Hodorkovszkij a BBC közszolgálati televíziónak adott, szerdán este sugárzott interjúban kijelentette: a bírósági határozat után komolyan fontolóra vette, hogy menedékjogért folyamodik a brit hatóságokhoz. Hodorkovszkij szerint az elfogatóparancs kiadása azt jelenti, hogy az orosz vizsgálati hatóságok Vlagyimir Putyin orosz elnök „parancsára teszik, amit tesznek”.
Hozzátette: meggyőződése szerint Putyin úgy gondolja, hogy ő áll egykori olajvállalata, a Jukosz részvényeseinek kártérítési kezdeményezései mögött. A Jukosz részvényesei 50 milliárd dollár kártérítést követelnek az orosz államtól, Hodorkovszkij szavai szerint „a Jukosz kifosztása miatt”.
Hodorkovszkij, aki valaha Oroszország leggazdagabb embere volt, tíz évet töltött börtönben. A vád ellene az volt, hogy az azóta feldarabolt és más olajcégeknek eladott Jukosz alapítójaként és főrészvényeseként több tízmilliárd dollár kárt okozott sikkasztással és adóelkerüléssel. Két éve azonban elnöki kegyelemmel szabadult és külföldre távozhatott; azóta ideje jelentős részét Londonban és Svájcban tölti.
Az orosz hatóságok újabb vádjai szerint Hodorkovszkij megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy megrendelte a Jukosszal szemben adóelkerülés és más, törvénysértő tevékenységgel okozott károk miatt jogos követelésekkel előálló személyek meggyilkolását.
A szerda esti BBC-interjúban Hodorkovszkij ugyanakkor kijelentette: Putyin valójában gazdasági és politikai fenyegetést lát benne. Az egykori olajmágnás szerint az orosz elnök egyrészt tart attól, hogy a Jukosz-részvényesek által követelt – egy nemzetközi bírói fórum által tavaly meg is ítélt – kártérítési igény miatt esetleg orosz vagyoneszközöket zárolnak külföldön, másrészt Putyin olyasvalakit is lát benne, aki demokratikus jelölteket támogathat a jövőre esedékes oroszországi parlamenti választásokon.
Arra a kérdésre, hogy célja-e Putyin hatalmának megdöntése, Hodorkovszkij kijelentette: jelenleg túlságosan derűlátó célkitűzés lenne a rezsim megváltoztatása Moszkvában, meggyőződése azonban, hogy tíz éven belül végbemegy a rendszerváltás, és reméli, hogy az ő erőfeszítéseinek ebben meglehetősen fontos szerepe lesz.
Hogy mindezzel összefüggésben nem félti-e személyes biztonságát, azt mondta: ma már „figyelemreméltó történelme van” a Putyin politikáját ellenzők halálának, de ő tíz évet töltött börtönben, ahol „bármely nap” könnyedén, „probléma nélkül” megölhették volna őt is. Hozzátette: Londonban nagyobb biztonságban érzi magát, mint az elmúlt tíz évben bármikor.
London és Moszkva viszonyában csaknem egy évtizede folyamatos a feszültség egy másik orosz emigráns, Alekszandr Litvinyenko halála miatt. Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredesét, aki 2000-ben emigrált Londonba, 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg.
A mérgező anyagot a Scotland Yard szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a nyugat-londoni Millennium Hotel bárjában, ahol a volt FSZB-tiszt két egykori ügynöktársával, Andrej Lugovojjal és Dmitrij Kovtunnal találkozott. Nagy-Britanniában 2007-ben hivatalosan vádat emeltek a hazájában később parlamenti képviselővé választott Lugovoj ellen, és kérték kiadatását, ám ezt Moszkva megtagadta. Ezt diplomaták kölcsönös kiutasítása követte, és a két ország kapcsolatai azóta is mélyponton vannak.
Az ügy másik fő gyanúsítottja, Kovtun eleinte vállalta ugyan az együttműködést a brit hatóságokkal, ám később ő is megtagadta a vallomástételt.
Forrás: MTI/mno.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS