“A Fidesz alelnöke nem válogat az alvilági eszközökben (…) elárulja saját pártját (…) csak a zsebét tömi (…) 10–12 milliárd forintos hűtlen kezelés” – efféle vádakat vág hónapok óta és nyilvánosan Németh Szilárd Fidesz-alelnök és választókerületi elnök fejéhez a csepeli polgármester és csapata. A volt tanítvány, Borbély Lénárd szembefordult egykori mesterével, és ex-jobbikos, illetve Karácsony Gergelytől kölcsönzött figurákból új hátországot épített, velük próbálja megtartani polgármesteri székét az Orbán Viktor által személyesen is ajánlott fideszes jelölttel, Dudás Zoltánnal szemben. Cikkünkben bemutatjuk az elmérgesedett vita előzményeit, hogy miként vezetett kenyértöréshez egy felemelő kezdeményezés, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia felépítése, és az új sportkomplexumot miként kötötte gúzsba, miként sáncolta körbe a csepeli városvezetés. Tényfeltáró riportunkból kiderül az is, hogy hogyan vált a bosszú kulcsfigurájává a Csepeli Birkózó Club megbántódott elnöke, bizonyos Märtz József, aki vállalkozóvá előlépve fontos szereplő lett Borbély Lénárd “csapatában”.
A teljes nemzeti oldal diadala volt, amikor 2010-ben Németh Szilárd, a nép gyermeke, a szegénységben, de tisztes családban felnőtt ifjúsági birkózó, későbbi általános iskolai tanár meghódította a “vörös Csepelt”, és az országgyűlési, majd a polgármesteri poszton is elnyerte a választók bizalmát, harcostársaival leszorítva az akkora már véres belső leszámolások és gigantikus mutyik révén elhíresült helyi baloldalt. A két legkarakánabb fiatal Borbély Lénárd és Ábel Attila volt Németh körében; utóbbi, az ígéretes oknyomozó újságíró az életveszélyes fenyegetésekkel dacolva írta egyre-másra a helyi szocialistákat leleplező cikkeit. Nem csoda, hogy 2014-ben, amikortól a parlament összeférhetetlenné tette az önkormányzati és országgyűlési jelöltséget, Németh Szilárd Borbély Lénárdot ajánlotta (sikeresen) a polgármesteri posztra, Ábel Attila pedig folytathatta alpolgármesteri munkáját. Csepelen a jobboldal bebizonyította, hogy képes a munkásemberek megszólítására, ráadásul a siker nem járt önfeladással: a kerület szimbólumává vált a szociálisan érzékeny, de keresztény–nemzeti gyökereit erősen tartó patrióta politizálásnak. Joggal vetődik fel a kérdés: mi volt a töréspont, hogyan jutottunk most oda, hogy Borbélyék gazembereknek kijáró módon átkozzák a közvélemény előtt egykori mesterüket?
A helyzetet szomorúan szemlélő helyi jobboldaliak szerint leginkább emberi okai vannak a konfliktusnak. Németh Szilárd ránézésre is “erős ember”, s mint a Fidesz alelnöke és helyi választókerületi elnöke szívén viseli a csepeli közügyeket, amit az önállóságra törő Borbély ingerülten fogadott, s nem kívánta türelemmel kivárni, amíg eljön az ő ideje. A teljes igazságot talán csak a Jóisten ismeri, a tények azonban erősen arra mutatnak, hogy a KIMBA, azaz a magyar birkózás csepeli szentélye, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia felépítésének és felügyeletének a kérdése vezetett kenyértöréshez. A KIMBÁ-t érintő legsúlyosabb vád Borbélyék és a lelkesen alájuk tercelő baloldali média részéről az, hogy Németh Szilárd három éve 10–12 milliárd forintos hűtlen kezelésre akarta kényszeríteni az önkormányzatot, amikor több önkormányzati sportingatlan alapítványi kézbe adását kérte a képviselőktől.
“A képviselők nem kurvák” – csak úgy záporoznak a sértések
Egészen a közelmúltig jobboldali berkekben sokan hittek benne, hogy a mester és tanítványa összebékíthető, hiszen már 2019-ben is paprikás volt a hangulat, Németh mégis jóváhagyta Borbély és alpolgármesterei fideszes újraindítását. Ám az elmúlt hónapokban és az önkormányzati jelöltek bejelentésével olyan események történtek, amelyek után már aligha lesz visszaút. Mérföldkőnek tekinthető Ábel Attila idén februárban, “Németh Szilárd őszödi beszéde” címmel megjelent visszaemlékezése, amely hemzseg a vad vádaktól. A fő téma az említett és állítólagos hűtlen kezelésre kényszerítés. Íme, egy idézet a cikkből, érzékeltetve annak hangnemét:
Úgy beszél, mint egy béresfiú, aki sok év gyűjtögetés és tervezgetés után bemegy a piros lámpás házba. Odalép a madámhoz, előveszi a zsebkendőbe gyűrt érmék rengetegét, kiönti a pénzt, és végre elmondja a vágyait. Kivel, mit és hogyan akarja. Részletesen. Pontról pontra, figuráról figurára. Minden pillanatot és fordulatot évek óta tervezve és kiélvezve. Szilárd előtt fel sem villan, hogy nem a madám előtt áll, a polgármester és a képviselők pedig nem kurvák. Első bejelentése, hogy a közpénzből létrejött és abból működő, ám magánvagyonaként kezelt alapítványa, a Kozma István Birkózó Akadémia (KIMBA) meg fogja venni a csepeli Kis-Duna parton épülő birkózócsarnok telkét. Plusz a mellette fekvő Ifjúsági Tábor területét is. Elmondja – erről tudunk már –, hogy az Ifjúsági Táborba „sportkollégiumot” tervez. (…) Szilárd a Fidesz alelnöke, választókerületi elnök, nagyhatalmú ember, és ekkoriban már paranoiás bosszúálló típus. Öngyilkossággal ér fel vele kekeckedni
– írja a nagy kitálalásban Ábel Attila, a végén tisztázva viszonyukat korábbi pártjukkal is:
A Fidesznek belső megújulás kell, ahogy a legtöbb hosszú ideig kormányzó pártnak. Akik olyanná váltak, mint a saját zsebét tömő Németh Szilárd – vannak még páran –, a bukás felé vezetik a pártot.
“Szisztematikus lejárató tevékenység” – Így veszítette el Fidesz-tagságát Borbély és Ábel
A fenyegetőzés és sárdobálás tehát már egy ideje mindennapossá vált, s talán nem véletlen, hogy a Fidesz Országos Választmányának Elnöksége teljes egyetértésben – a pártszervezet 2022. novemberi feloszlatásakor – ezt a megállapítást tette Borbélyék tevékenységéről:
A balliberális helyi sajtóban, az önkormányzati médiában, valamint egyéb közösségi oldalakon keresztül is kifejtett, szisztematikus lejárató tevékenység erősen kihat a helyi polgári közéletre is, azon belül súlyos értetlenséget szül, ez által ellentétes a Szövetség programjával, valamint kedvezőtlenül hat a helyi szervezet megítélésére és közvetve annak támogatottságára is. (…) Ezek az egyre erősödő, s a közösségi érdekekkel ellentétes, személyes ambíciókra épülő, s egyre kibékíthetetlenebb ellentétek fokozatosan kikezdik az egész helyi, polgári érzületű, politikai közösség erkölcsi alapelveit is.
A feloszlatás után a pártszervezetet Németh Szilárd alakíthatta újra, Borbély és Ábel pedig végleg a másik oldalra sodródott.
