“Jézus megszabadít attól a félelemtől, hogy értelmetlen az életünk”

Jézus a várva várt szabadító, aki minket is megszabadít fáradtságunktól, önzésünktől és attól a félelemtől, hogy értelmetlen és hiábavaló az életünk – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Szent István bazilikában tartott ünnepi misén. Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke karácsonyi igehirdetésében arról beszélt Isten „magára vette halandóságunkat, hogy közölje velünk halhatatlanságát, felvette erőtlenségünket, hogy erejével megerősítsen minket, és osztozott szegénységünkben, hogy gazdagságát átruházza reánk.” Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint Jézus mellett Mária is vállalta azt a küldetést, „amely a jászoltól a golgotáig vezet“.

Jézus megszabadít attól a félelemtől, hogy értelmetlen az életünk

Jézus a várva várt szabadító, aki minket is megszabadít fáradtságunktól, önzésünktől és attól a félelemtől, hogy értelmetlen és hiábavaló az életünk – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek pénteken Budapesten, a zsúfolásig megtelt Szent István-bazilikában.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek; Fotó: Kovács Attila/MTI

A karácsonyi éjféli szentmisén Erdő Péter kiemelte, Jézus születésének titka elárulja az ember hivatását.

„Arra születünk, hogy mi is bekapcsolódjunk az isteni élet és szeretet közösségébe.”

Jézus mutatja meg, hogy felismerhetjük és szerethetjük őt minden gyermekben, minden magányos, beteg, szegény emberben és mindenkiben, akivel életünk során találkozunk – tette hozzá a bíboros.

Erdő Péter szólt arról, hogy bár egyszerű szófordulatnak hangzik az evangéliumi kijelentés, „beteltek a napok“, amikor Máriának szülnie kellett, „a hívő hagyomány az évszázadok során mégis mélyebb értelmet talált benne“. Eszerint „a gondviselő Isten a világ kezdetétől meghatározta az időt, amikor emberként meg akart születni“.

Az „egyház közössége” azt az emléket is őrzi, hogy Jézus éjfélkor született. A legősibb keresztény emlékeket idézi tehát a pásztorjáték, amely az álmukból felriadó pásztorokról beszél. „Az éjféli születés hagyományára emlékezünk azzal is, hogy karácsonykor évről évre éjféli szentmisét tartunk” – tette hozzá.

Erdő Péter homíliájában emlékeztetett arra, nem véletlen, hogy az Üdvözítő béke idején akart megszületni. A béke mindenkinek kell ahhoz, hogy megvalósítsa mindazt, amiért Isten teremtette, a háborúnak azonban a védtelen gyermekek a legkiszolgáltatottabbak.

 „Gondoljunk hát karácsony éjszakáján azokra a gyerekekre, akik kénytelenek voltak szüleikkel együtt elmenekülni otthonaikból a háborúk és üldözések elől, és menekülttáborokban fagyoskodnak“

– kérte a bíboros.

A szentmisén részt vett mások mellett Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.

Isten alkalmatlan időben alkalmas időt támaszt

Isten fia emberré lett, hogy mi Isten fiaivá lehessünk, alászállt a földre, hogy megnyissa az utat mennybe emelkedésünkre – mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke pénteken Budapesten, karácsonyi igehirdetésében. Úgy fogalmazott: Isten „magára vette halandóságunkat, hogy közölje velünk halhatatlanságát, felvette erőtlenségünket, hogy erejével megerősítsen minket, és osztozott szegénységünkben, hogy gazdagságát átruházza reánk“. Ő a legnagyobb csoda, ebbe a csodába „vágyakoztak beletekinteni az angyalok” – tette hozzá.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke; Fotó: Bruzák Noémi/MTI

Angyalok seregei szálltak alá, adtak hírt, és irányították „ellentmondást nem ismerő fenségességgel” a pásztorokat Máriához, Józsefhez és a kisdedhez. Nem puszta angyali szolgálat volt ez, hanem „valami roppant titok föltárása“. Az üdvösség titkába akartak betekinteni az angyalok – mondta a református püspök.

„Miért dicsérik itt közöttünk, az ember világában Istent, ahol az ember jobbára csak káromkodni tud, miért hirdetnek békességet ebben a világban, ahol napról napra, évről évre ember ember ellen fordul“

 – tette fel a kérdést Bogárdi Szabó István.

Mert Isten alkalmatlan időben alkalmas időt támaszt, és az angyalok szíve vágya, hogy belenézzenek ebbe a nagy titokba, hiszen ez a titok nagyobb, mint a mennyek összes dicsősége – adta meg a választ. Karácsonykor az angyalok „vágyakoznak beletekinteni, miként lett Isten emberré, miként szerzett az embernek szabadítást, és miként hozta el az üdvözítő a megváltást, az üdvösséget” – tette hozzá.

A megváltás egy fiatal lánynál vette kezdetét

Jézus születésének történetében a kulcsszó az engedelmesség – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsonyi igehirdetésében pénteken Budapesten. Gáncs Péter hangsúlyozta, Isten megtestesülése olyan csoda, amely feszegeti az értelmünket, és amelynek elfogadásához alázat kell. Egyszerre kell „fölnézni az égre“, mint tette Mária, és „alázatosan meghajtani a fejünket” Isten döntése előtt, mint tette József.

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke; Fotó: Bruzák Noémi/MTI

Sokan mondják, hogy az ember bukása az asszonynál, Évánál kezdődött. Csakhogy a megváltás is egy fiatal lánynál vette kezdetét, hiszen Mária engedelmessége nélkül nem ünnepelhetnénk a karácsonyt – mutatott rá az evangélikus püspök. „Fantasztikus misztérium” ez – mondta – Isten és ember “szerelméről” és szerelmük gyümölcséről, Jézus Krisztusról, aki ugyanúgy érkezett ebbe a világba, ahogy minden ember.

Jézus „nem kentaur, nem félig isten, félig ember“, hanem száz százalékban valóságos ember és száz százalékban valóságos Isten – tette hozzá. És még csak nem is bukott Isten ő, aki elszenvedi küldetését, hanem tudatosan vállalja és éli meg a földi létet. „Teljes szabadsággal vállalja föl szabadító küldetését, amely a jászoltól a golgotáig vezet“, és vállalja ezt az utat vele Mária is, hiszen „ő is ott zokog majd a kereszt tövénél“.

Gáncs Péter szólt arról is, hogy ennek a történetnek a valóban fontos szereplői mind ott vannak a betlehemi istállóban, mindenki más – köztük Augustus császár is -, csak “statiszta”. Ennek a nyilván “büdös” és “hideg” istállónak a jászlában mégis „föllobban az isteni szeretet lángja“. Ebbe a jászolba Isten mégis „odatette a világ kenyerét“, azt a Jézust, akit valóban tápláléknak, „mindennapi kenyérnek” akart adni az embereknek – tette hozzá.

Forrás: MTI/MTI/MTI
Kezdőkép: mno.hu