Az emberi jogok világnapja alkalmából tartott rendezvényen a politikus hozzátette: a politikai vezetéstől függ, mennyire jogszerűen jár el a testület, s szembeállította a 2015-ös migránsválság kezelését a 2006-os őszi tömegoszlatásokkal. Véleménye szerint a liberális dogmák hiteltelenítik az emberi jogokat, a nemzetközi jogvédő szervezetek csak az őket érdeklő, politikai céljaiknak megfelelő dolgokkal foglalkoznak. Kiemelte, hogy Magyarország és Európa a zsidó–keresztény kultúrkör talaján áll, s hangsúlyozta a párhuzamos világok létrejöttének veszélyeit, amely egyes nyugat-európai városokban már megjelent.
A miniszter elmondta, hogy az emberi alapjogokat, amelyek a teremtésből fakadnak, csak a felelősség kérdéskörében lehet értelmezni. Egy öntudatos polgár tudja, hogy kiért és miért felelős. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke előadásában kiemelte, kizárt dolognak tartja, hogy a biztonság fokozása ne járjon bizonyos szabadságjogok csökkenésével. A jövő kihívása, hogy a modern eszközökkel és más módszerekkel ezt a jogvesztést minimalizálni lehessen. Beszélt arról, hogy a schengeni információs rendszerben a legnagyobb problémát az ujjlenyomat-adatbázis működése jelenti, valamint az, hogy hiányzik a be- és kiléptető rendszer, illetve az utazási adatbázis, bár 2013 óta már a biometrikus adatok kezelésére is lehetőség van.
Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke beszédében kitért a túlnépesedés, a tulajdonviszonyok aránytalansága és a klímakatasztrófa következményeire, amelynek köszönhetően a Föld népességének kétharmada akar majd oda költözni, ahol van szociális biztonság, és az életfeltételek biztosítottak. Hozzátette: a Föld a mi életszínvonalunkon 2,5 milliárd embert lenne képes eltartani, de ennek a háromszorosa él a bolygónkon.
Forrás: Magyar Idők
Facebook
Twitter
YouTube
RSS