Az internacionalista Sztálin a nemzeti kérdést “vagonkérdésnek” tekintette, szellemi utódai, napjaink kozmopolitái ugyanígy a múlt lesajnálandó csökevényének nevezik a nemzeti gondolatot – hangsúlyozta Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) keddi ülésén, hozzátéve: a másik szélsőséget a soviniszták képviselik, akik saját nemzetük épülését mások kárára képzelik el. A miniszterelnök-helyettes szerint minden nemzetnek és nemzetiségnek joga és kötelessége a saját nemzeti értékeinek ápolása, mert ezáltal gazdagodik az egyetemes emberiség. Semjén Zsolt a koronavírus-járvány kapcsán arról is beszélt, hogy javaslatuk szerint 2021 a Nemzeti Újrakezdés Éve lesz.
Semjén Zsolt a MÁÉRT ülésén elöljáróban felidézte: tíz éves már az a nemzetpolitika, amelynek alapjait a Fidesz-KDNP lerakta, és amely a magyar Alaptörvényben is megjelenik. A miniszterelnök-helyettes elmondta: ez a nemzetpolitika egyszersmind egyetemes politika is, hiszen a kormány álláspontja szerint minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, amellyel csak az adott közösség gazdagíthatja az egyetemes emberiséget.
Nekünk, magyaroknak a felelősségünk éppen az egyetemes emberiséggel szemben a saját magyarságunk megőrzése, kimunkálása és felkutatása, de ezáltal gazdagíthatjuk a többi nemzetet is
– fogalmazott, hozzátéve: amikor más nemzetektől elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben nemzeti építkezésünket, tudomásul vesszük, hogy minden más nemzetnek és nemzetiségnek is joga és kötelessége a saját nemzetépítése.
Minden nemzet joga és kötelessége értékeinek ápolása
A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy a nemzet fogalmával kapcsolatban két téves nézet is jelen van a világban. Az egyik, amelyet internacionalizmusnak neveznek és amelyet jól jellemez Sztálin azon kijelentése, hogy “a nemzetiségi kérdés vagonkérdés”. Úgy vélte, az internacionalizus ellenségnek tekintette a nemzeti létet, ahogyan teszi ezt szellemi utódja, a kozmopolitizmus is, amely lesajnálja, a múltból itt ragadt avittságnak tekinti a nemzeti hovatartozást. Semjén Zsolt ugyanakkor hangsúlyozta:
ez a nemzetközi gondolkodás az emberiség megszegényedését jelenti, mert az emberiség kultúrgazdagsága a nemzetek sokszínűségében áll fel. Ezért a keresztény gondolkodás ezt a nemzettelen felfogást, legyen internacionalista vagy kozmopolita, mindig elutasította.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a nemzeti gondolat másik téves, elutasítandó értelmezése a sovinizmus, amikor egy nemzet, nemzetiség élethez való jogát egy másik kétségbe vonja. A magyar nemzetpolitika szerint minden nemzetnek joga és kötelessége a saját értékeinek megőrzése.
Nemzeti elkötelezettségünk egyúttal a legszélesebb kiteljesedése az emberiség értékgazdagságának
– fogalmazott.
Az újrakezdés éve
Előadásában Semjén Zsolt arra is kitért, hogy véleménye szerint ma egyedül a honosítás a reálisan adható válasz Trianon tragédiájára.
Egyfajta igazságtétel az, hogy aki soha nem hagyta el a szülőföldjét, csak áttolták fölöttük a határokat, azok bárhol élnek a világban, magyar állampolgárok lehessenek, és ugyanígy, akiket a történelem viharai üldöztek el Magyarországra a nyugati diaszpórában, ők is teljes jogú magyar állampolgárok lehessenek
– fogalmazott. Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány speciális helyzetet teremtett, de egyszer vége lesz a pandémiának, és akkor újraindulhatnak a most online térbe kényszerült programok. Mint hangsúlyozta, ezért is fogalmazták meg Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárral közösen, hogy
2021 a nemzeti újrakezdés éve legyen.
Vezetőkép: MTI (a kép illusztráció)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS