Tűzfalcsoport: Alex Soros politikai elképzeléseit szolgálja az Európai Unió?

Látványosan veszi át Alex Soros apjától, Soros Györgytől a birodalmat, aminek jó példája, hogy egyre többször fordul meg a Fehér Házban és tárgyal a nyugat-balkáni országok vezetőivel. Így befolyásolta a történéseket például Albániában, de próbálkozott Bugáriában és Szerbiában is destabilizálni a kormányt különböző tüntetésekkel. Nem is tagadja egyébként, hogy az új célpontja Kelet-Európa és úgy tűnik terveit az EU is támogatja. 

Korábban Alex Soros nem foglalkozott politikával, inkább celebekkel lógott, de mára ez megváltozott és a nagypolitikába vetette be magát. Ezt annyira komolyan veszi, hogy a Fehér Ház naplóiból tavaly kiderült, hogy alig több mint 12 hónap alatt 14 alkalommal járt a Pennsylvania Avenue 1600-ban, tehát a Fehér Házban. Egyre többször posztol politikusokról, és egyre több időt tölt olyan politikusokkal, mint Barack Obama, Nancy Pelosi és Chuck Schumer. Nemrég pedig Hillary Clinton bizalmasával, Huma Abedinnel posztolt Alex Soros egy közös képet -írja legfrissebb blogbejegyzésében a Tűzfalcsoport. 

Abedin 2016-ban került közel a Soros-klánhoz, amikor kiderült, hogy Soros György az öt megadonor (legfőbb támogató)egyike. Akkor személyesen járt el Hillary Clintonnál, hogy lépjen fel a Sorosnak fontos szervezetek rendezvényein.  A csúfos Hillary–fiaskó után Huma visszavonult a közélettől, és egész mostanáig nem mutatkozott. Most viszont már politikai babérokra is törne. A nő azt is elárulta, hogy egyáltalán nem zárja ki, hogy belép a nyílt politikai térbe és, hogy politikusnak áll.

Brüsszeli segítség a Nyílt Társadalom Alapítványok számára?

Alex Soros személyes diplomáciai jelenléttel is alakítani igyekszik az Európai Unió Nyugat-Balkánra vonatkozó geopolitikai stratégiáját, amint az a január végén tartott, EU és a nyugat-balkáni államvezetők konferenciáján is megmutatkozott. Míg azonban a Soros-birodalom az akadálytalan migráció csatornáit akarja „kinyitni” a Balkánon, a magyar kormányzati diplomácia az EU versenyképességének visszaesését szeretné megállítani a régió minél gyorsabb uniós integrációja révén. A Nyugat-Balkán ezzel válhatott Orbán és „a Sorosok” személyes világpolitikai küzdelmének egyik kiemelkedő fejezetévé.

A nyugat-balkáni államvezetők 2024. január 21-én Szkopjéban találkoztak az „A növekedési terv: a Nyugat-Balkán és az EU találkozása” című konferencia alkalmából. Az eseményen részt vett Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság Európai Szomszédságpolitikai és Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságának főigazgatója és az amerikai külügy részéről James O’Brien, európai és eurázsiai ügyekért felelős miniszterhelyettes is.

A résztvevők elfogadott közös következtetéseikben újólag elkötelezték magukat amellett, hogy folytatják az uniós normákon alapuló közös regionális piac megteremtésével kapcsolatos munkát. Ennek előzménye, hogy tavaly novemberben az Európai Bizottság elfogadta a Nyugat-Balkánra vonatkozó új, 6 milliárd eurós reform- és növekedési eszközt a 2024–2027-es időszakra. Utóbbi kapcsán feltételként szabták meg, hogy a kifizetésekre csak az elfogadott reformok teljesítését követően kerül sor.

Felismerve azt a bonyolult geopolitikai helyzetet, amelyet Oroszország Ukrajna elleni agressziója és a Közel-Keleten zajló válságok jellemeznek, mi, a Nyugat-Balkáni Hatok vezetői hangsúlyozzuk a régión belüli együttműködés és az Európai Unióval való integráció kiemelkedő jelentőségét, és elkötelezzük magunkat a négy mozgásszabadság (tőke, áruk, szolgáltatások, személyek) előmozdítása mellett valamennyi polgárunk számára 

– olvasható többek között az ambiciózusan ható következtetésekben.

Hosszú évek óta készülhetett erre Alex Soros

Érdekesség, hogy – miként a fotókon is jól látható – a konferencia kiemelt résztvevője volt még Alex Soros, a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) elnöke, a szuverenista-nemzeti kormányok egyik fő ellenfele. Alex Soros az eseményről be is jelentkezett közösségi oldalán, a következőket írva:

Történelem Szkopjéban. A Nyugat-Balkáni Hatok által elfogadott közös piaci és növekedési terv, egy lépéssel közelebb az Európai Unióhoz.

Az esemény hátteréhez némi magyarázatot ad, hogy a Soros-birodalomnak – a tavaly nyáron a sajtó egy meghatározott részén gyorsan végigfutott és félrevezető hírek dacára – esze ágában sincs kivonulni a vén kontinensről. Maga Alex Sorosis cikket jelentetett meg erről “Nincs Soros–visszavonulás Európából” címmel a Politicón, 2023. augusztus 31-én. 

Alex Soros már személyes tapasztalatokat is gyűjthetett a térségről. A 2010-es években, a Soros-birodalom „trónörököseként” bejárta Szerbiát, Albániát, Koszovót, Macedóniát – ezek közül néhány országot többször is –, és már 2018-ban, a New York Timesban apjával közösen jegyzett cikkben is írt a balkáni országokban rejlő gazdasági és egyéb lehetőségekről.

Semmit nem sajnálnak az OSF befolyásáért a Balkánon?

Az elmúlt években az OSF-alapítványok széles hálózata – befolyásával – mindent megtett a cél érdekében, hogy Sorosék számára legkedvezőbben alakítsa a politikai viszonyokat a Nyugat-Balkánon. Például Szerbiában és Bulgáriában tüntetéseket szerveztek a destabilizáció érdekében. Edi Rama albán politikus, festő, író, publicista és egykori kosárlabdázó, 2013 óta Albánia 33. miniszterelnöke és Sorosék jó barátja. Rama kormányfővé választása után az OSF az albán igazságszolgáltatás „reformját” kívánta előmozdítani: Andi Dobrusi, az OSF Albánia ügyvezető igazgatója szerint aszervezet „a teljes reformfolyamat fő finanszírozója”. Az OSF az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatalán (USAID) keresztül az amerikai demokrata kormánnyal, emellett az Európai Unióval is együttműködött. Ezzel fő céljuk az volt, hogy egy Soros-barát kormánynak azigazságszolgáltatási rendszer feletti hatalmát megerősíthessék.

OSF-stratégia: Migrációval „feltörni” a visegrádi egységet?

Sorosék mindamellett felismerték, hogy ha ezekben a balkáni államokban is széles hálózattal rendelkeznek, úgy már hatékonyan mindent megtehetnek azért, hogy megbuktassák az itteni bevándorlásellenes, szuverenista, konzervatív kormányokat. A gátlástalan léptékű befolyásolás kísérlete persze nemzetbiztonsági kockázatokat jelenthet, ám ezt több ország láthatóan nem képes kellő módon kezelni.

A „Soros-rezsim” irányítását átvevő Alex Soros meglévő befolyása a nyugat-balkáni országok tárgyalópartnereként még tovább nőhet, egy ideje jól kihasználva azt a bizonyos „bővítési fáradtságot” is, amivel az érintett államok EU-tagság felé vezető útja meglehetősen lassúnak bizonyult. Horvátország volt a legutolsó, és 2013 óta nem csatlakozott új balkáni ország az EU-hoz.

Miközben Európa világos érdeke a biztonság lenne, akár az orosz–ukrán háború kapcsán, akár a migráció tekintetében, ma ellentétes irányú folyamatok zajlanak, amelyek súlyosan aláássák a kontinens stabilitását. A Soros-hálózat valójában nem stabilizálni, hanem sokkal inkább destabilizálni igyekszik a Balkánt, és így minél nagyobb számban bejuttatni a migránsokat az Európai Unió területére.

Forrás: Tűzfalcsoport