Én igazán nem tudom, hogy egy magát komoly embernek gondoló ellenzéki szavazó az EP-választáson és számtalan önkormányzatban, illetve a vármegyei listákon kire is szavazhat? A Tisza párt csak annak opció, aki nem kalkulál racionálisan a szavazatával, aki nincs tisztában azzal, sem helyben, sem országosan, hogy milyen tragikus következményei is lehetnek egy érzelmi szavazásnak, ha túl sokan hallgatnak a Magyarországot szörnyű helynek beállító, gyakorlatilag 1945 óta folyamatos “haladó”, hol kommunista, hol liberális propagandára.
Ne feledjük: Gyurcsányt is – ahogy előtte Medgyessyt is – egy minden tekintetben hazug kampány vitte be a hatalomba, annak az ígérete, hogy a gonosz Fidesszel szemben ők az utolsó fillért is szétosztják az embereknek. Emlékezhetünk, hogy ennek a két döntésnek az ország háborús méretű lerablása és lerombolása lett a következménye. A baloldal pedig 2010 óta szemérmetlenül nevezi lopásnak azt, amikor a jelenlegi kormány visszavásárolja azokat a stratégiai vagyonelemeket, amelyeket ők, Gyurcsányék az eredeti ár töredékéért elkótyavetyéltek. A repteret speciel az oroszoknak.
Annyi változott, hogy a remény, a csoda ígérete 2006 kora nyarán levált Ferencről, mert kiderült, hogy mindig és mindenben hazudott a népnek és a parlamentnek. 18 évet kellett várnunk arra – nem volt ez ebből a szempontból rossz időszak –, hogy a csodavárás glóriája egy másik hasonszőrű figurára vetüljön. Magyar Péter a közösségi médián alapuló posztdemokratikus korszak előhírnöke nálunk – nyugaton már ezzel a technológiával marad hatalmon az emberiség szemete politikusnak öltöztetve.
Se párt, se ideológia, se szakértői háttér, semmiféle nyoma a kormányzóképességnek. Még az ígéretek sem értelmezhetőek, mert azok általában értelmetlen mondatokban, kontextus nélküli érzelmi kielégülést ígérő toposzokként jelennek meg. Csak néhány hónap érzelmi túlfűtöttségét ragadják meg, Schiffer András által behozott kifejezéssel élve “pop-up” pártoknak nevezhetjük őket. Ugrás ez a semmiből a semmibe.
Ha a Fidesz ma megszerzi a szavazatok közel felét, akkor hatalmas fegyvertényt könyvelhet el: nemcsak a győzelmet, hanem azt is, hogy stabilan magához kötözze a racionális, gondolkodó, a saját érdekeit nem érzelmi szinten kezelő szavazók döntő többségét. És ennek az ellenkezője igaz az ellenzékre: az ellenzéken ragadtak, azok adják a fő szavazói bázisát, akiket egy MZP, egy Magyar Péter bármikor bebolondíthat és a liberálisoktól függetlenül végigrángathat az érzelmek hullámvasútján, politikai fekete lyukba vezetve az ellenzéki szavazók jelentős részét. A vasárnap késő este elénk kerülő politikai képlet sokat elmond majd az ország sorsáról és kormányozhatóságáról a következő két-három parlamenti választáson.
Ráadásul az ellenzék – kritikátlan nyugatimádatából következően – a racionális szavazók számára háborúpárti. A jelenlegi nyugat lekövetése ugyanis egyre csak viszi az országot bele az oroszok elleni háborúba. Függetlenül attól, hogy mit hablatyolnak össze és vissza az ellenzéki beszélő fejek. Nem tudhatjuk, mennyit ér majd a szavazatunk a háború és a béke kérdésében az EP-választáson, mert az a többi ország szavazóitól függ majd, de ez egy nagyon erős érv rögtön a nemzetek Európája mellett és az Európai Egyesült Államok ellen, mert más népek homályos értelmű tömegeinek döntésétől tenné az függővé a magyarok túlélését.
Önkormányzati szinten – hála a Fidesz pragmatizmusának – Budapesten megteremtődött a politikai erőviszonyokból következő lehetősége annak, hogy Karácsonytól megszabaduljanak a budapestiek. Rémes lenne, ha az ország fővárosa egy újabb Demszky-éra jellegű pangást lenne kénytelen elszenvedni.
A Fidesz 40 százalék körüli támogatottsággal sem elég erős Budapesten ahhoz, hogy az összefogó ellenzékkel szemben nyerjen a főpolgármester-jelöltje. Sajnos Budapesten – ez tisztán látszik – ez nem alkalmassági kérdés a választók számára, hanem inkább ideológiai. De egy a várospolitikából, mint szakmából induló jelölttel szemben rögtön kiderül, hogy a választók mennyire értékelik Karácsony eddigi főpolgármesteri teljesítményét. Egy ideológiailag fertőzött, irracionális közegben alkalmazkodni kell a szavazók elvárásaihoz. A budapesti főpolgármesteri pozíció nem politikai poszt, csak az SZDSZ, a belpesti értelmiség tette azzá. Ez szakfeladat, Tarlós István is úgy művelte. Vitézy Dávid is így fogja, egyből jobb is lesz mindenkinek.
Ha minden jól megy, Gyurcsány is, Magyar Péter is meggyengülve fog kikerülni ebből a választásból. Gyurcsány remélhetőleg nem lesz az ellenzék vezető ereje, pontosabban tovább kell folytatnia ezt a harcát, most már Magyar Péter ellen. Magyar Péter pedig remélhetőleg nem megy a mennybe, nem robbant kasszát, hanem nagypárti létről, kormányváltásról álmodozó választói szétszélednek a nyárba, és nem rendszerváltó piramisjátékra, hanem a minden évben megfizethetetlen, de nagyon jól fogyó sajtos-tejfölös lángosra költik (1600–1800 forint) a pénzüket.
Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS