Ismét Karácsony Gergely és Vitézy Dávid küzdelme vitte el a fókuszt az önkormányzati választások előtti vitakörök legutóbbi fordulójában, ahol a fővárosi listavezetők ismertették programjaikat és ütköztették elképzeléseiket az ATV vasárnap esti élő műsorában. Bár Soproni Tamás megjegyezte, ez nem egy főpolgármesteri vita, valójában óhatatlanul erre futott ki a műsor, amelynek a végén Karácsony Gergely megismételte a Partizánban pénteken nyújtott gyenge teljesítményét, ami ismét Vitézy Dávidnak hozhatott szimpatizánsokat.
A vitán Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) listavezetője, Grundtner András, a Mi Hazánk Mozgalom listavezetője, Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd-Zöldek – DK – MSZP listavezetője, Soproni Tamás VI. kerületi polgármester, a Momentum listájának második helyén szereplő politikus, valamint Vitézy Dávid, a Vitézy Dáviddal Budapestért és az LMP-Zöldek listavezetője vett részt.
Mint a műsorban elhangzott, hét fővárosi listavezetőt hívtak a vitára, de azon Szentkirályi Alexandra (Fidesz-KDNP) és Magyar Péter (Tisza Párt) nem kívánt részt venni. A megjelent politikusok három kijelölt – a közlekedésfejlesztés, az élhető Budapest, a kormány és a főváros viszonya -, valamint általuk szabadon választott egy-egy témakörben fejtették ki véleményüket és vitatkoztak.
Baranyi Krisztina a műsor kezdetén arról beszélt, hogy a helyi ügyekben közösséget építő emberekre van szükség az önkormányzatok élén. A magyar politikát mindenki unja, az MKKP azt szeretné, ha a listájára azok szavaznának, akik unják ezt a politikát – mondta.
Grundtner András hangsúlyozta: Budapest nélkül nincs Magyarország és Magyarország nélkül nincs Budapest, de ez egyre kevésbé igaz, a főváros “városállamként elkezdett kiszakadni a nemzet testéből”. Az emberek vidékre vagy külföldre menekülnek, a bevándorlás, az idegenek betelepedése pedig folyamatos, és pártja megakadályozná az élhetetlen gettók kialakulását – mondta.
Vitézy Dávid szerint mind a két nagy politikai oldal a fővárosban a saját táborának játszik, és lájkokat gyűjt, ezen akar változtatni, nem akar pártpolitikus lenni. Budapest számára nem ugródeszka, a főváros fejlesztésén akar dolgozni. A mostani választást követően állhat először az elő, hogy a Fidesznek és a DK még “együtt sem lesz” többsége a Fővárosi Közgyűlésben – mondta.
Karácsony Gergely szerint azok, akik nem jelentek meg a vitán, világosan megüzenték, hogy nincsen mondanivalójuk a budapestiek számára. Kiemelte, még zöldebb és szolidárisabb Budapestet szeretne, és – mint mondta – az elmúlt öt év valószínűleg a legnehezebb évek voltak Budapest számára az elmúlt fél évszázadban: a koronavírus-járványnál és az energiaválságnál csak a kormány Budapest-ellenes politikája okozott több kárt a városnak.
Soproni Tamás azt emelte ki, hogy most nem főpolgármester-jelölti vitán vesznek részt, arról vitáznak: kik irányítsák Budapestet, kik legyenek a főpolgármester csapatának a tagjai. A Momentum progresszív, liberális értékek mentén az átláthatóságért küzdve dolgozott szerte Budapesten, úgy, hogy a “korrupció árnya sem vetült ránk, ami nem mondható el minden ellenzéki pártról”.
Első téma: közlekedés
A közlekedésfejlesztés témakörében Grundtner András közölte, ma a fővárost “harmadik világot idéző utak”, torlódások, “no-go járatok” és adóztató célú parkolási rendszer jellemzi. A Mi Hazánk vállalja, hogy tíz éven belül felújítja az utakat, megszünteti a “népnevelő szándékú” forgalmi akadályokat, mindenütt megszünteti azokat a kerékpársávokat, amelyek célja csupán az autóforgalom akadályozása, ingyenessé teszi a teljes metró- és HÉV-hálózatot, a parkolási rendszert pedig felülvizsgálja – fejtette ki.
Vitézy Dávid szerint javítani kell a közösségi közlekedési lehetőségeket a külső kerületekből és agglomerációból, ki kell harcolni a kormánynál a HÉV-ek felújítását és a vasúti fejlesztéseket, a külső kerületek nagy csomópontjait rendbe kell tenni, fejleszteni kell a villamoshálózatot, az útfelújítások ütemében “sebességet kell váltani”, továbbá el kell érni, hogy a fővárosnál központosítsák a parkolási rendszert.
