Izrael éhínséget idéz elő a Gázai övezetben, a lakosság kiéheztetését háborús fegyverként használja – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az Európai Humanitárius Fórumon elmondott beszédében hétfőn. Josep Borrell a kétnapos brüsszeli rendezvényt megnyitva hangsúlyozta: elfogadhatatlan, ha civilek kiéheztetését fegyverként használják bármely háborús konfliktusban.
Gázában már nem az éhínség küszöbén állunk, hanem az éhínség közepén, amely emberek ezreit érinti
– jelentette ki, hozzátéve: a helyzetet súlyosbítja, hogy a Gázai övezetben kialakult éhínség emberi tevékenység következménye. Szavai szerint a Gázai övezet a háború előtt a legnagyobb szabadtéri börtön volt, ma pedig a legnagyobb temető.
Temetője több tízezer embernek, valamint a humanitárius jog számos legfontosabb alapelvének
– fogalmazott. Borrell az uniós külügyminiszterek egynapos tanácskozását megelőzően közölte: a külügyek tanácsa előkészíti a tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődő, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának a gázai helyzetről szóló zárónyilatkozatát, amelyben reményei szerint az Európai Tanács “ismételten és még határozottabban” szólít fel humanitárius tűzszünetre. A főképviselő megemlítette: Spanyolország és Írország azt kérte, hogy az EU függessze fel az Izraellel megkötött társulási megállapodását a humanitárius jog megsértése miatt. Közölte: a szakminiszterek politikai orientációs vitát folytatnak a kérdésben, irányt határoznak meg, “amelynek eredményétől függően meglátjuk, hogy teszünk-e lépéseket”. Közölte viszont, hogy ilyen felfüggesztést az Európai Bizottság javasolhat azon az alapon, hogy a társult fél megsérti a megállapodás 2. cikkét, nevezetesen a humanitárius jog és a humanitárius elvek tiszteletben tartásának kötelezettségét.
Az európaiak nem dőlhetnek hátra, és nem nézhetik tétlenül, ahogy a palesztin lakosság éhen hal, mert nem juthat hozzá a humanitárius folyosókon az élelmiszersegélyhez, amely csak gyűlik a határon
– fogalmazott Josep Borrell. Az uniós diplomácia vezetője közölte továbbá: a külügyek tanácsa ismét meg fogja vitatni annak lehetőségét, hogy az EU szankciókat vezet be azon ciszjordániai zsidó telepesekkel szemben, akik erőszakot követtek el palesztinok ellen a megszállt területen. Josep Borrell, valamint Janez Lenarčič válságkezelésért felelős uniós biztos közös nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy Gáza már most is éhínséggel néz szembe, az emberek 100 százaléka hiányosan táplálkozik.
Ez példátlan. Eddig egyetlen elemzés sem rögzített még ilyen mértékű élelmiszerellátási bizonytalanságot sehol a világon
– fogalmaztak. Kijelentették, hogy az éhezés nem használható háborús fegyverként, majd úgy fogalmaztak: “amit látunk, az nem természeti veszély, hanem ember okozta katasztrófa, amelyet erkölcsi kötelességünk megállítani”.
A segélyek szárazföldi szállításának sürgős bővítésére és további humanitárius folyosók megnyitására van szükség ahhoz, hogy az élelmiszerellátás biztosítható legyen, valamint orvosi ellátást kapjon Gáza teljes lakossága. Az EU sürgeti Izraelt, hogy szavatoljon ingyenes, akadálytalan és biztonságos humanitárius hozzáférést minden rászoruló ember számára, és működjön együtt a palesztin enklávéban működő ENSZ-ügynökséggel (UNRWA) és más ENSZ-ügynökségekkel. Az EU elismeri az ügynökségek és a terepen dolgozó civil szervezetek alapvető munkáját, és továbbra is elkötelezett a biztonságuk és a rászorulók akadálytalan hozzáférésének szavatolása mellett
– tették hozzá.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Justin Lane
Facebook
Twitter
YouTube
RSS