Szlovákiát is végérvényesen elérte a legfontosabb politikai törésvonal, a nyugati világot domináló globalisták és a velük szembehelyezkedő patrióták között. Erről tanúskodik a tegnapi elnökválasztás, amelyen ez a két oldal tudott egy-egy erős embert bejuttatni a második fordulóba. A Zuzana Čaputová visszavonulása miatt elnöknek induló Ivan Korčok, Szlovákia közelmúltbeli liberális külügyminisztere némi meglepetésre magabiztosan nyerte meg az első fordulót, ám a részvételi adatokból kitűnik, hogy ennek oka egy régóta ismert jelenség: a globalista–liberális szavazók sokkal komolyabban veszik a politikát, mint a jellemzően inkább a saját életükre fókuszáló patrióta szavazók. Korčok már korábban bizonyított, pontosan tudható róla, hogy kicsoda, így neki drukkolt a teljes nemzetközi globalista–nyílttársadalmi hálózat, a másik továbbjutó, a szocdem Peter Pellegrini korábbi miniszterelnök pedig a mindenféle egyéni és pártos ellentétek dacára is a patrióták embere lett ezen az elnökválasztáson.
A szlovák elnök hatásköre nem valami széles, ám egyáltalán nem mindegy, hogy a patrióta oldalra húzó Fico-kormánynak elnöki ellenszélben vagy nyugodt hátországgal kell majd megvívnia az amúgy sem egyszerű brüsszeli csörtéket. Pellegrini és Fico viszonyában vannak borús felhők, ám a korábbi párttársakat szükségszerűen egy kupacba sodorja a szél a szakadás ellenére, amint a szemközti oldalra pillantanak. Ez az, amit nem mindenkinek sikerült megértenie, de persze az is lehet, hogy nem mindenki gondolja komolyan a woke–globalizmus elleni küzdelmet azok közül, akikről a nevük alapján azt gondolnánk: Korčokot támogatja például az elnökválasztáson a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH).
Az atlantista világ karrierdiplomatája
Az első fordulót a vártnál nagyobb előnnyel, 42,51 százalékkal nyerte Ivan Korčok, Peter Pellegrini 37,02 százalékkal végzett a második helyen. Köztük dől el a második fordulóban a köztársasági elnöki cím, ám a győzelemhez mozgósítani kell. Az egész életében a szlovák külügyben dolgozó Korčok 2005–09 között berlini nagykövet volt, majd Szlovákia állandó képviselője az EU-ban és 2015-től külügyi államtitkár is. 2018-ban még feljebb lépett, washingtoni nagykövetté nevezték ki, amit 2020-ban a külügyminiszteri kinevezéséért hagyott ott.
Ha április 6-án, két nappal a 60. születésnapja után megnyerné a második fordulót is, az feltenné a koronát az eddigi – nem pártpolitikai, ám egyértelműen globalista – politikai pályafutására, és Robert Fico miniszterelnököt is a lehető legtöbb kellemetlenséggel halmozná el a kormányzása közben.
A szakadár
A 11 évvel fiatalabb Peter Pellegrini jelenleg a szlovák parlament elnöke. Politikai pályafutása nagy részét a Robert Fico-féle Smer–SD-ben (Irány – Szociáldemokrácia) töltötte, 2006 óta parlamenti képviselő, 2012-ben lett pénzügyi államtitkár, és ebből az időből egy 150 ezer eurós kenőpénzről szóló korrupciós vád is megfogalmazódott ellene. A párt alelnöke lett 2014-ben, majd rövidesen a parlament elnöke. A 2016-os választások után beruházásért és digitalizációért felelős miniszter és kormányfőhelyettes lett, majd a Kuciak-gyilkosság után jött el az ő ideje: a botrányba belebukó pártelnöke, Robert Fico helyett ő lett a kormányfő 2018-ban. A 2020-as választáson kormányváltás történt, Pellegrini pedig hamarosan kiszakította a Smer–SD-ből a saját pártját, a Hlas–SD-t (Hang – Szociáldemokrácia). A 2023-as választáson már ellenfelekként indultak anyapártjával, ám összességében jól jártak, hiszen együttesen olyan eredményt értek el, aminél a korábbi egységes Smer csak 2012-ben tudott erősebbet produkálni.
A szakadás és a feszültségek ellenére Pellegrini most Fico koalíciós partnereként indult az elnökválasztáson, és az ő győzelmétől a kormányfő is szövetségesi magatartást remél.
Most senkinek sem lesz olyan sima győzelme, mint legutóbb Čaputovának
A legmagasabb részvétel Pozsony megyében, illetve a városokban volt, ami igazolja, hogy a globalista és a globalizmusba becsatornázott liberális szavazók fegyelmezettebben rajta vannak a politikán, mint a másik oldal. Pellegrininek így még olyan szavazók is összejöhetnek a második körben, akik most nem mentek el szavazni. Az elsődleges matek azonban az állva maradt és a kiesett elnökjelöltek közötti tárgyalások során megy majd azzal, hogy ki kinek a támogatására szólítja fel a híveit.
Kettejükön kívül egy komolyan vehető jelölt van még a pályán, a korábban is elnöknek induló, de nem nyerő Štefan Harabin. Régi vágású kommunista figuráról van szó, aki a rendszerváltoztatás előtt már fontos párttag volt, majd már 1991-től a legfelsőbb bíróság tagja, később kétszer az elnöke is, közben pedig az első Fico-kormány igazságügyi minisztere a koalícióban részt vevő Vladimír Mečiar jelölése nyomán. A mostani elnökválasztáson ugyanúgy harmadik lett, mint 2019-ben, ám több, mint 40 ezerrel kevesebb szavazattal. Az ő szavazói feltehetően nagyrészt Pellegrinit támogatják majd, már aki részt vesz közülük a második fordulóban. A többi hat jelölt – köztük Igor Matovič korábbi kormányfővel és Forró Krisztiánnal, a Magyar Szövetség elnökével – összesen szűk 9 százaléknyi szavazatot kapart össze. Az ő szavazóik alighanem változatosan oszlanak majd meg a két jelölt, illetve a távolmaradás közt a második fordulóban.
Megjósolhatatlanul szoros eredmény néz ki két hét múlva, az viszont egyértelmű, hogy az öt évvel ezelőttitől eltérően, ezen a választáson két egyenrangúan erős ellenfél áll szemben.
Akkor a Progresszív Szlovákia nevű, szélsőséges liberális párt alelnöki székéből érkező Zuzana Čaputová elég simán húzta be az elsőséget mindkét fordulóban, most Pellegrini alighanem sokkal jobban megnehezíti a globalista csapat munkáját.
Realista economista
2024-03-26 at 08:33
Kár, hogy kimoderáltak, de feltettem azt a kérdést, hogy esetleg, netán tán, véletlenül: nem a felvidéki magyarok magyarságával van a gond???
Mármint a magyarságtudatukkal???
Hogy ez nekik nem is fontos???
Holott végig a magyar határ mentén élnek és magasról szarhatnának a szlovákokra???
Sajnos, a magyarság, az tényleg alapvetően vállalás kérdése.
Ezt meg nem lehet rákényszeríteni senkire.
Pedig a magyar egy ősi – talán a világ legősibb (szerintem: biztosan!) – nyelve.
A szlovák meg egy sima, átlagos szláv nyelv, ráadásul még csak nem is teljesen kialakult.
balfék
2024-03-25 at 14:11
csendőrpofonanondzsogingbuziwécsei
2024-03-25 at 12:46
Látom, jól elbeszélgetsz negyed magaddal a náci stílusodban. Te olyan tipikus 15 évvel ezelőtti jobbikos (ugyanaz, mint az ukrán azovnáci) vagy. Agyad nulla, de a pofád jár olyasmivel kapcsolatban, amihez nem értesz, de beledöglesztenéd az országot is.
csendőrpofon
2024-03-25 at 12:46
@anon
Hagyd a pics@ba ezt a balf@szt!
Magyar ember Trianon ügyében két oldal közül választhat: magyarok vagy megszállók..
Ő az utóbbiakat képviseli ezen a hírportálon.
Ez a természetük, kezeld úgy, mint egy magyarul tudó románt.
anon
2024-03-25 at 11:08
balfék-szarfék
“Akarhatják vissza, amit akarnak, de kivel, kinek?”
egyszerű, megvan a történelmi precendens, amley eligazít a kérdésben. Elég leutánozni a rác módszereket, a vlach kapások módszereit és egyes dekrétumokat jogi precedensként kell alkalmazni. Ez után meglátjuk, hogy már nincsenek is olyan többésgben
balfék
2024-03-25 at 08:44
wécsei
2024-03-25 at 03:50
Hát, képzeld el, nem fogom szégyellni magam, csak mert egy ilyen senki ideírta.
wécsei
2024-03-25 at 03:50
@balfék
Ha őseink így gondolkodtak volna, mint te, ma Törökország északi határvárosát Esztergomnak hívnák.
Szégyelld magad!
balfék
2024-03-24 at 21:20
Bocsánat. Első mondatban dolgot, nem k-val. Mielőtt belekötsz.
balfék
2024-03-24 at 21:19
Revíziót azért raktam idézőjelbe, mert az a 20-as-tól a 40-es évekig volt, ma nem lehet így hívni a dolgok, csak elmélkedések vannak róla szélsőjobboldali barmok között, akik nem tudják, hogyan kell időzíteni.
“A megszállt magyarok nem fognak szaporodni soha, egyrészt mert ma egyetlen fehér nemzet se szaporodik, másrészt mert ha szaporodnának is, ennek jó részét elvinné az asszimiláció.” – Akkor mit akarsz visszavenni? Ha nincs ott magyar, akkor mit akarsz vissza? Ha belakták a románok, akkor minek? Vagy kitelepíted őket? Na, akkor megszűnik még a maradéka is az országnak. Pont az ilyen ostobaságok miatt nem szabad a széljobbra szavazni, mert pillanatok alatt ott találnánk magunkat, hogy a Balatontól nyugatra szláv korridor, a Duna bal partjáig románok, a Mecsekig szerbek laknának. Nekünk esetleg meghagynák a Balaton környékét. De lehet, hogy azt meg odaadnák a már idetelepült németeknek. Aztán lehetne ilyen szép, és okos dolgokon elmélkedni még vagy ezer évig. De addigra nem maradna senki, akit ez érdekel.
“Tehát meg kell várni a megfelelő alkalmat, és akkor vissza kell csatolni, amit csak lehet.” – és mi lenne az? Már ha szabad érdeklődni?
A többire inkább semmit sem mondok, vagy nagyon fiatal vagy, vagy túlzottan szélsőséges.
jogging boy
2024-03-24 at 21:11
balfék
Nem a rövid vagy hosszú i/í a problémám, hanem az, de írtam is az előbb, hogy ne tedd idézőjelbe. Ha akarod, elmagyarázom, miért ne.
De látom, a lényeg nem ment át.
A megszállt magyarok nem fognak szaporodni soha, egyrészt mert ma egyetlen fehér nemzet se szaporodik, másrészt mert ha szaporodnának is, ennek jó részét elvinné az asszimiláció.
Tehát meg kell várni a megfelelő alkalmat, és akkor vissza kell csatolni, amit csak lehet.
És függetlenül az arányoktól. Az arányok majd UTÁNA rendeződnek. Most néztem meg: a szerbek 1920-ban 30%-ban lakták a Vajdaságot, most 80% az arányuk.
Ha nem tudjuk visszaszerezni, akkor nem tudjuk – de ha lehet, nincs helye habozásnak.
Azt a szöveget viszont, hogy “mit kezdünk 2 millió románnal”, nem akarom hallani.
Egyrészt ez legyen akkor az ő bajuk, másrészt őket se érdekelte a 2 millió magyar.
Inkább legyen 2 millió oláh itt, mint egyetlen magyar ott!
balfék
2024-03-24 at 20:58
jogging boy
2024-03-24 at 20:46
Na, akkor most megértetted a lényeget, vagy nem? Leírtad azt, amire céloztam. Most nem lehet, mert kevesen vannak. Azt beszéld meg a románokkal, hogy mikor lettek annyian, hogy belakták Erdélyt. Mert akkor románia még nem volt… Bátorítani kell a magyarokat, sokasodjanak, aztán ha lesznek elegen, akkor elő lehet venni a kérdést – esetleg, de addig nem, mert mit kezdjünk 2 millió románnal, akik elszaporodnak, és leszedik a Tiszáig is az országot… A nyelvtani okosságodra meg nem mondok semmit. Jó, rövid Í-vel írtam, nagy dolog, baszki, hogy ez az első pont…
jogging boy
2024-03-24 at 20:46
balfék
2024-03-24 at 15:56
“Azt kell megérteni, hogy amíg a külföldre szakított magyarok nem képesek összefogni, addig álmodozhat itt bárki “revizió”ról, semmi értelme. Amíg nem kezdenek el sokasodni és szaporodni, addig nincs értelme.”
Úgy beszélsz, mint egy beszari MSZP-s, vagy csak simán román/tót ügynök vagy, aki hitetlenséget szít!
Lássuk akkor az igazságot.
1. Nem “revízió”, hanem revízió, idézőjel nélkül.
1. Épp azért fogynak, mert megszállás alatt állnak. A helyzet pont fordított: azért kell visszaszerezni az elrabolt földjeinket, hogy egyre többen legyenek!
3. Nem számít, hogy milyen az etnikai összetétel. 150 év után vettük vissza a Hazát a töröktől, amikor már nyomokban is alig éltek ott magyarok. Ez a minta, ezt kell követni most is!
mirti
2024-03-24 at 18:40
hát ki más lenne lépés előnyben…..előbb utóbb egész Európa behódol !….még mi is….na akkor lehet gondolkodni miért is szavaztunk erre vagy arra….de akkor már késő!!!!
T.rex
2024-03-24 at 18:19
Mészáros Lőrinc / mié nem mindjárt azt írja ,jogos az a föld nagy része ahol tótok élnek?rablott területen élnek,a magyarok anyaföldjén, nem mi írtuk a történelmünket,mert olyan nekik nincs,és maga rosszul van összerakva!
Mészáros Lőrinc
2024-03-24 at 17:10
Poncius pinatus, hogy helyre tegyük a dolgokat, nincs írott történelmük, éspedig azért, mert mi magyarok írtuk az ő történelmüket is. Márpedig önző módon, pökhendi stílusban,azért, hogy ne nézzen ki jóll.
T.rex
2024-03-24 at 16:18
Hát baszki,emiatt biztos nem fogom lerágni a körmeimet, hogy a tótoknál buzi lesz az elnök, esetleg transz v.konzervatív?A lényeg hogy a rákok ne menjenek a vetésre….
balfék
2024-03-24 at 15:56
Valaki nyilatkozta a napokban, hogy ha nem lesz 3, 3,7%-os támogatottsága a magyar jelöltnek, akkor a szlovákiában élő magyarokról le lehet mondani, mert teljesen elfogyott az összefogás közöttük. Most, ha jól tudom, nem kapott 3%-ot sem, szóval… Aztán így a sovinisztáknak mi marad? Azt kell megérteni, hogy amíg a külföldre szakított magyarok nem képesek összefogni, addig álmodozhat itt bárki “revizió”ról, semmi értelme. Amíg nem kezdenek el sokasodni és szaporodni, addig nincs értelme. Toroczkaiék itt tévednek a legnagyobbat. Akarhatják vissza, amit akarnak, de kivel, kinek? Ha elfogynak a magyarok ott, akkor minek? Ezen tessék szépen elgondolkodni! Évtizedek múlva esetleg vissza lehet térni a kérdésre, addig el lehet felejteni mindenféle visszacsatolásos ábrándot!
bl
2024-03-24 at 15:38
A szlovákok jelentős része még azt hiszi, hogy tőlük nyugatra várja őket valami. Pedig a közös keresztény gyökereink feketén-fehéren elmondják, hogy nincs ott már semmi, csak az üresség. A szeretet és bizalom közössége csak önmagukban, önmagukra támaszkodva építhető valamennyire vissza. Ha pedig nem sikerül, akkor majd sikerül a Soros terv, lesz gender-noborder-drogliberó-abortusz-eutanázia-háború-progromok-és válogatott hülyeségek. Milyen jók lesznek ezek a dolgok a gyerekeinknek, mennyire jó életük lesz tőle… Mert ezek ívet fognak húzni, mindenhová. Innen oda, onnan ide.
Puncius Pinatus
2024-03-24 at 14:56
Az hogy a szlovákoknak gyakorlatilag nincs történelmük, ennek oka, hogy hazájuk sem volt. Szétszórva éltek a tótok.
Ennek okán patrióták sem lehetnek nagyon, ismeretlen a haza jelentése számukra.
Így nekik mindegy hova tartoznak, kire szavaznak.
De hamarosan rájönnek a globalistákra szavazni nem volt előnyös!
Az ott élő magyarság sem teljesített kiemelkedően. Szomorú.
Mészáros Lőrinc
2024-03-24 at 14:49
Pelegrini kabátforgató sunyisága, és a szlovákiai választók közömbössége Korčok malmára hajtotta a vizet. Az alacsony részvételi arány jelzi az emberek kiábrándultságát. Forró Krisztián eredménye a magyarok lakta helységekben jelzi a magyarajkú emberek kiábrándulását a magyar pártok marakodásának következtében. Nézegettem a 95% feleti magyar lakossággal rendelkező helységek választási eredményeit, a részvétel általában 45% os volt, Forró Krisztián sehol sem aratott 50 % felett, inkább alatta volt.