Már korábban is voltak az amerikai kormánynak problémái a fiatalok körében oly népszerű TikTok alkalmazással. Most találtak egy módot rá, hogy végleg betiltsák. Erről egy törvényjavaslatot fogadtak el, ami jövő héten kerül a szenátus elé. A problémájuk az alkalmazással az, hogy szerintük kínai propaganda megy a TikTokon és ettől meg kell óvni az amerikaiakat.
A törvényjavaslat szerzője, Michael McCaul szerint ezzel megvédik az amerikaiakat, illetve az amerikai gyermekeket a TikTok alkalmazáson át kapott kínai propaganda rosszindulatú befolyásától. McCaul hozzátette: a TikTok egy kínai „kémballon” az amerikaiak telefonján. A TikTokra vonatkozó javaslat része egy finanszírozási segélycsomagnak. Ennek célja, hogy bevételt termeljen Ukrajna számára, miközben szankcionálja Kínát, Oroszországot és Iránt is. A törvénytervezet azért került a képviselőház elé, mert egy korábbi törvényjavaslatot frissített a szenátus kereskedelmi bizottságának elnöke, Maria Cantwell, fél év helyett egy évre hosszabbítva a TikTokot birtokló ByteDance úgynevezett „elidegenítési időszakát”. Azaz Amerika betilthatja a TikTokot, hacsak a kínai cég nem adja el azt valaki másnak.
Márciusban a TikTok kritikusai azzal érveltek, hogy Kína ByteDance nevű cége felhasználói adatokat gyűjthet, amellyel egyben cenzúrázhatja a kínai kormányt elítélő tartalmakat is. A törvényjavaslat megszavazása előtt a kínai külügyminisztérium közleményben figyelmeztette az amerikai törvényhozókat arra, hogy a jogszabály visszaüthet az Egyesült Államokra.
A ByteDance vállalat tiltakozását fejezte ki a törvényjavaslat miatt, amely szerinte nem szól másról, mint a betiltásról. A kínai közösségi videóalkalmazás használata az amerikai kormányzati eszközökön már egy ideje tilos, ahogy számos szövetségi állam kormányzatának informatikai eszközein sem engedélyezett a TikTok. A mostani törvényjavaslatra a TikTok azt reagálta:
Sajnálatosnak tartjuk, hogy a képviselőház a kiemelt külföldi és humanitárius segély álcáját használja arra, hogy ismét elfogadjon egy tiltó törvényjavaslatot, amely 170 millió amerikai szólásszabadságát tiporja porba.
Forrás: Telex; Fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon
Facebook
Twitter
YouTube
RSS