A soros elnökségről szóló döntés a Tanács döntése. A Tanácsban ilyen vita nem volt. Magyarország természetesen alkalmas soros elnöknek. Meg is kezdtük az elnökségi munkát a tervezett időben július elsején, ami december végéig szól. A politikai támadások helyett állandó képviselőként a munkára koncentrálok – nyilatkozta Ódor Bálint nagykövet a Mandinernek.
Az elnökség előkészítését pedig nem most kezdtük: egy évvel ezelőtt intenzív felkészülésbe kezdtünk, és mindent megtettünk annak érdekében, hogy készen álljunk arra, hogy működtessük az „elnökségi gépházat”. Az elnökség miatt jelentősen meg kellett növelnünk az állományt, közel dupla annyian dolgozunk most itt, mint nem elnökségi körülmények között. Emiatt a brüsszeli állandó képviselet egy helyett már két épületben működik. Kétszáz diplomatával tevékenykedünk az állandó képviseleten és még további hatvanöt fő segíti a munkánkat
– fejtette ki a nagykövet.
Hogy milyen feladatok várnak a magyarokra ebben a néhány hónapban, Ódor Bálint a következőt mondta:
El fogunk látni jogalkotási és nem jogalkotási tevékenységet is. Számos jogalkotási dosszié, ami napirendre kerül a magyar elnökség alatt, már napirenden van egy ideje. Éppen egy intézményi és jogalkotási ciklus végén, és egy új ciklus elején látjuk el a soros elnökséggel járó feladatokat. Ez azt is jelenti, hogy azon jogalkotási javaslatok jelentős részét, amelyekről tárgyalni fogunk, az Európai Bizottság már korábban előterjesztette. Tekintettel arra, hogy az új Európai Bizottság ebben a félévben áll majd fel, nem számíthatunk arra, hogy nagyszámú új előterjesztés születik. Jelenleg több mint száz olyan jogalkotási dosszié maradt nyitva, amelyeket nem zártak le az előző elnökségek. A jogalkotás tekintetében elsősorban ezekkel a jogszabályokkal fogunk foglalkozni, és azon leszünk, hogy ezeket az ügyeket vigyük tovább.
Olyan szempontból tekintünk ezekre az ügyekre, hogy hogyan tudnak hozzájárulni az elnökségi célkitűzéseinek eléréséhez.
Emellett feladatok várnak ránk a bővítés, az illegális migráció elleni fellépés, a védelempolitika és az uniós politikák jövőjéről folytatott viták területén is.
Hozzátette: A cél az, hogy ebben a bonyolult intézményi háromszögben a Tanács szerepe legyen a lehető legerősebb.
Számunkra az a fontos, s egyébként szerintem Tanács minden tagjának, hogy a tagállamok szerepe és befolyása erős maradjon
– mondta.
A nagykövet úgy látja, hogy magyar érdekek érvényesítése kimondottan hatékony.
Két éve végzem ezt a munkát és úgy látom, hogy a magyar érdekérvényesítés kifejezetten hatékony. Minden egyes ügyben komoly tárgyalások folynak és az esetek túlnyomó többségében olyan megoldásokat sikerül elérni a Tanácsban, vagyis a tagállamokkal folytatott viták során, amelyek tükrözik a magyar szempontokat
– magyarázta.
Olyan típusú kezdeményezéseket igyekszünk elindítani, amelyek azt célozzák, hogy az Európai Unió fokozza az illegális migráció elleni fellépést, a külső határvédelem az erősödjön, és azok a típusú együttműködések is erősödjenek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az illegális migránsok száma, akik Európába próbálnak jönni, csökkenjen. Született már egy ilyen megállapodás Tunéziával, s tovább ilyen együttműködések induljanak el. Azt gondolom, hogy ez egy jó irány, és így el tudjuk érni azt a célkitűzést, hogy a migrációs nyomás, ami az Európai Uniót éri, csökkenni tudjon. Vagyis ha csak egy kis mértékben is, de el tudjuk fordítani szekeret egy olyan irányba, ami egyébként a mi szempontunkból fontos
– mondta el a nagykövet.
A teljes interjú ITT olvasható.
Forrás: Mandiner; Fotó: Facebook/Bóka János
Facebook
Twitter
YouTube
RSS