Karácsony Gergely arról beszélt, hogy a budapestiek életminőségének javításából kell levezetni azt, hogy hogyan kell zöldíteni a budapesti közlekedést. Az eddig elvégzett munkák között sorolta, hogy befejezték a 3-as metró felújítását, akadálymentesítették azt, járműfejlesztési programot indítottak el, így például már teljes mértékben alacsonypadlós a buszflotta, olcsóbbá vált a közösségi közlekedés, ötven forgalmas csomópontban alakítottak ki zebrákat, valamint bővítették a kerékpáros hálózatot. A főpolgármester történelmi lépésként értékelte a tarifaközösség létrehozását.
Soproni Tamás arról beszélt, hogy pártja szerint hamis dilemma autó-kerékpáros-gyalogos ellentét vízionálása, ugyanis azt gondolják, hogy “mi, budapestiek egyszerűen közlekedők vagyunk”, ugyanakkor szerintük is az autóforgalmat vissza kell szorítani. Konkrét ígéretként azt jelölte meg, hogy szeretnék kiharcolni az éjszakai metróközlekedés bevezetését. Továbbá szerintük át kell világítani a BKV működését.
Baranyi Krisztina kiemelte, a Greenpace szerint az iskoláknál rákkeltő anyagokból két-háromszoros túllépés van a levegőben, ezért az autómentesítés, az autóforgalom visszaszorítása egészségügyi érdek szerinte. A parkolás digitalizálásával, a parkolóórák megszüntetésével egyetért, de a parkolási rendszer központosításával nem, mert azt a korrupció melegágyának tartja.
Második téma: szociális politika, közbiztonság
Az élhető Budapest témakörében Vitézy Dávid a BKK-rendészet létrehozásának fontosságát emelte ki annak érdekében, hogy biztonságosabb és tisztább legyen a közösségi közlekedés. Ez egy utasbarát javaslat, nem hajléktalanellenes – mondta Szerinte köztisztasági fejlesztések szükségesek, a rozsdaövezetekben tízezer lakás megépítésére van szükség a magántőke bevonásával, továbbá folytatni kell az akadálymentesítést.
Karácsony Gergely azt hangsúlyozta, jobb levegőre, megfizethető bérlakásokra van szükség, és az elért eredmények között sorolta például azt, hogy az elmúlt években 35 ezer fát ültettek, új városi parkot hoztak létre Pünkösdfürdőn, megkezdték nagy parkok felújítását, zöldítettek a belvárosban is. A következő ciklusban európai uniós forrásból 56 milliárdot fordítanak majd a város zöldítésére – közölte.
Soproni Tamás arról beszélt, hogy a lakhatási válság az egyik legsúlyosabb probléma Budapesten, ezért a bérlakás-hálózat fejlesztésére van szükség. A VI. és a VIII. kerületben például 300 bérlakást újítottak fel az elmúlt években, és – mint fogalmazott – ezekben a kerületekben az “ország legszélesebb és legsűrűbb szövésű szociális hálóját hozták létre”.
Baranyi Krisztina súlyosnak nevezte a lakhatási válságot. Kevés a bérlakás a fővárosban, de nincs is pénz bérlakás-építésre, ezért betarthatatlan ígéret a tízezer bérlakás építése – szögezte le. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a Diákváros építését “ki kellene kényszeríteni” a kormánytól, a fiatalokat pedig, illetve akiket a hajléktalanság fenyeget, lakbér-támogatással kell segíteni.
Grundtner András elmondta: az albérletárakat a keresleti és kínálati piac alakítja, akkor lehet beavatkozni, ha valamilyen torzító tényező van. Három ilyen nagy torzító tényező az Airbnb-szolgáltatások, a hallgatók lakásigénye, és a befektetési célú lakópark építés. Mivel a turizmusfejlesztéshez hozzájárul az Airbnb, ezt nem akarják ellehetetleníteni, de a hosszú távú albérletkiadás adóit eltörölnék, a hallgatók létszámát pedig csak akkor növelhetnék az intézmények, ha megfelelő számú kollégiumi férőhelyet teremtenek – fejtette ki.
Harmadik témakör: együttműködés a kormánnyal
A kormány és a főváros viszonya témakörben Karácsony Gergely azt hangsúlyozta: Budapest szabad, szolidáris, sokszínű, európai város, és a kormány ennek az ellenkezőjét képviseli, így nem könnyű az együttműködés. Ugyanakkor Budapest érdekében bárkivel együttműködik, de az elveiket nem fogják feladni – hangsúlyozta.
Soproni Tamás azt mondta, hogy a kormány elvont 358 milliárdot fővárostól, a kerületektől pedig jogköröket, továbbá az állami szervek bírságolják a kerületeket. Kiemelte, ők “kinyújtott kézzel érkeznek” a kormány felé, a választáson erőt fognak mutatni, és a Fővárosi Közgyűlésben mindig kiállnak a budapestiek érdekeiért. Közölte azt is, pártja bevezetné a dugódíjat. Baranyi Krisztina pedig leszögezte:
Budapest a legerősebb ellenzéki bástya, szabad, és annak is kell maradnia.
Grundtner András álláspontja szerint a mindenkori városvezetésnek jó viszonyra kell törekedni a mindenkori kormánnyal, lobbiznia kell, hogy támogatásokat tudjon elnyerni. “Politikai luxus, ha egy polgármester hadat üzen a kormánynak”, ezzel csak ő járhat jól, politikailag, a lakosság viszont rosszul jár – fogalmazott.
Vitézy Dávid azt mondta: főpolgármesterként a budapestiek érdekeiért mindig ki fog állni, a folyamatos “akadékoskodás” a főváros vezetése részéről nem vezet eredményre, úgy nem lehet tárgyalni, ahogy Karácsony Gergely ezt teszi. Szerinte az nincs rendben, hogy Budapest főpolgármestere nem az esküje szerint védi a budapestiek érdekeit, hanem “országos pártpolitizál”.
A vita utolsó részében Soproni Tamás arról beszélt, nagyon büszke arra, hogy a momentumos önkormányzatok jelesre vizsgáztak az átláthatóságban és a korrupcióellenes harcban.
Baranyi Krisztina fontosnak nevezte, hogy a sérülékeny társadalmi csoportokra, például a családon belüli erőszak áldozataira több figyelmet fordítsanak. Másik kiemelt témája a hajléktalanellátó rendszer “humanizálása”.
Grundtner András szívügyeként jelölte meg egy hivatásos állományú, önkormányzati fenntartású rendvédelmi szerv, városi rendőrség létrehozását, amely köztéren, járőri jelenléttel venne részt a bűnmegelőzésben. Fontosnak tartja emellett az állatkínzók elleni szigorú fellépést is.
Vitézy Dávid szerint Budapestet fel kell készíteni a klímaváltozásra, bővíteni kell a fővárosi parkokat, az állatvédelemi intézményrendszer fejleszteni kell. Ha főpolgármesternek választják, vállalja, hogy nem lesz a közösségi közlekedésben járatritkítás – közölte.
Karácsony Gergely azt emelte ki, hogy a hosszabb, teljesebb, egészséges élet érdekében kell cselekedni, ugyanis a várható élettartam Budapesten átlagosan öt évvel kevesebb, mint az európai nagyvárosokban. Az elmúlt években a főváros legnagyobb járóbeteg fejlesztését valósították meg, és ezt a politikát szeretnék folytatni – közölte, majd nagyon fontosnak nevezte, hogy ezek az intézmények a kerületeknél maradjanak.
Zárszavak
Zárszavában Soproni Tamás azt mondta: a Momentum a szabad Budapestben, a fővárosiakért végzett munkában és a csapatjátékban hisz. Karácsony Gergely a továbbiakban is számíthat rájuk, hogy közösen építsék Budapestet – jelentette ki.
Baranyi Krisztina az MKKP-ról azt mondta: már réges rég nem viccpárt, bár “nem veszi túl komolyan magát”, de nagy munkabírású, hatékonyan működő párt.
Vitézy Dávid azt hangoztatta, hogy június 9-én “megváltoztathatjuk” Budapest jövőjét, és ő egyetlen egy esélyes kihívója Karácsony Gergelynek.
Grundtner András hangsúlyozta, a Mi Hazánk vissza szeretné adni a nemzetnek a fővárost, programja pedig a hétköznapi problémákra fókuszál.
Karácsony Gergely azt mondta: borzasztó nehéz öt év van mögöttük, de minden hibájával együtt is Budapest ma egy sokkal jobban működő, zöldebb, szolidárisabb város, mint amilyen korábban volt.
Forrás: MTI, Fotó: Karácsony Gergely Facebook-oldala
Facebook
Twitter
YouTube
RSS