Ma kezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, az egyeztetéseknek Luxembourg ad helyet. A tárgyalások megkezdéséről az uniós vezetők még tavaly decemberben döntöttek, előrejelzések szerint fontos napirendi pont lesz a nemzeti kisebbségek helyzete, amelynek részeként a kárpátaljai magyarok jogait is érinteni fogják.
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második és 49. cikke értelmében a szerződő államoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós értékeket, köztük a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat. Így a csatlakozásnak számos olyan feltétele van, amelyeket Ukrajnának idáig nem sikerült teljesíteni, ezek között szerepel a nemzeti kisebbségek jogainak védelme is, beleértve a kárpátaljai magyarok jogait is.
Utóbbiak esetében az elmúlt időszakban számos egyeztetés zajlott, amelyekkel kapcsolatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) éppen múlt héten tudatta, a júniusban zajló brüsszeli tárgyalások során a magyar fél javaslatára bekerültek a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő feltételek az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába. Az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet, amely „következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit”, egyúttal azt szeretné, ha Ukrajna egy olyan demokratikus, európai jogállam lenne, ahol tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, olvasható a KMKSZ nyilatkozatában.
Ukrajna az elmúlt években számos lépést tett azért, hogy háttérbe szorítsa a magyar nyelvet, és nem egy magyarellenes megnyilvánulásra került sor a térségben. Ennek ellensúlyozására és a magyar kormány kérésére az ukrán parlament még 2023 decemberében fogadott el a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó új kerettörvényt, amelynek értelmében 2024 júniusáig kellett visszaállítsa a kisebbségek korábbi jogainak (egyebek mellett oktatás, anyanyelvhasználat, szimbólumhasználat területén) egy részét, amelyektől 2015-ben fosztották meg a magyarokat. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több ízben is tárgyalt Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével. Bár sikerült elérni némi haladást, még sok munka vár a kisebbségi jogok helyreállításával foglalkozó munkacsoportra.
Mindezek mellett Ukrajnának (ha az Európai Unió tagállama akar lenni) még olyan területeken kell folyamatos változást és előrelépést felmutatnia, mint a korrupció elleni fellépés, az oligarchák befolyásának visszaszorítása, az igazságszolgáltatási rendszer és az igazságügyi irányítási szervek reformja.
Amennyiben Ukrajna a közeljövőben az Európai Unió tagja lesz, olyan országokat fog megelőzni, mint Észak-Macedónia, Szerbia, Albánia vagy akár Törökország, amelyek évtizedek óta várnak arra, hogy a csatlakozási tárgyalásaik kapcsán előrelépés történjen.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Keystone/Alessandro Della Valle
Facebook
Twitter
YouTube
RSS