Az Alkotmánybíróság döntésének értelmében nem Alaptörvény-sértő a Pankotai Lilire kiszabott pénzbírság, amelyet gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés elkövetése miatt szabtak ki rá a tavaly áprilisi, Karmelita kolostor előtti diáktüntetés miatt. Az Alkotmánybíróság szerint szervezőként lépett fel, a tömeg magától nem indult volna el a budai Várba.
Az Alkotmánybíróság elutasította Pankotai Lili alkotmányjogi panaszát, így nem Alaptörvény-sértő a diáktüntetésen kiszabott pénzbírság – írja a HVG. A státusztörvény elleni, tavaly áprilisi pedagógustüntetés után a budai Várban, a Karmelita kolostor előtt folytatta a résztvevők egy része a tiltakozást – Pankotai Lili kezdeményezésére, akit a rendőrség 100 ezer forint pénzbírsággal sújtott gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés elkövetése miatt.
A bírságot a bíróság is jóváhagyta, bár 40 ezer forintra csökkentette az összeget. Pankotai Lili szerint törvény által védett spontán megmozdulás történt, a bíróság ítéletét Alaptörvény-sértőnek tartotta. Amint arra az Index emlékeztet, Pankotai hangosbeszélőn keresztül azt mondta, hogy „gyertek velünk, és induljunk el most a Karmelitához, ahol jelenleg kordonbontás zajlik, és a már említett elnyomó, elhallgató rendszer három embert már el is vitetett a rendőrökkel”, azonban úgy véli, hogy a tüntetési cél meghatározása, a helyszínre tett javaslat, a tömeg skandáltatása nem zárja ki azt, hogy előre meg nem tervezettnek, spontánnak minősüljön a gyűlés, tekintettel arra, hogy nem volt külön szervezője a megmozdulásnak.
A véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikációs jogok anyajoga
– idézte egy korábbi AB-határozatból – „a gyülekezési jog kiterjed az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre”.
Nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki (spontán gyűlés)
– fogalmaz a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény – a panaszos állítása szerint ő nem volt szervező: „a Várba vonulást nem lehetett előre megtervezni, mivel egy előre nem látható esemény és az arra adott rendőri reakció váltotta ki a tiltakozást”. Ezzel az Alkotmánybíróság Czine Ágnes vezette tanácsa nem értett egyet.
A békés célú gyülekezéshez való jog gyakorlása nem függhet a hatóságok szabad mérlegelésétől
– a tanács idézte a korábbi állásfoglalást, hozzátéve, hogy vitatott esetben az indítványozó fellépése nélkül a befejezetté nyilvánított gyűlés helyszínén lévő tömeg (akik a bejelentett gyűlés miatt voltak a Széchenyi téren), magától nem indult volna el a budai Várba, a Karmelita kolostor elé. Pankotai Lili az Alkotmánybíróság szerint szervezőként lépett fel, részvételre buzdított, ami a gyűlés spontán jellegét már önmagában kizárja.
A sürgős (vagyis azonnali reagálású) gyűlés fogalmát is ismeri a törvény, ami azonban nem azonos a spontánnal, így feltétlenül szükséges lett volna, hogy a gyűlés megkezdésekor az indítványozó bejelentést tegyen a rendőrségnél annak érdekében, hogy azt sürgős gyűlésként kezeljék. Ha így járt volna el, nem büntethették volna meg, azonban ezt Pankotai Lili elmulasztotta, az elmarasztaló ítélet nem ütközik az Alaptörvénybe. A testület a panaszt elutasította.
Forrás: HVG, Index; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok
Facebook
Twitter
YouTube
RSS