Nagyszerű választásnak nevezte Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója, hogy Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke töltheti be az államfői tisztséget. Ugyanakkor kitért arra is, hogy a baloldal kivonult a teremből Sulyok megválasztása előtt, pedig semmi okuk nem volt rá, hiszen az új államfő egyik pártnak sem volt soha tagja, szakmai múltja pedig megkérdőjelezhetetlen.
A politológus az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában úgy fogalmazott: “ebben a politikai helyzetben, amibe kerültünk, Sulyok Tamás egy nagyszerű választás”.
Ő ízig-vérig jogász ember, alkotmányjogász, aki a következő időszakban nagyon jól segíthet abban, hogy eligazítson az Európai Unióval (EU) felmerülő vitás kérdésekben
– mondta Fricz Tamás, ugyanakkor rámutatva arra is, hogy nem a köztársasági elnök “dolga elsősorban az Európai Bizottsággal vitatkozni”, de mindenképpen segíthet az említett jogi háttér.
Az EU nem állam és nem is lehet belőle azt csinálni
Szerinte a hétfőn köztársasági elnökké választott Sulyok Tamás az Országházban mondott beszédében több nagyon fontos üzenet is volt.
Az egyik az, hogy a nemzeti, a jogi szuverenitásnál nincs fontosabb, és tulajdonképpen Magyarország nem adta fel a szuverenitását azzal, hogy belépett az EU-ba, hanem bizonyos jogokat ráruházunk az unióra és ezeket közösen gyakoroljuk
– mondta Fricz Tamás. Kiemelte, hogy Sulyok Tamás nagyon hangsúlyozta a szuverenitás kérdéskörét, és az új államfő arról beszélt: világos tény az, hogy az EU nem állam, hanem nemzetek szövetsége. Tehát nem lehet belőle államot csinálni, mert az EU a tagállamok független szuverenitására épül. Fricz Tamás szerint mindez azért fontos, mert már vannak információk arról, hogy a brüsszeli elit olyan jogokat akar magához vonni, amelyek a Lisszaboni Szerződés szerint egyáltalán nem tartoznak az unióhoz és a Európai Bizottsághoz. Azt mondta, hogy Brüsszelben nagyon szeretnék, ha az EU egy szuperállam lenne és – szerinte – “nagyon komoly törekvésekkel” kell majd szembenézni az európai parlamenti választásokat követően.
Az ellenzék nem fogadja el a jogi berendezkedést
Annak kapcsán, hogy a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői kivonultak az államfői választásnál az ülésteremből, arról beszélt: az ellenzék úgynevezett dekonstruktív ellenzék, amelyik alapjaiban nem fogadja el a jogi berendezkedést, a jogszerű működést és a demokratikus rendszer működéséből is kilép. Fricz Tamás azt mondta: “egész egyszerűen, érthetetlen okoknál fogva” – a Mi Hazánk Mozgalmat kivéve – kivonultak a köztársasági elnök megválasztási folyamatának a legelején, hogy “ők egyszerűen ezt tagadják”.
Nem lehet tudni, hogy miért. Minden törvényesen zajlott. Az előző államfő lemondott, ezek után megválasztanak egy olyan köztársasági elnököt, aki minden szempontból megfelel az elnöki pozíciónak a jogtudásával, a tárgyilagosságával, az eddigi múltjával, és még ebben sem tudnak részt venni
– tette hozzá. Fricz Tamás szerint felmerül a kérdés, hogy mi a problémája az ellenzéknek, amikor olyan elnök jön, aki nem pártkatona, soha nem volt tagja pártnak.
Azt látni, hogy kettébomlott a magyar politikai élet, az ellenzék tulajdonképpen keresi a balhét minden kérdésben, a rendetlenség, a káosz irányába vezetné az országot
– mondta a politológus.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS