A magyar kormány minden olyan bizonyítékot benyújtott, amelyet az Európai Bizottság kért az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és mivel szigorú határidő kötötte a brüsszeli testületet a helyzet értelmezésére, ezért kötelessége is volt elfogadni azt a határozatot, amely tavaly karácsony előtt kimondta, hogy teljesült az igazságügyi horizontális feljogosító feltétel – lényegében ezt jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője a Portfoliónak az Európai Parlament jogi szakbizottságában hétfőn este született döntés láttán. A szóvivő azt is hozzátette: “a bizottság úgy véli, hogy az uniós joggal teljes összhangban járt el, és meg fogja védeni döntését az uniós bíróságok előtt”.
A választ azután kapta a lap a bizottsági szóvivőtől, hogy kiderült: az EP jogi szakbizottsága (JURI) tegnap este szinte egyhangúlag úgy döntött, hogy az Európai Bizottság tavaly december közepén kellő alap nélkül mondta ki azt, hogy teljesült az igazságügyi horizontális feljogosító feltétel, és így a 21,7 milliárd eurónyi kohéziós keretből 10,2 milliárdot felszabadított az EU-csúcs előtti napokban.
A Portfolio emlékeztet rá: az EP öt nagy frakciója még ezt megelőzően közös nyilatkozatban kérte a bizottságot, legalább január 10-ig ne mondja ki azt, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlensége teljesül, hiszen addigra zajlott le az Országos Bírósági Tanács új tagjainak megválasztási folyamata, a testület pedig kulcsfontosságú szereplő a magyar igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából. Mindezek után tehát kifejezetten érdekes volt, hogy hogyan reagál a Bizottság az EP szakbizottságának tegnap esti döntésére, amely után csütörtökön nagy valószínűséggel elindul majd egy per a Bizottság ellen az EP felől, ami egyébként tagállami ügyben példátlannak is nevezhető.
A bizottság szóvivője a Portfoliónak az alábbi reakciót küldte:
A Bizottság tudomásul veszi az Európai Parlament JURI Bizottságának határozatát, amelyben a Bizottság tavaly decemberi határozatának megtámadását javasolja, amely szerint Magyarország részben megfelel az úgynevezett “Charta horizontális feljogosító feltételének” (az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozóan). A Bizottság emlékeztet arra, hogy egy ilyen határozat meghozatalakor az alkalmazandó uniós jogszabályokban meghatározott szigorú határidők és feltételek kötik. Magyarország minden olyan bizonyítékot benyújtott, amelyet a Bizottság kért az igazságszolgáltatás függetlenségének bizonyítására. A Bizottságnak ezért jogi kötelessége volt elfogadni ezt a határozatot. A Bizottság úgy véli, hogy az uniós joggal teljes összhangban járt el, és meg fogja védeni döntését az uniós bíróságok előtt.
“Az EP kapuzárási pánikban van”
A Bizottság és a Parlament között kialakult helyzetre Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője is reagált, aki szerint mindez azt mutatja, hogy “a Soros-féle többség és a magyar dollárbaloldal egyre kétségbeesettebben próbálja támadni Magyarországot”.
Ez már jogilag is teljesen értelmezhetetlen, hiszen a parlament végső soron azért perelné be a bizottságot, mert az nem úgy döntött, ahogy a parlament baloldali frakciói akarták
– szögezi le a politikus.
Forrás: Portfolio; Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
Facebook
Twitter
YouTube
RSS