Bóka János: Lengyelország a példa arra, hogy az EU a 7-es cikk szerinti eljárást politikai eszközként használja

Az uniós intézmények a 7-es cikk szerinti eljárást és általában véve a jogállamisági eljárásokat politikai eszközként használják – jelentette ki az európai ügyekért felelős miniszter kedden, Brüsszelben. Bóka János, aki az uniós ügyekkel foglalkozó tagállami miniszterek tanácskozására érkezett a belga fővárosba, a sajtótájékoztatón jelen lévő újságíróknak elmondta: az Európai Bizottság megítélése szerint Lengyelországban többé nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének egyértelmű veszélye, ezért a testület a 7-es cikk szerinti eljárás visszavonását javasolja.

Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a brüsszeli testület javaslatának időzítésére: a lengyel önkormányzati választások előtt néhány héttel jutott a bizottság arra a következtetésre, hogy már nincsen akadálya az uniós fejlesztési források Lengyelország számára történő felszabadításának, és most ugyancsak néhány héttel az európai parlamenti választások előtt azt a határozatot hozta, hogy a 7-es cikk szerinti eljárás folytatásának Lengyelországgal szemben már nincsen indokoltsága.

Bóka János levélben fordult az átláthatóságért és demokratikus értékekért felelől uniós biztoshoz, Věra Jourovához, amelyben számos kérdést fogalmazott meg a bizottság Lengyelországgal kapcsolatos helyzetértékelésére vonatkozólag. Mint mondta, levelében politikai kettős mérce alkalmazásának konkrét eseteit sorolja fel, azonban a bizottság nem reagált érdemben a miniszter levelében feltett kérdésekre. Közölte azt is, hogy a levelet a kormány nyilvánosságra hozta, mivel fontos az, hogy valamilyen nyilvános vita kialakuljon arról, hogy a bizottság milyen standardokat alkalmaz ebben az eljárásban, miért és hogyan hozza döntéseit.

A miniszter emlékeztetett, hogy a bizottságnak eddig az volt az álláspontja, hogy a jogállamisági problémákat jogalkotással és egyéb konkrét intézkedésekkel kell orvosolni. Épp ezért aggályosnak véli, hogy a testület az új lengyel kormány részéről egy menetrendet nem tartalmazó általános cselekvési tervet elégségesnek ítélt meg.

E cselekvési terv legtöbb elemének a végrehajtása még meg sem kezdődött. Azok az aggályok, amelyeket a bizottság korábban a lengyel alkotmánybírósággal, a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanáccsal, illetve a fegyelmi biztosok tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott, továbbra is részét képezik a lengyel jogrendszernek

– hívta fel a figyelmet. Bóka János arra is rámutatott, hogy Lengyelországra vonatkozó javaslatában az Európai Bizottság számos jogalkotási terméket méltatott, amelyeknek szinte mindegyike a korábbi, Mateusz Morawiecki vezette kormány alatt meghozott intézkedés. Hozzátette: az uniós bíróságon továbbra is folyamatban vannak jogállamisági vonatkozású eljárások Lengyelországgal szemben, amelyekre a bizottság nem reflektál.

Az Európai Bizottság már nem is nagyon akarja leplezni – vagy magyarázkodni azzal kapcsolatban –, hogy politikailag motivált kettős mércét alkalmaz a jogállamisági eljárásokban

– hangsúlyozta a miniszter.

Bóka János kitért az uniós tagállamok vezetőinek június végi csúcstalálkozójának előkészítésre is. Mint mondta, az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek között egyetértés volt abban, hogy Ukrajna biztonsági helyzetének, a versenyképességnek, a külkapcsolatoknak, illetve a következő intézményi ciklushoz kapcsolódó nagy jelentőségű döntések, így a stratégiai menetrend elfogadásának kell a csúcstalálkozó napirendjén szerepelnie. Elmondta, hogy több tagállam, köztük Magyarország is javasolta, hogy a migráció, annak is elsősorban a külső dimenziói szerepeljenek önálló napirendi pontként a csúcstalálkozó napirendjén. Felhívta a figyelmet, hogy a biztonság és védelem, illetve a versenyképesség a júliusban kezdődő uniós magyar elnökségnek is központi prioritásai.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás