Magyarország európai uniós elnökségének központi prioritása az unió globális versenyképességének megerősítése lesz – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerda este, a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület által rendezett budapesti konferencia záróelőadásában.
Bóka János úgy fogalmazott: Magyarország szeretné azt is megmutatni, hogy az Európai Unió intézményeinek mivel és hogyan kellene foglalkozniuk. Azt mondta, az intolerancia helyett a párbeszéd és a tolerancia kultúráját kell megteremteni; olyan együttműködési formákat kell kialakítani, amelyek valódi hozzáadott értékkel rendelkeznek, a tagállamokat együtt erősebbé teszik, és nem a tagállami képességek leépítését, hanem megerősítését célozzák. A miniszter közölte: Magyarországnak az EU-elnökségi terveit “komoly ellenszélben” kell megvalósítania.
Már az első naptól lesznek olyanok, akik sikertelennek fogják bélyegezni a magyar elnökséget
– jegyezte meg. Bóka János előadásában kifejtette: a globális versenyképesség erősítése kapcsán Magyarország foglalkozni kíván az európai belső piac diszfunkcióinak kezelésével, valamint iparpolitikai kérdésekkel.
Át kell tekinteni a versenyszabályokat, a nemzetközi kereskedelmi politikát, valamint az energia- és nyersanyagellátást is
– tette hozzá. Megjegyezte, hogy a demográfiai kérdéseket is górcső alá kell venni, hiszen azok is hatással vannak a versenyképességre.
A magyar elnökség idején le kell folytatni azt a vitát is, hogy a konnektivitás megőrzése vagy felszámolása teszi erősebbé és versenyképesebbé az EU-t
– hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, hogy Magyarország álláspontja ebben a kérdésben világos. Bóka János kitért arra is, hogy a versenyképesség javításához a kohéziós politika is hozzájárul, hiszen a régiók felzárkóztatása a teljes unió versenyképességére hatással van. Elmondta, hogy a magyar elnökség idején zajlik a kohéziós politika félidős felülvizsgálata, amely kulcsfontosságú a következő hétéves költségvetési ciklus kohéziós politikájának meghatározásában.
A magyar elnökség migrációs kérdésekkel is foglalkozik majd, az EU külső határainak a védelmére fókuszál
– emelte ki. Hozzátette, hogy szeretnék, ha “bizonyos innovatív megoldások” is napirendre kerülnének. Példaként említette annak megoldását, hogyan lehet a menedékkérelmeket az EU határain kívül létrehozott intézményekben elbírálni.
A migráció kapcsán szorosabb európai együttműködést szeretne a magyar kormány a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni közdelem területén
– ismertette a miniszter. Bóka János arra is felhívta a figyelmet, hogy a migrációval összefüggésben a tagállamokban megjelent egy újfajta antiszemitizmus is.
Érdemi előrelépést szeretne tenni a magyar kormány Románia és Bulgária schengeni övezethez csatlakozásában
– mondta, megjegyezve: ez már “indokolatlanul hosszú ideje várat magára”. Az EU-bővítés kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elkötelezett a nyugat-balkáni országok csatlakozása mellett.
Azt szeretnénk, ha a nyugat-balkáni tagjelölt országok mindegyike legalább egy lépést tegyen a tagság irányába
– emelte ki. Hozzátette: a magyar elnökség szeretne közreműködni egy EU–Nyugat-Balkán találkozó létrehozásában is, a nemzeti kisebbségek értékeit pedig a kulturális örökségvédelem témakörében csempészné napirendre.
A júniusi európai parlamenti választások kapcsán, az EU intézményrendszerének elmúlt öt évét értékelve közölte: az Európai Unióról mint intézményről kiderült, hogy az valójában nem értéksemleges, hanem masszívan promotál, és agresszívan képvisel egy olyan politikai identitást, amely nem a tagállamok sajátja. Bóka János azt mondta, hogy az uniós intézményrendszer a zsidó–keresztény kulturális gyökereket tagadja és negligálja, miközben zajlik a tagállami hatáskörök fokozatos lebontása.
Nem jó irányba mennek a dolog az EU-ban, komoly változásra van szükség politikai intézményi és személyi vonatkozásban is
– emelte ki. Az értékelésében kitért arra is: nem valósult meg az az uniós célkitűzés, hogy megállítsák az uniós gazdaság hanyatlását, sőt, még csak lassítani sem tudták annak ütemét.
Nem valósult meg a zöld gazdaságba való átmenet sem
– tette hozzá.
Az EU nem vált meghatározó, globális politikai szereplővé
– hangsúlyozta a miniszter, példaként említve az orosz–ukrán háborút, valamint a közel-keleti eseményeket. Hozzátette: nem világosak az EU szándékai az élelmiszer-ellátás és a közös agrárpolitika terén.
Hogyha az európai agráriumot nem védi meg az EU intézményrendszere, akkor visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el
– figyelmeztetett a miniszter.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS