Marad az alapkamat

Egyhangúlag az alapkamat 1,35 százalékon tartására szavaztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai a testület legutóbbi, december 15-i kamatdöntő ülésén.

 Az ülés szerdán közzétett, rövidített jegyzőkönyve szerint a tagok egyetértettek abban, hogy az inflációs cél fenntartható módon az alapkamat tartós tartása mellett nem hagyományos, célzott monetáris politikai eszközökkel érhető el.

Néhányan hozzátették, hogy ezek a programok hatékonyan tudják szolgálni a monetáris kondíciók további lazítását, különösen a hosszú hozamok csökkenését. Egy tanácstag megjegyezte, hogy a nem konvencionális eszközök bizonyos esetekben a jegybank további céljainak teljesülését is támogatják. Ennek jegyében a tanács tagjai kiemelt figyelemmel vizsgálják a potenciálisan alkalmazható eszközök körét.     A tanács szerint a kamatdöntés összhangban van a jegybank korábbi magatartásával és kommunikációjával, valamint a piaci várakozásokkal is, így erősíti a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát.

A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós, a teljes előrejelzési időhorizonton való fenntartása összhangban van a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével – áll a jegyzőkönyvben. A tanács megítélése szerint folytatódik a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságot változatlanul kihasználatlan kapacitások jellemzik, így a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad. Az infláció továbbra is számottevően a jegybanki cél alatt alakul, az infláció csak az előrejelzési időszak végére érhet az inflációs cél közelébe.

Több tanácstag is kifejtette, hogy a cél fenntartható elérése alatt azt érti, hogy az infláció nemcsak rövid ideig közelíti meg a célértéket, hanem tartósan az árstabilitási cél közelében alakul. Ezért ennek érdekében szilárd gazdasági növekedésre és tartósan laza – szükség esetén a jelenleginél is lazább – monetáris kondíciók fenntartására van szükség. Néhányan rámutattak, hogy a válság utáni makrogazdasági környezetben a gazdasági szereplők historikusan alacsony inflációs várakozásai miatt nagyobb az inflációs cél alullövésének, mint túllövésének kockázata.

A jegyzőkönyvből kiderül: a piaci hozamvárakozások az alapkamat tartós tartására vonatkozó jegybanki iránymutatással összhangban alakultak. A jegybank által bevezetett nem hagyományos, célzott monetáris politikai eszközök is a hosszú hozamok csökkenésének és ezáltal a monetáris kondíciók lazításának irányába hatnak. Az előretekintő pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban vannak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek.
A tanács következő kamatmeghatározó ülését 2016. január 26-án tartja.

MTI