Varga Mihály pénzügyminiszter kedden nyújtotta be a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot a parlamentben, a számokból úgy tűnik, hogy a nagy nyertesek a nyugdíjasok lesznek: februárban megkezdődik a tizenharmadik havi nyugdíj újabb bevezetése, amikor minden időskorú plusz egy heti pénzt fog kapni, emellett lesz három százalék alapnyugdíj emelés és novemberben feltehetően nyugdíjprémium is. A 2021-es büdzsé egyik fő pillére a háromezer milliárd forintos egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap, amely forrást nyújt a fő egészségügyi kiadások biztonságos finanszírozására is – mondta a tárcavezető a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán reggel.
Kedden adta át azt a csomagot Varga Mihály pénzügyminiszter Kövér László házelnöknek, amely a Magyarország 2021-es költségvetésének tervezetét tartalmazza. Az Orbán-kormány alatt az vált szokássá, hogy a költségvetést viszonylag korán, még az előző év májusában elkészítik, és a nyár elején azt meg is tárgyalja a parlament. Ez az idén is így történt, holott voltak olyan hangok, hogy koronavírus-válság miatt halasszák későbbre. Ennek indoka az lett volna, hogy mostani világgazdasági helyzetben túl nagy a bizonytalanság és nagyon nehéz előre tervezni. A kormány ugyanakkor úgy vélheti, hogy ezekben a nehéz időkben csak növelné a bizonytalanságot, ha halasztanák a költségvetés vitáját. Sokkal megnyugtatóbb, ha közvélemény látja, hogy a válság ellenére a gazdaságpolitika a megszokott módon folyik tovább. Kövér László házelnök szerint a költségvetési zárószavazás július elején várható.
2550 milliárd a járvány elleni védekezésre, kárenyhítésre
A modern kori önálló magyar gazdaságpolitika megteremtője 1848-ban Kossuth Lajos akkori pénzügyminiszter volt. Varga Mihály jelenlegi tárcavezető elő is vette elődjének dokumentumait és felfedezett egy hasonlóságot a mai és az 1848-as helyzet között: akkor is szükség volt járvány elleni védekezésre, méghozzá azokban az időkben igen gyakori kolera ellen. Sajnos ma is pusztít egy újabb gyilkos kór, ezért a költségvetés 2550 milliárd forintot fordít a Covid-19 elleni védekezésre és a károk enyhítésére. Ez tartalmazza a munkahelyek védelméhez és újrateremtéséhez forrásokat, továbbá fedezetet nyújt a beruházások támogatására, közútfejlesztésre, karbantartásra, vagy az innovációs támogatásokra. A védekezés mellett legalább ilyen fontos a gazdaság újraindítása, Varga Mihály szerint erre a teljes magyar gazdasági teljesítmény húsz százalékát, kilencezer milliárd forintot különítenek el.
Az Országgyűlésnek benyújtott költségvetés tervezete tartalmazza az Egészségbiztosítási, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, a helyi önkormányzatoknak szánt összegeket, és az elkülönített állami pénzalapokat is. Mindezek teljes elsődleges bevétele a tervek szerint 24 776 milliárd forint lesz jövőre, a kiadási oldal pedig 25 533 milliárd forint. Ehhez adódnak még az állam kamatkiadásai és bevételei, ezekkel együtt 24 882, illetve 26 572 milliárd a két oldal. Gigantikus számokról van szó: összehasonlításképpen a jövő évi GDP várható mértéke közel ötvenegyezer milliárd forint.
A 2021-es költségvetési törvény tervezete a Magyar Országgyűlésben. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Dinamikusan emelkednek a nyugdíjakra szánt összegek
A költségvetés részleteinek elemzésére a következő hetekben lesz még mód, az ellenzék várhatóan hevesen fogja támadni a tervezetet. Az elsőre feltűnik, hogy a 2021-es költségvetés nagy nyertesei a nyugdíjasok lesznek: Orbán Viktor miniszterelnök még áprilisban jelentette be, hogy megkezdődik a tizenharmadik havi nyugdíj újabb bevezetése. A büdzsé tervében olvasható, hogy a család- és nyugdíjas védelmi program részeként 2021-től kezdődően négy lépésben visszatér a tizenharmadik havi illetmény, jövő februárjában a januárin felül az érintettek további egy heti nyugdíjat fognak kapni, és ez tovább folytatódik 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is. A nyugellátásokra szánt összeg összesen 3907 milliárd forintra emelkedik, ami háromszázhuszonhét milliárd forinttal haladja meg az idei előirányzatot. A nyugdíjkiadások aránya a teljes kiadáson belül a 2020-as 16,9%-ról 17,8%-ra növekszik.
Az idén száznegyvenezer forint körüli átlagnyugdíj összege a három százalékos alapemelés következtében száznegyvennégyezer forintra emelkedhet, ez éves szinten ötvenezer forintos többletet jelenthet. A februárban várható egy heti egyszeri nyugdíj – a tizenharmadik havi juttatás első negyede – harminchatezer forintnyi pluszt jelent, a nyugdíjprémium pedig huszonhatezer forintos többletként jelentkezik jövő novemberben, ami átlagban száztizenkétezer forint emelkedést jelent éves szinten. Varga Mihály ezzel kapcsolatban kijelentette: a nyugdíjemelés mértéke lépést tart az inflációval, ezt egészíti majd ki a tizenharmadik havi ellátmány.
Fegyelmezett gazdálkodás
A jövő évi költségvetés a járványügyi készültség fenntartása mellett biztosítja a gyermeket nevelő családok támogatását, a nyugdíjasok védelmét, a biztonság megőrzését. Nagy bizonytalanságot jelent a járványügyi helyzet változása, Varga Mihály szerint ebben a helyzetben olyan dokumentumot tudtak tervezni, amelyben szinte minden terület több forrásból gazdálkodhat, mint idén. A kockázatok hosszú és rövid távú csökkentéséhez a fegyelmezettséget fenn kell tartani, ami az utóbbi években jellemezte a magyar államháztartás gazdálkodását – hangsúlyozta a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán reggel a pénzügyminiszter. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a büdzsé egyik fő pillére a háromezer milliárd forintos egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap, amely forrást nyújt a fő egészségügyi kiadások biztonságos finanszírozására is. Varga Mihály közölte, hogy az egészségbiztosítási és járványügyi alap tartalmazza azokat a tételeket, amelyek részben a járványügyi készültség fenntartásához szükségesek, másrészt, az alapból az egészségügyi ellátórendszerben elő lehet készíteni és el lehet indítani olyan változásokat, amelyek az egészségügyet hatékonyabbá tudják tenni. A pénzügyminiszter beszámolója szerint 2021-re 4,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, az államadósság pedig a GDP 69,3 százalékára csökken.
Forrás: PS/MTI. Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS