Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a Portik ügycsoportot mutatjuk be sorozatunk 5. részében. Portik Tamás kisstílű telefon persely fosztogatóból lett fehérgalléros bűnöző az olajozásban, majd kegyetlenül leszámolt valódi, vagy vélt ellenségeivel. Prisztás József meggyilkoltatásával kezdődött az úgynevezett budapesti bandaháború 1996-ban. Egy ingatlan miatt ölette meg Portik. Még abban az évben agyon akarta lövetni Lakatos Csaba hajtót. Boros Tamást felrobbantatta 1998-ban. Fenyő Jánost ugyanabban az évben lelövette. Ez utóbbi még nem jogerős ítéleti tényállás. Gyerekkori barátját, Gyüre Józsefet 1999-ben agyonlövette. Eddig 55 év fegyházat kapott, amiből 35 év már jogerős.
Portik Tamás elérte a ’90-es években, hogy ne csak a maffiózók egy része tartsa az alvilág urának. Három éven át szinte mindegyik leszámolás mögött Portikot vélték a bűnözők, majd a nyomozók is.
A Portik ügycsoport felderítése, az ügyek vádképessé tétele kétségtelenül a Nemzeti Nyomozó Iroda egyik legnagyobb, de feltétlenül a leghosszabb ideje nyomozott ügysorozat. Portik Tamás még a Kádár korszakban szimpla telefon persely fosztogatóként kezdett, egyik későbbi áldozatával, Gyüre Józseffel együtt. Portik a börtönben ismerkedett meg néhai Drobilich Gáborral, a Kádári idők “négy páncélos” néven ismert kasszafúró négyes egyik tagjával. Drobilich mentora lett a feltörekvő Portiknak.
Az 1990-es évek elején egy tényleges nemzetbiztonsági tiszt, a Kádár kori Belügyminisztérium osztályvezetőjével, valamint Drobilich-csal közösen megalapították az olajbűnözés zászlóshajóját, az Energol Rt.-t. Portik marketing igazgató lett, ám ő vezényelte például az Energol olajtelepeinek védelmét ellátókat is. A nagykőrösi telepet Jozef Rohác és csapat őrizte, fegyveresen. Rohác a csehszlovák néphadsereg kiképzett robbantási szakértője volt, majd a bűnözés útjára tért.
Jozef Rohác, a szlovák maffia bérgyilkosa (Fotó: archív)
Rohácot 1984-ben, Csehszlovákiában terrorizmusért 15 évre ítélték, mert elrabolta az egészségügyi miniszterhelyettest, és megpróbálta kivinni az országból. Később ő lett az első rab, aki megszökött az illavai börtönből. Hamarosan újra elfogták, és ő lett az 1989-es lipótvári börtönlázadás egyik szervezője. Václav Havel elnök széles körű amnesztiája miatt 1990-ben szabadult. Szlovák lapértesülések szerint jó kapcsolatai voltak a szlovák titkosszolgálattal, a SIS-szel, valamint az egyik magyar titkosszolgálattal is. Szlovák állampolgárságú bérgyilkos, Szlovákiában 5 gyilkosságért életfogytigani fegyházat kapott néhány éve, már a magyarországi rabsága idején.
A bíróság szerint Portik (áll) nem tudta, hogy Rohác (ül) a célszemélyen kívül másokat is megölhet az Aranykéz utcában (Fotó: MTI/ Kovács Tamás)
Prisztást fejbe lőtte a kerékpáros gyilkos, az ítélet szerint Hatvani
Visszatérve Portikra, az első terhére rótt gyilkosságot nem Roháccsal, hanem a Hatyi becenevű Hatvani Istvánnal intéztette. A Ladik utcában ő lőtte fejbe Prisztást az ítélet szerint.
Portik Prisztás József meggyilkoltatásáért 15 év fegyházat kapott, Hatvani szintén 15 évet.
Prisztás Józsefet 1996. november 1-jén gyilkolták meg. Fotó: Origo.hu
Váratlan fordulat történt 2018-ban, amikor a egyházban életfogytiglaniját töltő Jozef Rohác jelentkezett a hatóságoknál és magára vállalta a Prisztás-gyilkosságot, azt állítva, nem hatyi, hanem ő lőtt. A vallomásában azonban volt egy sor olyan állítás, ami egészen egyszerűen nem úgy történt, ahogy ő mondta. A terepjárójába beülő Prisztást a III. kerületi Ladik utcában egy arra kerékpározó lőtte le. Tanúk voltak arra, hogy a tettes a biciklit egy várakozó furgon csomagterébe dobta, Rohác azonban azt állította: a Dunáig kerekezett és a drótszamarat bedobta a folyóba.
A perújítás így sikertelen volt.
A Prisztás-ügy miatt várt halál az ügető hajtóra
A Pisztás-gyilkosság nyomozása során kihallgatták Prisztás összes kapcsolatát, legyen az magán-, vagy éppen üzleti kapcsolat, vagy éppen sportkapcsolat.
Meghallgatták Lakaos Csaba ügető hajtót is, aki elmondta, hogy Portik ölethette meg Prisztást egy százmilliós ingatlanbiznisz miatt.A vallomás szinte azonnal Portik elé került, hogy a vélt, vagy valódi titkosszolgálati, vagy éppen rendőri kapcsolataitól, nem tudni.
Tanyi György rendőrök gyűrűjében (Fotó: MTI)
Portik megbízta az éjszakai élet kemény emberét, Tanyi Györgyöt, hogy öljék meg Lakatos Csabát. Néhány hónappal vagyunk a Prisztás-gyilkosság után. Egy estén az Ügető kerítésére felmászó Tanyi György többször rálőtt Lakatosra, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett, ám túlélte a merényletet. Tanyit és testvéreit, akii segítették őt a támadáskor, elfogték és elítélték. Tanyi jogerősen 11 év fegyházat kapott, és már a bíróságon elmondta: Portik megbízásából tették, amit tettek.
Agyonlövette gyerekkori bűntársát, Gyüre Józsefet
Bár kronológiailag nem a Gyüre-gyilkosság a következő Portik-bűncselekmény, ám a Lakatos Csaba elleni emberölés kísérletet és a Gyüre gyilkosságot egy perben tárgyalták.
Gyüre Józsefet Portik 1999. tavaszán egy budapesti lakásban gyilkolták meg, a holttestre csak napokkal később találtak rá. Az áldozatnál a helyszínelők fényképeket találtak, az egyiken Portik egyik embere volt. A gyilkosságban több mint két évtizeddel később azért tudtak vádat emelni, mert a fényképen szereplő férfi egyezséget kötött az ügyészséggel és beismerte: ott volt az emberölésnél. Társa, a gyilkossággal vádolt K. Gábor azonban kitartóan tagad, ahogy a felbujtással vádolt Portik is.
Mindkettejüket elítélték. Portik az összevont két gyilkosság miatt 20 év fegyházat, K. Gábor a Gyüre-gyilkosság miatt 12 év fegyházat kapott jogerősen.
Színre lépett Jozef Rohác, a szlovák maffia bérgyilkosa
Rohác bérgyilkos hajlamait 1998-ban kétszer is kiélhette. Február 11-én a Margit körút – Margit utca sarkánál, a piros lámpánál Mercedesében várakozó Fenyő János médiavállalkozót lőtte agyon Agran típusú, horvát gyártmányú minigéppisztollyal. A fegyvert egy parkoló autó alá dobta, majd kiment a körútra és elindult a Mechwart-liget felé. A negyedik társasház kapualjában eldobta a sapkáját, a kabátját, majd nyoma veszett. A sapkából, a kabátból és a fegyverről DNS-mintákat rögzítettek, egyazon személyé volt, de nem tudták kiével összehaosnlítani. Hosszú évekig nem taláták sem a tettest, sem a megbízót, bár utóbbira egy sor “jelölt” volt.
Nyomozók a Margit utcában, 1998. február 11-én (Fotó: internet)
Az üzleti életben könyörtelen Fenyőnek több ellensége volt, mint barátja. Nagyon komoly harcot vívott Gyárfás Tamással a NapTV-ért, néhai Princ Gáborral, mivel a bankár nem adott hitelt neki a médiaterjeszkedéshez, de egy német üzletember is ellensége volt, akinek nem fizette ki a leszállított nyomdagépet.
Életfogytiglani fegyház az Aranykéz utcai robbantás és Fenyő meggyilkolása miatt
Rohácot 2011 áprilisában kiadták Magyarországnak a Seres Zoltán elleni merénylet kísérlet miatt. Rohác mégneses pokolgépet rakott Seres Bentley luxusautójának alvázára. Az alváz aluminiumból készült, így a pokolgép leesett. Kiadása után rabosították, és egyebek mellett DNS-mintát is vettek tőle, amit összehasonlítottak az összes, ismeretlenes gyilkosság vizsgálata során rögzített DNS-hordozókkal. Mielőtt aze llenőrzés befejeződött volna, Rohácot szabadon engedték, mert a Seres-ügyben nem állt meg az alapos gyanú sem, nem hogy a vád. Rohác távozott az országból.
A DNS-összehasonlítás azonban sikeres volt: Rohács DNS-hordozói voltak a Fenyő-gyilkosságnál használt fegyveren, az eldobott sapkán és kabáton. Nemzetközi körözés alapján Prágában fotgák el Rohácot, aki közelekedési szabálysértést követett el, és előállították.
Portik halállistájának első három helyén Prisztás József, Boros Tamás és Seres Zoltán állt. És tényleg ebben a sorrendben ölték meg őket. (Fotó: PS)
Domák Ferenc ellen 1996-ban, Fenyő János ellen 1998-ban és Boros Tamás ellen 1998-ban elkövetett merényletek miatt emeltek vádat Rohác ellen. Az utóbbi bűncselekményben három ártatlan járókelő is meghalt a felrobbantott Aranykéz utcában. (A Cinóber gúnynevű Domák strici volt, aki beszállt az olajozásba. Véletően ezért lőtték agyon az utcán. Nme tudták bizonyítani, hogy Rohác volt, aki felmentettek Cinóber meggyilkolásának vádja alól.)
Rohác végül életfogytiglani fegyházat kapott, az összevont ügyek közül az Aranykéz utcai robbantásban felbújtóként vádolt Portik Tamást végül 13 év fegyházra ítélték. Az indoklás szerint Portik Boros megölésére adott utasítást Roháccsnak, de nem tudta, hogy a bérgyilkos robbantani fog, amivel három ártatlant is megöl.
Az Aranykéz utca 1998-ban, a robbantás után (Forrás: internet)
A Fenyő-ügyben ekkor még nem volt ismert a felbújtó.
Hogyan lett felbújtóból bűnsegéd Gyárfás Tamás?
A Fenyő-gyilkosság után 26 évvel, idén február 8-án Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék bírája perújításban, első fokon életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte felbujtóként Portik Tamást a Fenyő János megöletése miatt, azzal, hogy Portik legkorábban 20 év letöltése után szabadulhat feltételesen a fegyházból.
A felbujtással vádolt Gyárfás Tamás bűnös, büntetése 7 év fegyház, de csak bűnsegédként és nem felbújtóként.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói 2018. április 17-én a kora délutáni órákban Budapesten elfogták, majd előállították Gyárfás Tamást, akit gyanúsítotti kihallgatását követően bűnügyi őrizetbe vettek. Az NNI Gyárfás Tamást – hasonlóan az ugyanebben az ügyben 2018. március 22-én gyanúsítottként kihallgatott Portik Tamáshoz – emberölésre való felbujtással gyanúsítja. Ebből aztán vád is lett.
A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint Gyárfás Tamás előbb Tasnádi Péter bízta meg Fenyő János meggyilkoltatásával. Tasnádi elvállalta, ám nem hajtotta végre, ezért – így a vád – Gyárfás Portik Tamást bízta meg üzleti ellenfele likvidálásával. Portik Jozef Roháčcsal meg is ölette Fenyőt 1998. február 11-én.
Póta bíró nem találta bizonyítottnak Gyárfás esetében a felbujtás vádját, Portik esetében azonban igen. Az ítélet szerint Portik megölette Roháccsal Fenyő Jánost, amibe Gyárfás Tamás belenyugodott, tehát bűnsegéd.
Gyárfás Tamás és ügyvédje, Zamencsik Péter a törvényszék folyosóján // fotó: Hatlaczki Balázs
A Portik által titokban felvett, Gyárfással folytatott beszélgetései között van egy, amelyben elhangzik Portik részéről Fenyővel kapcsolatban: “szétb*sszuk az embert?” – mire Gyárfás nem tiltakozik, ami az ítélet szerint a jóváhagyását jelentette. Ebből következik a bűnsegédlet. (A felbujtásra egyébként nincs konkrét bizonyíték.)
Ez a párbeszéd még a gyilkosság előtti időszakban történt, amit onnan lehet tudni, hogy Portik és Gyárfás felidézték ezt a jelenetet a 2000-es évek elején, amikor többször is beszélgettek utcai sétálgatás közben.
Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás ügyvédje az ATV-ben azt mondta az ítéletről: „egy megalapozatlan és rettentő téves ítélet született. Az a véleményem, hogy egy második móri ügyhöz közelítünk, ha ez így marad. A bíróság két, időben, térben és tárgyban teljesen eltérő beszélgetésből összemosott egy harmadikat: »ami nincs«. Erre alapozták a bűnsegédi magatartást, ez volt a fő bizonyíték”.
Az öt évig zajló első fokú per önmagában jogtörténeti, minden bizonnyal tananyag lesz a jogi egyetemen, és az eljárásnak még koránt sincs vége.
Fellebbezések miatt másodfok következik vélhetően még idén ősszel a Fővárosi Ítélőtáblán, ahol még az is előfordulhat, visszaadják első fokra az ügyet és kezdődik minden előlről.
Kiemelkedő nyomozás, Horváth András nyugalmazott dandártábornok vezetésével
A Portik ügycsoport sikeres nyomozása egyértelműen Horváth András nyugalmazott dandártábornoknak és kollégáinak köszönhető. A tábornok miniszteri biztosként, az NNI keretében nyomozza a ’90-es évek leszámolásos, emberöléses ügyeit. A 2010-es kormányváltás után kezdték a nyomozásukat, 2012-ben már elegendő bizonyíték volt Portik Tamás ellen, akit 2012-ben elfogott a TEK műveleti egysége.
A PS információja szerint Portik ügyeinek koránt sincs még vége. Több, egykori leszámolásban is vizsgálják lehetséges szerepét.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS