A Financial Times összehasonlító elemzést közölt Lengyelország és Magyarország politikájának hasonlóságairól és különbségeiről, és e különbségek jelentőségéről az Európai Unió szemszögéből. A londoni gazdasági napilap online kiadásán megjelent írásban a szerző, Philip Stephens megjegyzi: Európában ma az “ideges beszélgetések” az “önkényuralmi tengely” kialakulásáról szólnak, arról, hogy “Lengyelországból lesz az újabb Magyarország”. Az analógia azonban pontatlan: Orbán Viktor, “Magyarország autokrata miniszterelnöke kínos, irritáló tényező”, Lengyelország viszont komoly játékos a kontinens geopolitikájában – fogalmaz a szerző.
A cikk szerint Lengyelország új kormánya alatt a demokrácia, “ahogy ez autoriter (rendszerekben) gyakran megesik”, a többség akarataként nyer új meghatározást, és innen ered a párhuzamba állítás a magyar miniszterelnökkel. Orbán Viktor, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök csodálója, valamiféle mintát teremtett a posztkommunista magyar demokráciát alátámasztó fékek és ellensúlyok rendszere elleni rohamával, és a képet “szemérmetlen idegengyűlölet, a törvényesség uralmának figyelmen kívül hagyása, állami irányítású gazdaság és a növekvő antiszemitizmussal szembeni megengedő környezet egészíti ki”.
Lengyelország azonban nem követi vakon Magyarországot. Az EU-támogatások legnagyobb felvevőjeként például el akarja kerülni azt a hibát, amelyet Budapest követett el a külföldi befektetők elhajtásával, a lengyel kormánytagok gondot fordítanak annak hangsúlyozására, hogy a befektetőknek nincs félnivalójuk az ő államkapitalizmusuktól. Mindemellett – miközben Orbán Viktor “nem is tudja leplezni rajongását Putyin iránt” – Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezetője Oroszországban súlyos fenyegetést lát, és állandó NATO-támaszpontokat akar Lengyelországban Putyin revansizmusának elrettentetésére – áll a Financial Times cikkében.
A szerző megjegyzi: mindeközben Nyugaton már hallhatók olyan hangok, amelyek felvetik azt a kérdést, hogy jó ötlet volt-e az EU-bővítés. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap az Európai Bizottság által Lengyelország ügyében elindított előzetes vizsgálattal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.
A Támogatás Budapestről című írásában Stephan Löwenstein kiemelte, hogy az EU-val folytatott vitában Magyarország Lengyelország oldalán áll, és a magyar és az új lengyel kormány kapcsolatának alakulását bemutatva hozzátette, hogy “már egy új tengelyről, vagy akár az illiberálisok szövetségéről lehet hallani”.
Hozzátette, hogy a lengyel kormány tevékenysége ellen hasonló kifogásokat emelnek, mint a magyar kormány ellen az Európai Bizottsággal, illetve az Európa Tanáccsal folytatott hosszú vitában. Ebben a vitában Budapest “engedett” mindazon pontoknál, amelyeknél megállapítást nyert az uniós szabályok megsértése, bár ezek “kevéssé markáns” ügyek voltak, ami a magyar kormány szempontjából azt jelzi, hogy a vádak kevéssé voltak megalapozottak, a magyar kormány ellenfelei számára pedig azt jelzik, hogy sikerült “egyfajta dzsúdó trükkel két vállra fektetni a nehéz ellenfelet” – fejtette ki a FAZ szerzője, kiemelve, hogy Orbán Viktor kormányfő belpolitikailag profitált a vitából.
Egyebek között hozzátette, hogy a lengyel-magyar konzervatív szövetség hagyományos, és ugyan az ukrán válság miatt Oroszország ellen elrendelt szankciók ügyében volt nézeteltérés, de a menekültválság ügyében “ismét teljesen egy irányba húz Varsó és Budapest”, és Orbán Viktor kemény fellépése révén vezető szerepre tett szert a “migrációellenes táborban”.
MTI
Fotó: Journalism.co.uk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS