A hazai szerencsejáték történetében kiemelkedő év a 2017-es, ugyanis 60 esztendős lett Magyarország legnépszerűbb lottójátéka, az Ötöslottó. A PestiSrácok.hu ezen kerek évforduló alkalmából egy négy részes cikksorozattal igyekszik kideríteni a játék sikerének titkát. Olyan érdekes információkat, adatokat és személyes történeteket elevenítünk fel, amelyek garantálják a lottótörténeti időutazást. Sorozatunkban szó lesz a legnagyobb nyertesekről, a nyereményekről, a szelvényről, a lottózókról, a sorsolásokról és a játék összetéveszthetetlen arculatáról is.
1.Az ország legismertebb Ottója
Az Ötöslottó történetének legismertebb figurája vitathatatlanul Lottó Ottó, Macskássy János grafikusművész alkotása lett. Kezdetben minden lottósorsoláson 5 darab Lottó Ottó figura várta a sorsoláson megjelenteket, és a számhúzónak kisorsolt szereplők mindegyike egy-egy, kézzel készített babát kapott emlékül. Arról nincs pontos adat, hogy a sorsoláson résztvevő számhúzókon kívül kiknek juttattak még a szervezők Lottó Ottó babákat, de a régi fotók tanulsága szerint az első évek nyertesei közül Puskás Erzsébet és Molnár Tibor is büszkén mutatkozott egy-egy kabalafigura társaságában. Hamarosan sor került a figura megszemélyesítésére is: Kabos László viselte a sárga, számtáblás inget és a négylevelű lóherés kalapot, amiket később lelkes szülők ezrei igyekeztek leutánozni gyermekeik farsangi rendezvényeire. A korszak vállalkozói, műanyagipari fröccsöntői, szalvéta- és édesség-gyártói sokszáz változatban árulták a Lottó Ottó figurával, felirattal ellátott gyufákat, kártyanaptárokat, tippelőket, tudva, hogy az Ötöslottó népszerűsége az általuk gyártott termékeket is jobban eladhatóvá teszi.
2. Valódi művészeti alkotásokkal a lottó népszerűsítéséért
Az ötvenes években igazi aranykorát élte a magyar reklámgrafika. A korszak leghíresebb képzőművészei szinte egytől egyig részt vettek az Ötöslottó népszerűsítésében. A Macskássy fivérek mellett Fejes Gyula, Káldor László, Pál György, Méhely Iván, Szilas Győző is gyártottak lottóreklámokat, és az Ötöslottó ismertségének növelésében óriási hatása volt plakátjaiknak, melyek tízezer számra kerültek fel a hirdetőoszlopokra.
3. Sztárok az Ötöslottó szolgálatában
A kor hírességei közül sokan járultak hozzá a lottó népszerűsítéséhez. Kibédi Ervin, Alfonso (Markos József), Rátonyi Róbert is emblematikus figurái voltak a lottóhirdetéseknek. A reklámban sokszor összekapcsolódott a kabaré világa és a lottó – a korabeli ember pedig értette ezt. Népszerű művészek, közszereplők és sportolók gyakran nyilatkoztak lottózási szokásaikról és nyeremény-álmaikról. Kibédi Ervin nemcsak arcát adta egy lottóreklámnak, hanem híres kupléjának refrénjét is „lottósította”. A Kibédi-féle lottóreklámban a főszereplő észreveszi, hogy lejárt a szelvényfeladási határidő, és ő elfelejtette bedobni a lottószelvényét, mire szomorúan dalolni kezdi egyik slágere refrénjét: „én nem hiszem, hogy normális vagyok”. A színpad és a televízió hölgy- csillagai is kivették részüket Magyarország kedvenc szerencsejátékának népszerűsítésében. Takács Marika, Tamási Eszter bemondónők, a lottó reklámarca, Csala Zsuzsa és Fónay Márta színésznők is gyakran vettek részt a sorsolásokon.
4. Fortuna 90-szer
A lottó talán legkézzelfoghatóbb jelképe természetesen a szelvény. A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20-án már több mint százezer szelvény érkezett be. A legelső lottószelvény a 90 számot hat sorban, soronként 15 számot tartalmazták. Egy lottósorsjegy három számtáblát tartalmazott. Az első számtábla igazoló szelvényként a fogadónál maradt, a második, az ellenőrző szelvény és a harmadik úgynevezett fogadási szelvény egybefüggően került a szerencsejáték-szervezőhöz feldolgozásra. Az első nyomtatványok az akkori négylevelű lóherét ábrázoló lottó lógó mellett a szervező nevét (Sportfogadási és Lottóigazgatóság), a nyomtatvány érvényességének időpontját, a fogadási hét sorszámát, az alapjáték árát és ezen kívül egy vázlatos játékismertetést tartalmaztak. 1958. február 7-én bevezették az úgynevezett előfizetéses (EL) lottósorsjegyet. Az előfizetéses szelvény számtáblás nyomtatvány úgy tette lehetővé több játék megjátszását, hogy a szelvényen beikszelt öt szám több héten át kínált játéklehetőséget. Az előfizetéses lottósorsjegy sikere már 59-ben érezhető volt, a forgalom 5 százaléka ilyen nyomtatványon érkezett be. 1967-ben a tízéves évforduló alkalmával, később 1969-ben extra lottószelvényt, 1970-ben pedig “Emléklottószelvényt” bocsátottak ki az Ausztria-Magyarország területén, Budán 1770. szeptember 2-án indult lottó játék tiszteletére. Az 1961. július 14-ei játékhéten került forgalomba az úgynevezett ikerlottószelvény, amely a Totó mintájára két játékra alkalmas számtáblás szelvényt jelentett. Az ikerlottó a forgalomban viszonylag szerény részt vállalt, de több mint két évtizeden keresztül változatlan formában együtt élt a lottóval.
Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. Fotó: PS
5. Fortuna kerestetik!
Az 1965-ös Budapesti Nemzetközi Vásáron a Sportfogadási és Lottóigazgatóság kihirdette Magyarország első szépségversenyét, Fortuna kerestetik címmel. Aki a megtisztelő címre pályázott az OTP- pavilonjában szerezhette be a jelentkezési lapot és ugyanott le is fotóztathatta magát. Két évre rá már országos szépségverseny keretében keresték a magyar Fortunát. A döntőt 1967-ben az akkor teljesen új Budapest Szálló halljában rendezték meg, a zsűri elnöke Rényi Tamás, filmrendező volt. Kikötés volt, hogy a versenyen győztesének nemcsak szépnek, de okosnak is kellett lennie. Vélhetően emiatt nyert Fejér Judit joghallgató.
5+1 A lottózás bibliája
A közösen lottózó munkahelyi, baráti társaságok szinte bibliaként tekintettek a korabeli szervező által kiadott ún. lottó-index könyvekre, melyek a „nagyüzemben játszó” lottójátékosoknak szolgáltak számvariációs tanácsokkal. Ezekben a gyűjteményekben a kedvenc számok és a megjátszani tervezett szelvények darabszáma szerinti kombinációkból válogathattak a játékosok. Az első gyűjteményt 1958-ben adta ki az OTP SLIG, benne 66 féle variációs játékot ismertettek. Az 1960-as, kiegészítő kiadás újabb 50 variációt mutatott be. Az egyik legegyszerűbb játék 9 kedvenc szám 9 szelvényen való megjátszása a variációs könyvben bemutatott csoportosítása révén biztos 4 találatot ígért, amennyiben a 9 kiválasztott számból 5-öt kisorsolnak.
További lottótörténeti pillanatokért, érdekes információkért látogasson el a Szerencsejáték Történeti Galéria weboldalára!
Vezető kép: Fortepan
Facebook
Twitter
YouTube
RSS