Itt a nagy port kavart interjú! – Putyin Tucker Carlsonnak: Soha nem ajánlottam fel ukrán területeket Orbán Viktornak

A régóta beharangozott interjút Vlagyimir Putyin orosz elnök hosszas történelmi és történetfilozófiai fejtegetéssel kezdte, amelyben Oroszország ezeréves múltját taglalta. Kifejezését adta annak a régi orosz geopolitikai látásmódnak, amely szerint az ország nyugatról sebezhető. Odáig ment vissza, hogy Batu kán megtámadta a birodalmat, és leszakította róla a nyugati területeket, amelyhez Kijev is tartozott. Értelmezése szerint ezután jött létre a Moszkva központú birodalom, míg a leszakított részek egy nyugat-európai erőközpont felé kezdtek gravitálni – ami akkortájt a Lengyel-Litván Unió volt.

Putyin újra megismételte azt a kijelentését, hogy Ukrajna létrejötte nem köthető semmiféle etnikai entitáshoz. Elmondása szerint az ‘ukrán’ szó eredetileg annyit tett, hogy az ’emberek, akik a peremvidékeken élnek’, és ily módon történelmileg az ukránokat ellengyelesedett oroszokként írta le.

Az orosz elnök láthatóan komolyan felkészült ennek a háttérnek a felfestéséhez, és annyira komolyan gondolta, hogy a műsorvezető ellenvetésére, hogy talán túl messziről kezdte a téma felvázolását, előre előkészített levéltári dokumentumokat vett elő. Putyin hosszasan fejtegette Lengyelország kollaborációját a náci Németországgal. Ezután arról beszélt, hogy mivel ezek a területek a Szovjetunióhoz kerültek, olyan területekkel együtt, amelyek korábban például Magyarországhoz is tartoztak, egyértelműen látható, hogy Ukrajna valójában egy mesterséges állam.

Közölte, hogy erről soha nem is beszélgettek a magyar miniszterelnökkel, azt azonban mosolyogva megjegyezte, hogy az azért lehetséges, hogy az azokon a területeken élő magyarok örülnének annak, ha visszakapnák ősi földjüket. Arról is mesélt egy történetet, hogy amikor még a szovjet időben Ukrajnában utazott, akkor hallott embereket oroszul és magyarul beszélni, de ukránul soha.

Azt az érvelést is megismételte, hogy a Nyugat korábban megígérte, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni. Elmondása szerint ezt az ígéretet öt alkalommal szegték meg. Elmondása szerint Amerika volt az, amely kiengedte a szellemet a palackból. (Arról nem ejtett szót, hogy a NATO bővítése szuverén államok önkéntes csatlakozásával történt.)

Akár a NATO része is lehetett volna Oroszország

Visszaemlékezett arra, hogy amikor Bill Clinton akkori amerikai elnökkel beszélt, megkérdezte tőle, hogy Oroszország csatlakozhat-e a NATO-hoz. Ahogy felidézte, Clinton először megengedő volt az ügyben, de mikor másnap beszélt a tanácsadóival, már kategorikusan elutasította a lehetőséget. Felvetette, hogy amennyiben akkor igent mond, Oroszország akár a NATO része is lehetett volna. A problémákat így arra vezette vissza, hogy a Szovjetunió szétesése után a Nyugat nem fogadta őket szívesen.

Putyin aláhúzta, hogy a döntéseket az Egyesült Államokban nem azok hozzák akiket megválasztottak, hanem a titkosszolgálatok vagy az adminisztráció tagjai. Azt is megismételte, hogy Ukrajna semlegességének feladása, és a NATO-hoz való közeledése annak ellenére történt, hogy a Nyugat korábban Oroszországnak másként ígérte.

Amikor Carlson az ukrajnai béke lehetőségéről kérdezte, Putyin azt mondta:

Ha tényleg véget akarnak vetni a harcoknak, akkor abba kell hagyniuk a fegyverszállításokat. Néhány héten belül vége lesz. Ennyi”.

Putyin azt is kijelenti, nem aggódik attól, hogy Kína ledominálja a BRICS-tagállamokat, a viszonyuk továbbra is jó, ráadásul Peking nem folytat expanzionista külpolitikát. Azokat a kijelentéseket, melyek szerint Oroszország lassan kínai “gyarmattá” válik “rémtörténeteknek” tartja. Az elnök szerint Washington saját magának tesz rosszat azzal, hogy elzárja a piacát a kínai termékek elől, hiszen a BRICS folyamatosan erősödik, miközben a G7 gyengül.

Az elnök elárulja, hogy bár több korábbi amerikai elnökkel, így az ifjabbik Bushhal és Trumppal is jó személyes kapcsolatot ápolt, de az amerikai külpolitikát nem az elnökök, hanem az ország elitje alakítja, így szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy jobb lenne a Kreml és a Fehér Ház viszonya akkor, ha másik politikus ülne az Ovális Irodában.

Putyin kijelenti, hogy a világ, és vele együtt Amerika is változik és nem rajta, vagy az ukrajnai háborún múlik az, hogy ez a változás “gyors és fájdalmas” vagy “lassú és békés” lesz-e. Az eseményeket párhuzamba állítja a Római Birodalom bukásával, de hozzáteszi: napjainkban minden sokkal gyorsabban történik.

Visszatérve Ukrajnára az orosz elnök úgy gondolja, hogy Volodimir Zelenszkijnek továbbra is megvan a lehetősége arra, hogy szembe forduljon Amerikával, de az USA minden esetben azokat a politikai erőket fogja támogatni, akik Oroszország érdekei ellen ténykednek.

Putyin szerint hisztériakeltés a globális háborúval való fenyegetés

Az orosz elnök azt állította, hogy nincs semmilyen követelése mondjuk Lengyelországgal vagy a balti államokkal szemben. Csupán abban az esetben rendelne el támadást ezen államok ellen, ha azok megtámadnák Oroszországot. Putyin a globális háborúval való fenyegetést a józan ésszel szembenállónak, és hisztériakeltésnek tartja.

Egyértelmű hogy önök voltak. Nekem aznap éppen más dolgom akadt

– válaszolta arra a kérdésre, hogy ki robbantotta fel az Északi Áramlat 2 gázvezetéket.

Putyin: “Önnek személy szerint lehet alibije, de a CIA-nak nincs ilyen alibije”

Azt is hozzátette, hogy az egyik cső teljesen sértetlen állapotban van, és bármikor elkezdhetnének azon keresztül – illetve a Jamal vezetéken keresztül – gázt szállítani Európának.

Putyin ismét felemlegette Ukrajna „nácitlanítását”, mint a háború egyik célját. Ez volt az egyik indoka arra is, hogy miért nem lehet még vége a háborúnak – elmondása szerint ezt a célt addig még teljesíteni kell. Arról is beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij annak ellenére támogatja a neonácikat és a nacionalistákat, hogy apja a náci Németország ellen harcolt a háborúban. Saját felvetését azzal magyarázta meg, hogy megválasztása után inkább úgy döntött, hogy nem háborgatja ezeket a csoportokat, ugyanis túl erősek. Emellett az orosz elnök most először fejtette ki, mit is ért pontosan „denacifikáció” alatt.

Ez mindenféle neonáci mozgalom betiltását jelenti. Meg kell szabadulnunk azoktól az emberektől, akik fenntartják ezt a koncepciót, támogatják ezt a gyakorlatot, és megpróbálják megőrizni azt

– fogalmazott.

Putyin beszélt a 2014-es Majdan-tüntetésekhez vezető útról is: úgy véli, Viktor Janukovicsot a nyugat által támogatott ellenzék buktatta meg, miután az ukrán elnök gondolkodási időt kért az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán. Putyin szerint Moszkvát nem az aggasztotta, hogy Ukrajna közeledik az EU-hoz, hanem az, hogy egy ukrán EU-tagság ellehetetlenítené az orosz-ukrán szabadkereskedelmi övezetet. Az orosz elnök azt állítja, Janukovics félt az orosz gazdasági kapcsolatok meggyengülésétől, de Washington nem várta meg a döntését, inkább megbuktatta. Az orosz államfő állítja: ő igyekezett békíteni a feleket, rávette Janukovicsot, hogy ne vesse be az ország erőszakszervezeteit, de a felfegyverzett lázadók mégis végrehajtották a puccsot. Az elnök elmondja, hogy a Majdan-tüntetésekkor az orosz lakosság védelme érdekében annektálta a Krím-félszigetet, melyre válaszul az ukrán haderő megtámadta a fegyvertelen, főleg oroszok lakta Donbaszt. Putyin kijelenti, ha Janukovicsot hagyták volna békében távozni (amire szerinte hajlandó lett volna) és nem támadnak az ukrajnai oroszokra, akkor Moszkva nem vonult volna be az országba. Szerinte a Kreml az utolsó pillanatig igyekezett betartani a 2014-es Minszki Egyezményt, de Ukrajna és a Nyugat erre nem volt hajlandó.

Időbélyegző témák szerint:

Forrás: Index.hu/X.com/PS