Iszlám Állam (IÁ) szíriai állásai elleni orosz támadásokat szorgalmazta a NATO főtitkára csütörtökön Budapesten. Jens Stoltenberg egyúttal méltatta Magyarország szövetségesi szerepét az atlanti szervezetben.
“Nagy örömmel látnám, hogy Oroszország az Iszlám Államra mér csapásokat” – mondta a norvég politikus arra a kérdésre, lát-e változást Oroszország szíriai válsággal kapcsolatos politikájában az utóbbi időben. Mostanáig Oroszország főként olyan régiókban támadott célpontokat, amelyek nem az Iszlám Állam ellenőrzése alatt állnak – közölte a főtitkár, hozzátéve, hogy az orosz utasszállító repülőgép Sínai-félsziget feletti lelövése óta azért már voltak orosz légicsapások a dzsihadista szervezet ellen például Rakkában.
Stoltenberg üdvözölte, hogy Oroszország újabban részt vesz a szíriai konfliktus tárgyalásos megoldását célzó, megújult erőfeszítésekben. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy ennek érdekében nemrég Bécsben kezdődtek széles körű nemzetközi tárgyalások. A NATO erőteljesen támogatja a politikai megoldás keresését – fűzte hozzá.
Franciaország kedden a párizsi terrortámadásokra reagálva hivatalosan támogatást kért az európai uniós tagállamoktól a terorizmus elleni katonai műveletekhez. Arra a kérdésre, hogy ennek következtében a NATO is aktívabb szerepet vállalhat-e Szíriában, a főtitkár azt mondta: a NATO-tagállamok részt vesznek az IÁ elleni, az Egyesült Államok vezette koalíció légicsapásaiban, és több NATO-tag felajánlotta segítségét Franciaországnak például a hírszerzésben. A katonai szövetség úgy veszi ki a részét a terrorizmus elleni harcból, hogy segítséget nyújt a régió kormányainak – így Jordániának és Iraknak – a haderejük kiképzésében, megerősítésében – mondta. “És természetesen jelen vagyunk Törökországban, amely a NATO tagja” – tette hozzá. “Ez nem a Nyugat és a muzulmán világ közötti harc. Ez olyan harc, ahol a muzulmánok vannak a frontvonalban. A muzulmánok a terrorizmus első számú áldozatai, és nekünk támogatnunk kell őket az ezekkel a bűnözőkkel szembeni küzdelmükben, mint például az Iszlám Állam” – jegyezte meg.
A NATO-tagállamok következő csúcstalálkozóját jövő júliusban Varsóban rendezik meg. A főtitkár korábban elmondta, hogy a találkozó egyik fő témája az alkalmazkodás lesz a szövetség megváltozott biztonsági környezetéhez. “A csúcstalálkozó előkészítése jól halad. (…) A reagálás (a biztonsági környezet változására) már most is folyamatban van. Még többet kell viszont még tennünk, és pontosan ezt fogjuk megvitatni a varsói csúcstalálkozón” – mondta Stoltenberg. Felidézte, hogy a szövetség fokozta katonai jelenlétét keleti tagállamaiban, több hadgyakorlatot és több légi járőrözést folytat. Ezen felül megduplázta reagáló erőik létszámát, és nyolc új vezénylési központot hoz létre a közép-kelet-európai tagállamokban, köztük Magyarországon.
Az észak-atlanti szövetség a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi bekebelezésére és az ukrajnai válság fejleményeire reagálva, tavalyi walesi csúcsértekezletén döntött keleti szárnya megerősítéséről. A szervezet ennek érdekében hoz létre előretolt vezénylési központokat, úgynevezett integrációs egységek (NFIU – NATO Forces Integration Unit) gyorsreagálású erőinek. A mintegy 40 fős egységek feladata, hogy segítsék a tervezést és a gyakorlatozást és veszély esetén megkönnyítsék az ország védelmét megerősítő NATO-erők fogadását. Magyarországon Székesfehérváron létesül ilyen központ.
A NATO védelmi miniszterei idén júniusban döntést hoztak arról is, hogy a katonai szövetség reagáló erőinek létszámát 13 ezerről 40 ezerre emelik.
Stoltenberg méltatta Magyarország szövetségesi szerepét a NATO-ban. “Magyarország értékes tagja a szövetségnek” – mondta. Magyarország légtérellenőrzést végez a Baltikumban, részt vesz a légtérellenőrzésben Szlovéniában is, bázist biztosít a stratégiai légi szállítási missziónak és részt vesz a koszovói és afganisztáni NATO-békefenntartó műveletekben – sorolta. “Magyarország tényleg nagyon fontos szerepet tölt be, és mi nagyon hálásak vagyunk ezért” – zárta szavait a főtitkár.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS