Az EP-választások nemvárt fejleményeként egy szélsőségesen magyargyűlölő (AUR), és egy még annál is szélsőségesebb bocskoros román párt (SOS Romania) jutott parlamenti mandátumhoz, ezzel jelentősen megkavarva nemcsak a Fidesz, de a Mi Hazánk Mozgalom érdekérvényesítő lehetőségeit is. Portálunk értesülései szerint még a Mi Hazánk Mozgalom esetében sem eldöntött, hogy az AfD által gründolt új, Szuverenisták elnevezésű frakcióhoz csatlakozni tud-e a Jobbik után visszamaradt egyedüli radikális magyar párt.
Máris komoly erkölcsi kihívás elé állította az EP-választás eredménye a Mi Hazánk Mozgalmat, amely egy mandátumot szerzett a 2024-es választásokon. Mint ismert, a TISZA Párt zsúrfiúját, Magyart Pétert meghazudtolva Toroczkai László betartotta szavát, és a mandátumát átadta Borvendég Zsuzsanna történésznek, aki portálunk rendszeres szerzője is, az IMPEX-ek sötét világának kutatója.
Kikényszerült az AfD az ID-ből, minden szélsőséges maradékot bevállal egy EP-frakcióért
Nemrégiben felröppent sajtóhírek szerint az EP-választásokon kiugróan jól szereplő szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) új Európai Parlamenti frakció létrehozását tervezi Szuverenisták néven. A csoportnak – amely az AfD mellett több kisebb radikális, EU-szkeptikus pártot tömörítene -, hét országból 32 képviselője lehet, a frakcióalapítás feltétele minimum 23 képviselő legalább 7 tagállamból.
A tisztánlátás végett fontos kiemelni, hogy a jobboldali értékeket a hatalom birtoklása érdekében feladó, lényegében baloldali, globalista értékeket felvállaló Európai Néppárt (EPP) – amely mindettől függetlenül a legsikeresebben szereplő párszövetség lett az EP-választásokon – balra tolódásával lényegében jelentős űrt hagyott maga után a valódi keresztény-konzervatív értékek képviseletének tekintetében, e terület meghódítására pedig két jelentősebb pártszövetség pályázhat, az ECR (Európai Konzervatívok és Reformisták), valamint az ID (Identitás és Demokrácia). E két tömörüléssel kapcsolatban ugyanakkor határozottan megfogalmazható, hogy annak ellenére, hogy konzervatív, EU-szkeptikus, nyomokban a zsidó-keresztény értékrend képviselőiként jelennek meg, tagjaik sorába ugyanakkor olyan szélsőséges pártokat is üdvözölhetnek, amelyek valóban messze túlhaladják a Fidesz-KDNP által képviselt keresztény-konzervatív, szuverenista elveket.
Elég volt egy őszinte elszólás
Ez is mutatkozott meg éppen az AfD esetében, amelyet az ID pártszövetség éppen idén májusban utasított ki tagjai közül, bármennyire is legyen az népszerű a német választók körében. Maximilian Krah, az AfD EP-listavezetője ugyanis egy olasz lapnak épp a választási hajrában adott interjújában beszélt arról, hogy szerinte a náci SS nem minden tagja volt bűnöző. Természetesen még a németeknek is kijár a feltételezés, hogy nem minden náci kiskatona, német átlagpolgár küldte volna gázkamrába a zsidókat, cigányokat vagy az esetleges politikai ellenfeleket, ugyanakkor az SS kapcsán hasonlókat állítani már túlságosan meredek kijelentésnek tűnt, így Krah végül lemondott, és bejelentette, hogy a továbbiakban nem vesz részt az AfD kampányrendezvényein, és távozik a párt szövetségi végrehajtó bizottságából. Mindez persze nem volt elég, így hiába szerette volna az ID a várakozásoknak megfelelően jól szereplő AfD-s EP-képviselőket a frakcióban tudni, végül mégis a kizárás mellett döntöttek. Az AfD sikere ugyanakkor nem maradt el, várható volt tehát, hogy önállóan alakítanak az ECR és az ID mellett egy harmadik jobboldali frakciót, amelynek felerősödését a szélsőséges, vagy a nyugati sajtóban konzekvensen annak nevezett kisebb pártoktól várták.
Toroczkai nem számolt a szélsőnacionalista románok sikerével
Ilyen kisebb párt volt például a Mi Hazánk Mozgalom is. Emlékezetes, Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke az EP-választások eredményét követően már arról beszélt, a párt küldöttségének minél hamarabb Brüsszelbe kell utaznia, hogy a szövetségeseikkel elkezdjék a tárgyalásokat az együttműködésről. Itt utalt arra is, hogy a német AfD második lett az EP-választásokon, ezzel pedig egy közelgő összefogás lehetőségét vetítette előre. A dilemmát az okozta, hogy az AfD potenciális szövetségest nem csak a Mi Hazánk Mozgalomban lát, hanem abban az SOS Romaniaban is, amely vállaltan a legmagyargyűlölőbb párt a román politikai palettán, olyannyira, hogy annak vezéralakja, Diana Șoșoacă szélsőségessége miatt még az AUR nevű, szintén szélsőséges és magyargyűlölő román pártból is kiszorult. Șoșoacă lényegében ezért kényszerült új pártot alapítani SOS Romania néven, amely viszont két mandátumot is szerzett az EP-választáson. Șoșoacănak köszönhetően előállt tehát az a morális helyzet, hogy egy pártszövetségen belül kellene egy platformba tömörülnie a határon túli magyarokért kiálló Mi Hazánk Mozgalomnak, és a határon túli magyarok ellen leghangosabban fellépő SOS Romaniának, amely többek között a Székelyföld újabb Trianonját is felvetette, amikor az erdélyi magyarok lakta közigazgatási határok átrajzolása mellett tette le a voksát, mindezt persze nem az EP, hanem a román önkormányzati választásokon. Șoșoacă és pártja magyargyűlölő kirohanásai különben köteteket töltene meg, elég csak felidézni, amikor az RMDSZ legutóbb beterjesztette székely autonómia-koncepcióját a román parlament elé. Az akkor az AUR-ból frissiben kitett botránycsináló Șoșoacă ugyanis azt üvöltözve a tervezetet benyújtó RMDSZ-es képviselőknek,
most is rabszolgák lennétek, ha nem szabadítanak fel titeket a románok. Ha nem tetszik Romániában, menjetek Magyarországra!
Majd azt hangoztatta, államcsínyre való felbujtás történt a román parlamentben, végül Budapest román elfoglalásával koronázta meg előadását, miszerint
újra a budapesti parlamentre tesszük a bocskorainkat, Orbán úr és Katalin asszony.
A végül mégis fasiszta Meloni a szőröstalpúak mellett döntött, kár volt annyira szeretni
Maga a szituáció különben azért is érdekes, mert a látványosan jól szereplő két szélsőséges román nacionalista párt (az AUR és a belőle kiváló még szélsőségesebb SOS Románia) rendesen felkavarta az uniós szuverenista erők körüli állóvizet, illetve a korábban kialkudott helyezkedést. Figyelemfelhívó ugyanis, hogy hasonló erkölcsi próbatétel elé állította a Fideszt az AUR, amely a kanyarban előzve a magyar konzervatív pártot beimádkozta magát a Georgia Meloni-vezette ECR-be, ahová eredetileg a Fidesz is tartott, ahogy erről Orbán Viktor többször is beszélt. Meloni a mellette folyamatosan kiálló Fidesz helyett a szélsőséges AUR-t választotta, tudván-tudva, hogy ezzel ellehetetleníti a Fidesz csatlakozását. Az eset – lényegében Meloni árulása – egy külön posztot is megér majd, elég most csak annyit kiemelni, hogy ha a Fidesz az AUR miatt nem csatlakozott az ECR-hez, akkor hogyan csatlakozhatna a Mi Hazánk Mozgalom egy olyan újonnan alakuló politikai platformhoz, amelynek egyik tagja azért kényszerült új pártot alapítani, mert még a román szélsőségesek is túl szélsőségesnek tartották.
Elsőre is bátornak kell nemet mondani
A Fidesz már lépett. Megjegyzendő, pont az AfD kizárása miatt, ha az ECR-ben nem is, az ID-ben még találhat helyet a szélsőséges német nacionalistáktól mereven elzárkózó magyar kormányzópárt. Portálunk ugyanakkor a Mi Hazánk Mozgalomtól úgy értesült, a pártra az elkövetkezendő napokban intenzív tárgyalások várnak Brüsszelben, hiszen „több kritikus kérdés is felmerült”, amelyet tisztázniuk kell. Úgy tudjuk, a párt EP-delegációja a napokban éppen ezért utazik az Európai Unió központjába, így várhatóan hamarosan kiderülhet, hogy “tudnak-e csatlakozni az új frakcióhoz”.
Ahogy fentebb is fogalmaztunk, az AUR és az SOS Romania két szélsőnacionalista román pártként jelenleg sikerrel akadályozták meg puszta jelenlétükkel a szélsőségességtől mentes, valódi konzervatívok koalícióinak kialakulását úgy az ECR-en, mint az ID-n keresztül. Az ECR-t a román AUR miatt már elvesztettük, most pedig az a kérdés, hogy a Mi Hazánk Mozgalom egyetlen EP-képviselője kiszorul-e az AfD alakította harmadik jobboldali tömbből egy Șoșoacă miatt…
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS