Trippon Norbert újpesti alpolgármester ügyében – ha a sajtóinformációk bebizonyosodnak – korrupció mellett pénzmosás és adócsalás is megvalósulhatott, ráadásul bűnszövetségben követhették el a bűncselekményeket – minderről Kosik Kristóf számolt be a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Kosik a Magyar Nemzet megkeresésére kifejtette, hogy a NAV csak alapos gyanú és konkrét bűnjel fellelésének reményében szállhat ki házkutatást tartani valakihez. Elmondta azt is, hogy azért gyakori bűnözői modell a készpénzes visszaosztás – ami a Lánchíd felújítása során is történhetett –, mivel így hosszú időn át könnyen megvalósítható és jól leplezhető a korrupció. Ma, a mesterséges intelligencia korában már jóval könnyebb a szabálytalanság kiszűrése. Amint arra a lap emlékeztetett, néhány nappal ezelőtt arról lehetett olvasni, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói házkutatást tartottak Trippon Norbert újpesti gazdasági alpolgármester házában. A Telex egy országos hálózatról, számlagyárról is írt az ügy kapcsán, amelyben tehát az újpesti alpolgármester is érintett lehet. Minthogy egy házkutatást nem szoktak “véletlenül” elrendelni, felmerült, hogy mi lehetett ennek az oka.
Egy bűncselekmény alapos gyanúja szükséges hozzá. De további követelmény az is, hogy feltételezhető legyen, hogy az adott ingatlanban a bűncselekménnyel összefüggésben valamilyen dokumentum, tárgyi bizonyíték, okirat, adathordozó fellelhető. Tehát a nyomozást segítő információ lehetősége vonatkozásában alapos gyanú kell fennálljon. Szó sincs arról, hogy a NAV gondol egyet és kimegy egy tetszőleges házhoz. Előbb születik egy határozat, és az alapján járnak el. Ráadásul Trippon Norbert esetében hivatalos személyről, közszereplőről is beszélünk
– válaszolt a felvetésre Kosik. Hozzátette, hogy mivel a konkrét ügyet a maga mélységében nem ismeri, emiatt nem is lenne etikus, ha a konkrét ügyben érdemi megállapításokat tenne, ezért általánosságban tud reagálni a sajtóban megjelent hírekre. Arra azonban kitért, hogy ha a vádak beigazolódnak, az komoly börtönbüntetéssel járhat a gyanúsítottak számára.
Általánosságban mondva: hogyha egy hivatalos személy állami közpénzt juttat megrendelés formájában egy magánvállalkozásnak úgy, hogy azért ő jogosulatlan előnyt, például visszaosztott pénzt, vagy mondjuk, egy házfelújítást kap ingyen, ez a köznyelvben használt, klasszikus korrupció gyanúját veti fel. Ha a kifizetett összeg drágább, mint amennyi jogosan járna ellenértékként, tehát túlárazásról van szó, akkor az további bűncselekmény is lehet, például hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés
– fogalmazott, hozzátéve, hogy egy másik bűncselekmény lehet az is, ha nem az a cég végezte el a munkát, amelyik számlázott. Itt az a cég, illetve az a cégvezető, amelyik a munkát valóban végezte, jogosulatlan anyagi előnyhöz juttathatta a politikust, tehát aktív korrupciót hajtott végre. Az a cég, illetve cégvezető pedig, amelyik nem dolgozott, csak a fiktív számlákat bocsájtotta ki, költségvetési csalást követhetett el. És innen válik izgalmassá a történet, mert ha abból indulunk ki, hogy a politikus az első, korrupcióból származó vagyoni előnyt próbálta a fiktív számlákkal legalizálni, azt a köznyelv és a büntetőjog is egyaránt pénzmosásnak nevezi.
Mivel pedig ahhoz, hogy ezeket meg tudják valósítani, legalább három résztvevőre volt szükség, ezért bűnszövetségben követhették el a fenti bűncselekményeket. Ez egy minősítő körülmény, ami azt is jelenti, hogy súlyosabb büntetés jár az elkövetőknek. És visszacsatolva az első kérdésre adott válaszomra, a NAV nyomozói valószínűleg a pénzmosás alapos gyanúja miatt szállhattak ki Trippon Norbert házához
– fogalmazott az ügyvéd.
A teljes interjút ITT olvashatják.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS