Lezárhatják a nyugat-balkáni migránsútvonalakat

A nyugat-balkáni útvonal teljes lezárása, a Törökországgal folytatott együttműködés kiszélesítése és a migrációs válság enyhítését szolgáló humanitárius eszközök körének kibővítése lesz a legfőbb feladat a hétfői EU-török csúcsértekezleten – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállamok vezetőinek írt meghívólevelében pénteken.

Vissza kell térni a schengeni szabályokhoz – szögezte le a tagországok állam- és kormányfői fórumának elnöke. Úgy vélte, hogy a nyugat-balkáni menekültútvonal által érintett országok – azok is, amelyek nem tagjai az uniónak – készek és elszántak a közös szabályok és döntések, köztük a schengeni egyezmény teljes körű alkalmazására.

Tusk szerint véget kell vetni annak a politikának, hogy a migránsútvonalon fekvő országok – sokszor a szomszédos államok értesítése nélkül – csak “továbbítják” a bevándorlókat az útvonalon fekvő következő országnak. Ez ugyan nem oldja meg a migrációs krízist, de alapfeltétele a konszenzusos együttműködésnek, amelyre vonatkozó szándékát hétfőn minden tagállamnak meg kell erősítenie – tette hozzá.

Ezzel a megközelítéssel az EU lezárhatná a nyugat-balkáni útvonalat, amelyen tavaly 880 ezer, az idei év első két hónapjában 128 ezer ember érkezett Európába – emelte ki.

Az uniónak migrációs és más kérdésekben is tovább kell lépnie a Törökországgal folytatott együttműködésében – fogalmazott Tusk, utalva a tavaly novemberi uniós csúcstalálkozón megújított vízumliberalizációs folyamatra, valamint a gazdasági és energiaügyi párbeszédre.

Arról tájékoztatott, hogy a tavaly kidolgozott EU-Törökország cselekvési terv végrehajtásában komoly előrelépések mutatkoznak, ugyanakkor még mindig túl sokan érkeznek Görögországba a török partok felől illegálisan.

Az uniós tanács elnöke beszámolt arról, hogy Ahmet Davutoglu török kormányfő megerősítette: Ankara készen áll a török vizeken feltartóztatott migránsok visszafogadására. Hozzátette: úgy Törökország, mint az unió hisz abban, hogy csökkenteni lehet a nagyarányú bevándorlást azzal, ha Görögországból gyorsan visszaküldik a nemzetközi védelemre nem szoruló bevándorlókat. A politikai akarat ehhez megvan, de a gyakorlati megvalósítás akadozik, ezért Görögországnak támogatásra van szüksége – emelte ki.

Tusk reményét fejezte ki, hogy hétfőn sikerül egyetértésre jutni a migránsok humanitárius segítésében is, elsősorban abban, hogy a humanitárius következmények minél gyorsabb és hatékonyabb kezelése érdekében az összes rendelkezésre álló európai uniós eszközt be kell vetni, beleértve a migránsok gyorsított eljárású áthelyezését is, különösen Görögország esetében. Tusk egyetértett Alekszisz Ciprasz miniszterelnökkel abban, hogy Görögország nem válhat “az elveszett lelkek gyűjtőtáborává”.

Az eszköztárba beletartozik az Európai Bizottság által javasolt új, a 2016-2018-as időszakra vonatkozó – 700 millió eurós (mintegy 217 milliárd forintos) kezdeti költségvetésű – unión belüli sürgősségi segítségnyújtási csomag, amely a tagállamok közötti támogatás nyújtását célozza a szolidaritás szellemében.

Donald Tusk levelében arról tájékoztatta az uniós tagországok állam- és kormányfőit, hogy a hétfői csúcstalálkozó munkaebéddel kezdődik a török kormányfő részvételével. Ezt követően a 28 tagállami vezető tanácskozása következik, amelyen elfogadják a közös nyilatkozatot a schengeni szabályozás teljes körű visszaállítását célzó intézkedésekről és a humanitárius eszközökről.

Az Európai Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a migrációs válság kérdésében – a válság kezdete óta először – uniós konszenzus születik egy átfogó stratégiáról, amelyet ha lelkiismeretesen végrehajt minden tagállam, segíthet megakadályozni a további beáramlást, és kezelni tudja a válságot.

Forrás: MTI 

Fotó: twitter.com