A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által működtetett Biztonsagosinternet.hu hotline tavaly 4419 bejelentést kapott. Az elemzők a beküldöttek közül 715 tartalmat találtak bizonyítottan illegálisnak, amelyek csaknem 77 százaléka gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyag volt.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat közleményében felidézte, hogy a Biztonsagosinternet.hu hotline egy olyan online felület, ahol a felhasználók minden, az interneten talált káros, illegális tartalmat bejelenthetnek. A munkájukat a magyar hatóságok mellett a tartalomszolgáltatók és a közösségimédia-platformok, valamint nemzetközi szervezetek is segítik. Jelezték, hogy bejelentést kizárólag a Biztonsagosinternet.hu oldalon található űrlap kitöltésével lehet tenni, a káros, jogsértő tartalmakat be lehet küldeni névtelenül, illetve az e-mail-cím megadásával is.
A 2023-ban vizsgált bejelentésekről azt írták, hogy globálisan megnőtt azok száma, amelyek generatív mesterséges intelligencia (AI) által előállított képeket tartalmaznak: a hotline-hoz bejelentett, gyerekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok 22,8 százaléka volt számítógép által generált tartalom. A tavaly kapott bejelentések közel 9 százaléka volt úgynevezett saját előállítású tartalom; ilyenkor az úgynevezett online grooming módszerével behálózott gyerek önmagáról készít meztelen felvételeket, akár a saját otthonából, és ő maga küldi el azokat a behálózó személynek. Tapasztalataik szerint ezeket a felvételeket később zsarolásra használják fel, például további felvételek vagy pénzszerzés céljából.
A külföldön posztolt, gyerekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat idén 226 esetben továbbítottak az INHOPE-nak, mely világszerte működő hotline-okat fogja össze. Ilyen tartalmakat leggyakrabban az Amerikai Egyesült Államokban, Oroszországban és Hollandiában posztoltak.
A szervezetek fontos munkát végeznek, azonban a felelős szülői magatartást nem tudják kikényszeríteni
A gyerekek azt gondolják, mindent tudnak az internetről, de valójában csak egy nagyon szűk szegmensét használják. Nem érdeklik őket a veszélyek, sőt kifejezetten keresik azokat, ezért meg kell mutatni nekik az internet mindkét oldalát: azt, ami hasznos, és azt, hogy súlyos károkat is okozhat”
– mutatott rá Koltay András, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a 21. Biztonságos Internet Nap rendezvényén idén februárban. A hatóság dolga azért nehéz, mert a gyermekek online védelmének leghatékonyabb módja nem jogszabályi tilalmakban keresendő. A médiaszabályozás részei a korhatárkarikák és időbeli korlátozások, ami húsz éve innovatív ötlet volt, de önmagában már nem elég a gyermekek megvédésére, hiszen csupán tájékoztatás, és a család dolga, hogy „levonja a megfelelő következtetéseket”.
A felelős szülői magatartást nem tudja kikényszeríteni a hatóság, a gyerekek pedig ma már elsősorban az interneten „fogyasztanak” tartalmakat. A 2018-as uniós szabály a videómegosztó portálokat szabályozta, ám ezek csak „jó szándékú elvárások”, ráadásul a nagy videómegosztók nem Magyarországon bejegyzettek, így nem a magyar hatóságok hatáskörében vannak. Az internetszabályozás mint olyan nem létezik, ahány szolgáltatás, annyi szabályozás. Az uniós szabályok érvényesülnek Magyarországon is, azonban a YouTube és a Meta működéséért az ír társhatóság a felelős, a magyar hatóság hatásköre korlátozott.
A hatóság közölte, hogy az online térben a veszélyeket egyre nehezebb elkerülni, a megfelelő szabályok kialakításával azonban sokat tehetnek a szülők azért, hogy gyermekeik önállóan is biztonságosan éljenek a digitális világ nyújtotta lehetőségekkel. Az NMHH új, szülőknek szóló kiadványában az elérhető szülői felügyeleti alkalmazásokat mutatja be, amelyekkel kikerülhetők a gyerekek számára zavaró weboldalak, meghatározható a képernyőidő, az időkorlát pedig a hét különböző napjaira eltérően állítható be. Az alkalmazások beállításában az NMHH YouTube-oldalán elérhető videók nyújthatnak segítséget a szülőknek.
Hozzátették, hogy az NMHH weboldalán és a gyerekaneten.hu oldalon elérhető Van eszköz a kezedben című kiadvány a szülő és gyerek közötti beszélgetésekhez, a szabályok közös kialakításához, valamint a digitális szülői felügyelet megfelelő használatához kíván útmutatót adni.
A kiadvány készítői hangsúlyozzák, hogy a szülők az online világ kihívásaira elsősorban a személyes kapcsolat ápolásával, beszélgetéssel, a közösen kialakított szabályokkal készíthetik fel gyermeküket, ezt egészíthetik ki a technikai eszközök. Az NMHH több kutatása szerint a passzív nevelési elvet követő szülők gyermekeinek 73 százaléka jelöl vissza gond nélkül ismeretlen embereket a közösségi médiában, míg az aktív nevelési stratégiát követő szülők gyermekeinél ez az arány mindössze 27 százalék. A digitális nevelés optimális esetben legkésőbb akkor megkezdődik, amikor a gyerek először vesz a kezébe mobil eszközt vagy használ számítógépet – írták, felhívva a figyelmet: a beszélgetéseken kiemelt szerep jut a közösen kialkudott szabályoknak, amelyek segítségével a gyermek megtanulhatja, hogyan reagáljon ismeretlen helyzetben, hogyan hozzon a szülő nélkül is biztonságos döntéseket.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS