ukrán-orosz feszültségek rendezésére tárgyalócsoport alakul, abban Romániának is szerepet kell vállalnia – jelentette ki Traian Basescu román államfő csütörtökön, az ukrán válságnak szentelt uniós csúcsértekezletre indulóban.
Országa ajánlkozását Basescu azzal indokolta, hogy Ukrajnában 400 ezres román kisebbség él, Románia nem függ az orosz gáztól, s az uniós országok közül Romániához van legközelebb a Krím-félsziget, valamint egy másik befagyott konfliktusövezet, a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter menti Köztársaság.
Úgy vélekedett, Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben, és Ukrajna területi épségének garantálásában elsősorban az ukrán szuverenitást biztosító 1994-es budapesti memorandum aláíróinak, az Egyesült Államoknak és Nagy Britanniának a felelőssége. (Az 1994-es budapesti memorandum aláírói – Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok – kötelezettséget vállaltak arra, hogy tartózkodnak az Ukrajna területi egysége és függetlensége elleni erő alkalmazásától. Cserébe Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről.)
Románia azt javasolja majd az Európai Tanács csütörtöki rendkívüli ülésén: ajánlják fel Ukrajnának, hogy írja alá a szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unióval. Basescu hozzátette, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) is sürgős finanszírozási programot kell nyitnia Ukrajna számára.
Csütörtökön rendkívüli tanácskozást tartanak Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfői az ukrajnai válságot katonai beavatkozással súlyosbító Oroszország elleni esetleges büntetőintézkedésekről és az Európai Bizottság által Ukrajnának szánt pénzügyi mentőcsomagról.
Janukovics számláit is befagyasztotta az EU
Viktor Janukovics, az Oroszországba menekült, megbuktatott elnök is azon 18 ukrán ember között van, akinek az Európai Unióban elérhető vagyonát befagyasztották – derül ki az EU hivatalos közlönyének csütörtöki számában közzétett névsorból.
A listán szerepel még Janukovics Olekszandr és Viktor nevű fia, valamint a rezsim számos egykori minisztere, vezető tisztségviselője – köztük Mikola Azarov korábbi miniszterelnök, Viktor Psonka, a volt legfőbb ügyész, valamint Olekszandr Jakimenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt vezetője.
A volt miniszterek közt Vitali Zaharcsenko volt belügyminiszter a legprominensebb, rögtön Janukovics exelnök után következik a névsorban.
Az EU-ban elérhető bankszámlák és egyéb javak zárlatáról szóló intézkedés egyelőre 12 hónapra szól.
Az érintettek emberi jogi jogsértésekért tehetők felelőssé, illetve jogellenesen sajátjukként külföldre menekítettek ukrán állami vagyont – olvasható az indoklásban.
Az intézkedésről hétfőn hoztak elvi döntést az uniós országok külügyminiszterei, majd – miután a benyújtott részletes, neveket is tartalmazó előterjesztéssel szemben egyetlen tagország sem emelt kifogást – az szerdán elfogadottá vált, a csütörtöki közzététellel pedig hatályba is lépett.
Korábban, február 20-án az uniós külügyminiszterek még csak az ukrajnai erőszakos cselekmények elkövetéséért felelős vezetők vonatkozásában helyeztek kilátásba vagyonbefagyasztást, illetve beutazási tilalmat. A Janukovics-rendszer azonban a lista véglegesítése előtt megbukott, és előtérbe került az a szempont is, hogy a bukott rezsim volt vezetői ne tudjanak büntetlenül külföldre menekíteni olyan vagyont, amelyet hűtlen kezelés révén szereztek meg.
Uniós források szerint most adott a lehetőség arra, hogy amennyiben Ukrajna bírói végzésben azonosít eltulajdonított állami javakat, azokat az az uniós ország, ahol e javakat fellelik, visszajuttathatja Ukrajnának.
Előzőleg Svájc, Liechtenstein, valamint az EU-tag Ausztria saját döntéssel már befagyasztott különböző olyan számlákat, amelyeket az uniós rendeletben érintett személyi körhöz tartozók nyitottak bankjaikban.
Kijevben az orvlövészek a nemzeti bank épületéből adták le lövéseiket
Az ukrán nemzeti bank épületéből adták le lövéseiket az orvlövészek február 20-án Kijevben – közölte Oleh Mahnyickij ügyvezető főügyész, akinek szavait az Ukrainszka Pravda című portál idézte.
“Most már elmondható, hogy a nemzeti bank épületéből lőttek, mesterlövészpuskákkal. Ennek a nyomait azonosították, a helyszínen megtalálták a mesterlövészpuskáktól származó töltényhüvelyeket” – nyilatkozott a főügyész szerdán az 5-ös csatorna nevű ukrán televíziónak, hozzátéve, hogy egy már lefolytatott vizsgálat megállapításairól beszél.
Közlése szerint vizsgálják azokat a feltevéseket is, amelyek szerint ugyancsak mesterlövész fegyverekkel lőttek az Insztitutszka utcai Ukraina szállodából és a Bankovaja utcai “Rémalakok Háza” nevű épületből.
A főügyész elmondta, hogy az emberek tucatjainak halálát okozó bűnügy gyanúsítottjai között tartják számon Szerhij Aszavaljuk ezredest, a belügyi csapatok krími területi igazgatóságához tartozó különleges alakulat parancsnokát. Mahnyickij szólt arról is, hogy ismert a lövöldözés összes résztvevőjének neve, és parancsot adtak felkutatásukra.
Az ügyvezető ukrán főügyész azután állt a nyilvánosság elé a vizsgálat eredményeivel, hogy szerdán kiszivárgott: az észt külügyminiszter egy telefonbeszélgetésben nem tartotta kizártnak, hogy valaki a korábbi ukrán ellenzéki vezetők közül bérelte fel azokat az orvlövészeket, akik a kijevi Majdanon tüntetőket és rendőröket öltek meg a Viktor Janukovics ukrán elnök bukásához vezető kijevi tüntetések és összecsapások csúcspontján.
Izrael is megszólalt Ukrajna ügyében
Az amerikai kormány nyomására szerdán az izraeli kormány kiadta első, a békés megoldást szorgalmazó hivatalos közleményét az Ukrajnai válság ügyében – írta a Háárec című izraeli lap csütörtökön.
“Izrael komoly aggodalommal figyeli az ukrán történéseket, aggódik a polgárok biztonságáért, és reméli, hogy nem romlik tovább a helyzet, veszteséget okozva emberéletben” – áll az Avigdor Liberman külügyminiszter irodája által kiadott dokumentumban.
A közlemény nem foglal állást az Ukrajna területére történt orosz behatolás kérdésében, csak a békés megoldásba vetett reményét hangsúlyozza. “Izrael elvárja, hogy az ukrán válságot békés, diplomáciai eszközökkel oldják meg” – folytatódik a szöveg, amelyet a kormány hosszú hallgatása előzött meg.
Az előző napokban sem Benjámin Netanjahu miniszterelnök, sem Liberman nem foglalt állást a kérdésben, noha a nyugati országok többsége, különösen Amerika szövetségesei élesen elítélték az orosz területi beavatkozást – írta a Háárec.
A jeruzsálemi külügyminisztérium név nélkül nyilatkozó illetékese szerint egyre fokozódott az amerikai nyomás egy hivatalos állásfoglalás kiadására, különösen Liberman és John Kerry amerikai külügyminiszter pénteki római megbeszéléseinek közeledtével. Végül néhány órával az izraeli külügyminiszter útnak indulása előtt megszületett a Putyin orosz elnökkel szemben igen óvatos rövid közlemény, amelyről nem világos, hogy kielégítette-e az amerikai kérést – írta a Háárec.
Liberman Rómában a tervek szerint Kerryn kívül találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is.
Moszkvának nem alkalmas a FÁK-országok külügyminiszteri értekezletének időpontja
Technikai okokból nem alkalmas Moszkvának a Független Országok Közössége (FÁK) külügyminiszteri tanácsának péntekre tervezett soron kívüli ülése – közölte csütörtökön az egyik orosz külügyminiszter-helyettes.
Vaszilij Nyebenzja a törvényhozás alsóházában szólalt fel. Ezt követően újságíróknak nyilatkozva arra hivatkozott, hogy Szergej Lavrovnak egyéb programja miatt nem felel meg az értekezlet megtartására kijelölt pénteki időpont, és úgy tudja, hogy az orosz külügyminiszter más FÁK-országokbeli kollégái is elfoglaltak abban az időben.
Nyebenzja ugyanakkor hozzátette, hogy nem zárkóznak el a párbeszédtől és elképzelhetőnek tartotta a konzultációkat ukrán kollégáikkal a FÁK külügyminiszteri tanácsának április 4-re Moszkvába tervezett soros ülése előtt.
Az orosz külügyi vezető elmondta, hogy a testület soron kívüli ülését Ukrajna kezdeményezte. Arról is beszámolt, hogy nemrég találkozott Volodimir Jelcsenkóval, Ukrajna oroszországi nagykövetével, aki arról tájékoztatta, hogy Ukrajna egyelőre nem mond le a FÁK-ban betöltött soros elnöki posztjáról és teljesíti ezzel kapcsolatos kötelezettségeit.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Párizsban nem volt hajlandó tárgyalni Andrij Descsicja ügyvivő ukrán külügyminiszterrel, hiába próbálták rávenni őt erre Francois Hollande francia államfő és a nyugati államok külügyminiszterei. John Kerry amerikai külügyminiszter ugyanakkor bejelentette, megállapodás született Párizsban arról, hogy folytatják az intenzív egyeztetést az ukrán válságról Oroszországgal és Ukrajnával.
Vaszilij Nyebenzja az orosz dumában Szergej Lavrov és John Kerry, valamint az orosz diplomácia vezetőjének és nyugati kollégáinak párizsi egyeztetéseit jellemezve egyenes és kemény tárgyalásokról beszélt.
Az orosz külügyminiszter-helyettes a parlament alsóházában közölte, folytatják a diplomáciai erőfeszítéseket az ukrajnai válság megoldására. Azt hangoztatta, hogy Moszkva számára elfogadhatatlan “az ultimátum nyelvezete”.
forrás: hirado.hu / mti – fotó: EPA / Zurab Kurtsikidze
Facebook
Twitter
YouTube
RSS