Märtz József, a sértett birkózó és titokzatos pénzember
Mivel láthatóan ez az ügy Borbélyék legfőbb vádpontja, s a KIMBA sorsa miatt mérgesedett el végképp a helyzet, érdemes megvizsgálni, hogy miről is szól a “hűtlen kezelésre kényszerítés kísérletének” története! A valóságban ugyanis Borbélyék nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy a puritánként ismert Fidesz-alelnök a saját gazdagodását szerette volna elérni az alapítványi kézbe kerülő sportvagyon révén. A borzalmas vád mögött csupán az áll, hogy a Magyar Birkózók Szövetsége elnökeként is dolgozó Németh Szilárd – egy véres rongyként körbehordozott levél tartalma szerint – három éve arra kérte az önkormányzati képviselőket, hogy – az önkormányzat gazdálkodási nehézségeire tekintettel – adják el az országos birkózó akadémia alatt lévő földet az alapítványnak, más sportingatlanokat pedig készek átvenni és felújítani. Emellett azt is kérte, hogy a KIMBÁ-val szomszédos telket, azaz a csepeli Kis-Duna partján húzódó ligetes sávban fekvő, leromlott állagú, és időközben a part másik részén újraépített napközis tábor telkét is adják el. Itt épült volna fel a birkózó növendékek kollégiuma, a vendégek sportszállója. Ez tehát a megbocsáthatatlan főbűn, a konfliktus alfája és origója!
A birkózócsarnok felépítésekor kibontakozó vita kulcsfigurája egy bizonyos Märtz József, a Csepel Birkózó Club elnöke lett (itt sportolt ifjúkorában Németh Szilárd is). Märtz minden jel szerint megsértődött, amikor a felépülő KIMBÁ-nak nem ő lett a sportigazgatója, s a konfliktusban rögtön beállt Borbély mögé. Borbély pedig kicsinyes, gyermekes bosszút forralt: közölte, hogy a Kis-Duna partján nem épülhet szálló, azt vissza kell adni a “csepelieknek”.
Borbélyék a kollégiumnak kiszemelt helyre az einstand után sebtében, tavaly fel is építették az úgynevezett szabadidőparkot. A villámgyors építkezésnek köszönhetően – olvasóinkkal együtt – immár a saját szemünkkel láthatjuk a végkifejletet. Amiről minden szövegnél többet mond el fotós kollégánk friss képe a KIMBA nyakára épített komplexumról:
Azért leírom a képen látható állapotokat: Borbély Lénárd és a csepeli önkormányzat még a parkoló egy részét is visszavette a Kozma István Magyar Birkózó Akadémiától, így abból kilépve, a főbejárat előtt alig két méterre kordon húzódik, itt kezdődik a “csepelieknek visszaadott” szabadidőpark. A Magyar Birkózó Szövetség által megálmodott kollégium és sportszálló helyét vadonatúj teniszpályák, padelpályák (aki nem tudná: szabadtéri fallabda), motorcsónakok, drága autók foglalják el, nyilván helyet nyújtva a csepeli munkásosztály legkedvesebb időtöltéseihez – amelyeket választott képviselőik útján gyakorolhat, ahogy az átkosból való, régi vicc mondja…
Mint a fenti drónfelvételünkön is látható, a pályák és apartmanok mellé helyben szintén luxusszámba menő étterem épült, az önkormányzat pénzén, de az üzemeltető hogy, hogy nem, Märtz József családjának cége lett! A sértődött csepeli klubelnök így most már a közvetlen szomszédban lévő étterem teraszáról mutathat fityiszt a KIMBA teraszán kávézó Németh Szilárdnak! Kell még valamit mondanom, Ildikó?
Rózsák háborúja – extrákkal
Talán annyit, hogy vélhetően Borbély Lénárd is érezte: nem hemzsegnek a csepeliek a padelpályákon és a luxusétteremben, ezért tavaly a birkózó akadémia másik oldalán is épített egy szabadidőparkot (alighanem azért is, nehogy egyszer oda kerüljön a kollégium). Az ártéri ligetet feltöltötték, különböző szabadidős építmények létesültek.
Csakhogy a bosszúállás hevében sok hibát vétettek: míg a Kolonics-szabadidőpark miatt a Märtz-féle étterem jogtalan bővítéséért marasztalták el és kötelezték bontásra az önkormányzatot, addig a másik oldalon megállapították, hogy a védett ártéri erdőben mintegy két hektárnyi (!) területre harminc centi vastagon sittel kevert földet terítettek le. Ez utóbbit a kormányhivatal döntése nyomán nemrég fel kellett szedni, a fa építményeket pedig le kellett bontani – el lehet képzelni, mibe került ez a csepeli adófizetőknek.
Azt még nem számolták ki, hogy a személyes bosszú és a KIMBA ellehetetlenítésének kísérlete mennyibe fáj a csepelieknek, az viszont biztos, hogy az ország minden részéről az akadémiára érkező sok száz birkózóreménység most távol, a kerület másik végén, az egykori Csepel Művek területén, a régi szakmunkás-kollégiumban kénytelen lakni, ahol például a diáksportolóknak előírt étrend sem biztosítható. A gyerekek bűnhődnek tehát, pedig ők biztos nem tehetnek Borbély Lénárd sérelmeiről.
Szende szűz, vagy dörzsölt pénzmágus?
Borbély Lénárdot visszahúzódó, szerény alkatként ismerte meg a közvélemény, ezért is meghökkentő a polgármester körüli szövevényes cégháló és az ő gyors megtollasodásának lelepleződése. Mint említettük, a KIMBA körüli vita kulcsszereplője Märtz József, a Csepeli Birkózó Club elnöke, aki az akadémia élére szeretett volna kerülni. Az ő családja bérelhette ki a szomszédságban az önkormányzat új, fancy étteremét, ezt kell részben lebontani. Ugyanakkor Märtz rendre Borbély segítségére siet: például az ő családja vette meg a polgármester takaros és tökéletesen felújított csepeli, Temesvári utca 12/B. alatti családi házát 2021-ben, hogy a pár éve még egy csepeli blokkházból szárnyat bontó polgármester immár egy valódi luxusházba költözhessen a Komáromi utcában. A csepeli Fidesz azóta is forszírozza, miből telt a mutatós vityillóra, hiszen a polgármesteri fizetésből sehogy nem jön ki a százmilliónál jóval többet érő, új építésű ház.
Szorosan ide kötődik az az aligha véletlen összefüggés, hogy évek óta egy olyan cég, a Gerulus Kft. a csepeli útépítések és más közbeszerzések fő kedvezményezettje, amely Märtz József üzlettársának a cége. A kapcsolódási pont az Ostrow Zrt., amelyben Märtz és Major Zoltán, a Gerulus-csoport vezetője és tulajdonosa a részvények 50–50 százalékát birtokolja. Az összefonódások itt nem érnek véget: Borbély és Märtz ma már nemcsak üzlettársak, hanem a politikában is egy ütemre járnak. Märtz József nevelt fia, azaz Révész Dániel és a vállalkozó által elnökölt birkózó club vezetőedzője, Hajdu Imre is felkerült Borbély Lénárd Csapatának egyéni képviselőjelölti listájára. Bónuszként Révész a polgármester által első helyen támogatott Csepeli Utánpótlás SE elnöke is egyben, igen jó fizetésért.
A baloldallal közösen megszavazott 2024. évi költségvetésben a polgármester több százmillió forintot juttatott a Közösen Csepelért Polgári Egyesület – Borbély Lénárd Csapata, a Csepeli Birkózó Club és a Csepeli Utánpótlás SE civil szervezetek “támogatására”. Erről írta a helyi Fidesz, hogy ez a kampányköltségvetés végleg egybeforrasztotta azt, ami eddig is összetartozott: a Gyurcsány–Borbély tengelyt.
Hosszan lehetne sorolni a csepeli közéletben kirobbant viszály állomásait és különféle leágazódásait, az azonban világos, hogy Borbély Lénárd személyes harca messze túlfutott egy szimpla közéleti viaskodáson. Hogy igazak-e a Németh Szilárd fejére szólt súlyosan sértő és rágalmazó vádak, és milyen erkölcsi alapja van azok megfogalmazására a Borbély-csapatnak, annak bölcs mérlegelését és megválaszolását – a fent összegzett tények alapján – Tisztelt Olvasóinkra bízzuk!
Vezető kép: Németh Szilárd és Borbély Lénárd felavatja az Összetartozás házát Csepelen, 2021. június 4-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS