December 19-én Berlin nyugati részének központjában, az egyik leghíresebb karácsonyi vásáron egy teherautó szándékosan a tömegbe hajtott. A német hatóságok által terrorakciónak minősített támadásnak 12 halálos áldozata volt, 45 ember megsebesült. A merényletért a felelősséget 20-án az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet vállalta, a német hatóságok szerint az elkövető egy tunéziai férfi lehet.
TÖRÖKORSZÁG:
2016. január 12. Az Iszlám Állammal kapcsolatban álló öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Isztambul egyik központi terén, a merényletnek 13 halálos áldozata volt, valamennyien külföldi turisták.
Június 28-án az Iszlám Állam három, Szíriából érkezett csecsen tagja hajtott végre öngyilkos merényletet az isztambuli Atatürk repülőtéren, a lövöldözés és a robbantások 45 emberéletet követeltek.
December 10-én egy isztambuli stadionnál a mérkőzés befejezése után hoztak működésbe autóba rejtett pokolgépet, majd egy öngyilkos merénylő is felrobbantotta magát. A merényletek következtében 38 ember vesztette életét, a felelősséget a TAK vállalta. December 19-én Ankarában egy fotókiállításon egy 22 éves szolgálaton kívüli rendőr lelőtte Andrej Karlovot, Oroszország ankarai nagykövetét.
BELGIUM:
2016. március 22. Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren kettős robbantást, majd az uniós intézmények közelében lévő Maelbeek metróállomáson újabb robbantást követtek el. Az összehangolt merényleteknek 31 halálos áldozatuk volt, és 270-en sebesültek meg, köztük két magyar állampolgár. A merényletsorozatot az Iszlám Állam vállalta magára, a tettesek kapcsolatban állhattak a 2015-ös párizsi merényletek elkövetőivel.
FRANCIAORSZÁG:
2016. június 13. Magnanville településen egy korábban az Iszlám Államnak hűséget fogadott 25 éves férfi halálra késelte a helyi rendőrparancsnokot, majd meggyilkolta annak feleségét is.
Július 26-án a normandiai Saint-Etienne-du-Rouvray település templomában két iszlamista tettes – akik közül az egyik rendőri felügyelet alatt állt – öt túszt ejtett, egyiküknek, egy 84 éves papnak átvágták a torkát. A tetteseket a rendőrök lelőtték. Ezt az akciót is az Iszlám Állam vállalta magára.
NAGY-BRITANNIA:
2016. június 16. Egy neonáci nézeteket valló férfi a brit EU-kilépésről tartott népszavazás kampánya alatt Birstall városában meggyilkolta Jo Cox munkáspárti képviselőnőt.
2016. július 14. FRANCIAORSZÁG:
Terrortámadást hajtott végre Nizzában, a francia nemzeti ünnep estéjén egy 31 éves tunéziai férfi, aki a város híres tengerparti sétányán kamionnal hajtott az ünneplő tömegbe. A tettes, akit végül lelőttek a rendőrök, 86 embert gázolt halálra, közülük tíz gyerek és sok külföldi állampolgár volt, a háromszáznál is több sérült között volt egy magyar nő is. A terrortámadást két nappal később az Iszlám Állam vállalta magára.
NÉMETORSZÁG:
2016. július 24. Első alkalommal követett el öngyilkos merényletet német földön az Iszlám Állam. A robbantást végrehajtó, kiutasítás alatt álló szíriai férfi hátizsákjában rejtette el pokolgépét. A robbantásban csak ő halt meg, 15 ember megsérült.
Számos európai város volt célpontja az elmúlt hónapokban terrortámadásoknak. A dpa áttekintette, hogy az emberek és a hatóságok miként “kezelik” a terrorveszélyt ezeken a helyeken:
Brüsszel – Golyóálló mellénnyel és gépkarabélyokkal felszerelt katonák az utcákon és a metróban, páncélozott járművek a tereken, ami mindenki számára érzékelteti: Brüsszel még mindig nem biztonságos. Harminckét ember lelte halálát március 22-én öngyilkos merényletben a repülőtéren és a földalattiban.
A legnagyobb változás az emberek életében következett be. Együtt kell élniük a terrorfenyegetettséggel, ráadásul hosszú ideig”
– mondja Benoit Ramacker, a belügyminisztérium válságközpontjának szóvivője. Ramacker szerint a rendőri jelenlétet az utcákon megerősítették, a rendőrök jogosultságait kiterjesztették.
A hadsereg védi a stratégiai intézményeket, például a repülőteret és a középületeket. Egyes intézkedések már a 2015-ös januári és novemberi párizsi terrormerényletek óta érvényben vannak, s egyelőre csaknem minden így is marad. A TGV szupergyorsvonat utasait biztonsági kapuk, biztonsági zsilipek segítségével vizsgálják át 2017-től kezdve Brüsszel-Dél, Antwerpen és és Liége pályaudvarain.
“Egyelőre még korai csökkenteni a veszélyfokozatot” – mondja Ramacker. A brüsszeli merényletek óta a hármas fokozat, a második legmagasabb van érvényben. Belgium megpróbál együtt élni a veszéllyel. Brüsszel Zaventem nevű repülőterén lebontották az utasok előzetes megvizsgálásához épített fehér sátrakat. Az utasok száma a tavaszi drasztikus csökkenés után novemberben ismét emelkedni kezdett.
Isztambul egykoron a legnépszerűbb városi turistacélpontok között szerepelt. A két kontinensen elterülő nagyváros 2010-ben Európa kulturális fővárosa volt, az idén egy sor merénylet színtere, amelyekben emberek tucatjai haltak meg. A kormány a vérengzések egy részéért az Iszlám Állam terrorszervezetet tette felelőssé, mások elkövetését a TAK, a betiltott Kurdisztáni Munkáspártból (PKK) kiszakadt Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) szélsőséges szervezet csoport vállalta magára. A városba utazó turisták száma drasztikusan csökkent. A nevezetességek, például a Hagia Sophia előtt már alig-alig alakulnak ki sorok. A rendőri jelenlét érzékelhetően megnőtt, egyes pontokon megszigorították az ellenőrzést, például az Atatürkről elnevezett repülőtér behajtójánál. A terror és a júliusi véres puccskísérlet különösen a családos nyugatiakat elköltözésre késztette. A drága belvárosi negyedekben sok az üresen álló lakás. A külföldi intézmények, például a konzulátusok és az iskolák megszigorították biztonsági intézkedéseiket. Merényletektől tartva egyes külföldiek mellőzik a tömegközlekedési eszközöket, például a metrót.Párizs és Nizza – A kamionnal elkövetett berlini tömegmészárlás híreit hallván számos francia gondol a nizzai merényletre. A francia nemzeti ünnepen, július 14-én egy 31 éves férfi hajtott fel kamionjával a tengerparti sétányra és megölt 85 embert. A tettet az Iszlám Állam vállalta. Csaknem két éve már, hogy Franciaországot példa nélkül álló terrorsorozat sújtja. A terrorcselekmények megrázták ugyan az országot, de nem taszították fenyegető válságba. Az állam reagált, rendkívüli állapotot rendelt el, ezt a parlament nemrég jövő nyárig meghosszabbította. A rendkívüli állapot a hatóságoknak különleges, részben vitatott jogköröket biztosít. Házkutatásokat páldául bírói engedély nélkül is lehet végezni. A politikai életben a merényletek jobbratolódást eredményeztek.
PS/MTI, fotó:friendsofisraelinitiative.org
Facebook
Twitter
YouTube
RSS