A hazai e-kiskereskedelem bruttó 625 milliárd forintos éves forgalmat ért el tavaly, ami mintegy 16 százalékkal haladta meg a 2018-as szintet; az online értékesítés adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 6,3 százalékát a GKI Digital és az Árukereső felmérése szerint.
A magyar vásárlók több, mint 43 millió rendelést adtak le belföldi e-kereskedőknek tavaly, és mintegy 17 milliót határon túli, főleg kínai webáruházaknak – ismertette a hetedik éve készülő, szektorszintű felmérés adatait Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója szerdán, Budapesten. Külföldi webáruházakban bruttó 145 milliárd forintért vásároltak a magyar fogyasztók 2019-ben. Az egy főre jutó éves online rendelések száma 10 százalékkal nőtt tavaly, miközben az átlagos vásárlások összege csak az inflációt némileg meghaladó mértékben bővült, bruttó 14,4 ezer forint körül alakult. Ez mutatja, hogy a hazai online kiskereskedelem fejlődésének jelenlegi legfontosabb motorja a vásárlási gyakoriság folyamatos bővülése – hívta fel a figyelmet Madar Norbert.
A GKI Digital lakossági mérései szerint 2019-ben az aktív internetező felnőtt lakosság 55 százaléka, mintegy 3,3 millió ember vásárolt online. Az éves átlagos költés megközelítette a bruttó 190 ezer forintot. A magyar online kiskereskedelmi forgalom 35 százalékát Budapest adja, Pest megye és a főváros együttesen pedig a teljes online forgalom csaknem 49 százalékát. A magyar vásárlók továbbra is műszaki cikkeket vesznek legnagyobb értékben az interneten: tavaly több, mint 147 milliárd forintot költöttek erre a hazai webáruházaknál, ami csaknem 20 százalékos bővülés az előző évhez képest. A második helyen 75,4 milliárd forinttal a játékok és a kulturális termékek, a harmadik helyen pedig 62,6 milliárd forinttal a számítástechnikai termékek állnak. A negyedik legnagyobb forgalmú a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (egyebek mellett az élelmiszerek) területe: az itt elért 61,6 milliárd forintos forgalom csaknem 20 százalékkal volt nagyobb 2019-ben, mint a megelőző évben.
A belföldi online rendeléseknél egyre gyakoribb a személyes átvétel, de a rendelések 60,5 százaléka még így is valamelyik logisztikai szolgáltatón keresztül jut el a vásárlókhoz. A magyar online kiskereskedelemben is egyre erőteljesebben érezhető az a nemzetközi trend, hogy a kereskedelemben már ismert, meghatározó kereskedők összekötik online áruházukat az általuk üzemeltetett bolthálózattal. A kézbesítési, átvételi megoldások közül a magyar vásárlók a leggyakrabban tavaly is a házhoz szállítást választották: ez a megoldás adta a teljesített online tranzakciók 52 százalékát.
Ezzel párhuzamosan a logisztikai szolgáltatók által üzemeltetett csomagpontok szerepe a tranzakció-arányt tekintve továbbra is csökken: két év alatt 19 százalékos részesedésről 16-ra mérséklődött. Országszerte mintegy 5000 kiskereskedelmi egységben érhető el legalább egyféle csomagponti szolgáltatás; a hálózatok mérete érdemben nem tudott bővülni az utóbbi két évben. A felmérés szerint az e-kereskedői hangulat 2015 óta most a legnegatívabb. Míg 2019 utolsó negyedévét kimagaslóan értékelték a kereskedők, addig saját jövőbeni kilátásaikat és a magyar gazdaság várható helyzetét negatívan látják.
Kedvezőtlen hatással lehet az e-kereskedelemre a forint árfolyamának esetleges további romlása, a globálisan tapasztalható gazdasági bizonytalanság, valamint az, hogy a munkaerőhiányt kompenzáló bérnövekedés dinamikája az idén várhatóan lassulni fog. Emellett egyre nagyobb konkurenciát jelentenek a külföldi webáruházak.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS