A három mainstream frakciónak megvan az abszolút többsége az Európai Parlamentben, de az új képviselőcsoport is hallatni tudja a hangját – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kalas Vivien. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense beszélt Orbán Viktor békemissziójáról és a francia választások következményeiről is.
Patrióták Európáért néven alakult a hét elején új képviselőcsoport az Európai Parlamentben. Az új pártcsaládot még június végén alapította Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt vezetője és Andrej Babis, a cseh ANO vezetője. A frakció a harmadik legnagyobb lesz az Európai Parlamentben, de Kalas Vivien szerint akár még bővülhet is az új egység létszáma. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa jelezte, az ötéves ciklus alatt bármikor lehet frakciót alapítani vagy váltani is.
A szakértő szerint a frakcióalapítással sikerült meglepni a mainstream vagy centrista pártcsaládokat, a szocialistákat, a Néppártot, illetve a liberálisokat, még akkor is, ha magyar miniszterelnök már a Fidesz néppárti kilépése után próbálkozott azzal, hogy egy új frakciót hozzon létre.
Giorgia Meloninak is meglepetés, és nem biztos, hogy annyira kellemes volt neki, amikor azt látta, hogy megalakult ez az új frakció, és megelőzte az ő képviselőcsoportját
– tette hozzá.
Kalas Vivien kifejtette, hogy az új frakcióban, amelynek elnöke a francia Jordan Bardella lett, az első alelnöke pedig a Fidesz EP-képviselője, Gál Kinga, hasonlóképpen oszlanak meg a feladatok, mint egy nemzeti parlamenti frakcióban, azzal a különbséggel, hogy az Európai Parlamentben a szavazáskor nincs frakciófegyelem. Ugyanakkor több fontos kérdés összetartja ezt a pártcsaládot, a leglényegesebb ebből szerinte az Európai Unió jövőjéről alkotott vízió.
A nemzetek Európája koncepciót támogatják, ami azt jelenti, hogy a tagállamok hatásköreit mindenképp meg szeretnék őrizni, akár erősíteni is az unióban a szupranacionális, közösségi intézményekkel szemben. Azt szeretnék, ha a tagországok mondanák meg az Európai Unió irányvonalát, nem szeretnék mélyíteni az integrációt
– mondta a szakértő, de hozzátette, a fősodortól eltérő elképzeléseik vannak a klímavédelem, a mezőgazdaság, a migráció vagy Ukrajna támogatása kérdésében is.
Kalas Vivien beszélt arról is, hogy az új frakciónak nagy informális súlya lesz az EP-ben, mert a harmadik legnagyobb szereplőként nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A hangjuk hallatszani fog, még akkor is, ha valószínűleg nem fogják a véleményüket figyelembe venni a jogalkotás során, mert a három mainstream frakciónak, a liberálisoknak, szocialistáknak, illetve a Néppártnak együttesen, megvan az abszolút többsége
– mondta, és jelezte, ennek ellenére biztos, hogy az eddigieknél nagyobb súllyal lesz jelen az újfajta szemléletmód az Európai Unióban. Az érdekérvényesítést gyengíti viszont, hogy a Fidesz–KDNP kivételével a többi tagpárt nincs hatalmon a saját országában, így kisebb lesz a szava az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsban, ahol Orbán Viktor jelenítheti meg a Patrióták Európáért véleményét is.
Parlamenti kiszorítósdi
A három mainstream párt a szakértő szerint megpróbálja elszívni a levegőt a Patrióták elől, sőt szerinte még a Giorgia Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformerek felé is nyitni fog a többség, hogy megakadályozza, hogy ennek a tagpártjai is csatlakozzanak az új frakcióhoz, amely úgy a második legerősebb képviselőcsoport lenne az Európai Parlamentben. Ha azonban ez nem jön létre, akkor is lehet együttműködés a két jobboldali képviselőcsoport között, akár ügyek mentén, így a konzervatívok és reformereken keresztül akár olyan hangokat is tudnak érvényre juttatni, amelyeket ez az új képviselőcsoport szeretne, ha megvalósulna.
Az Európai Parlamentben július 18-án szavaznak az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyenről. A német politikus újrajelölését csak Orbán Viktor nem támogatta az Európai Tanácsban, de Kalas Vivien emlékeztetett, hogy Giorgia Meloni is tartózkodott a szavazáson. Ennek szerinte inkább taktikai oka van, mert azt szeretné elérni, hogy a konzervatívok és reformereket is vonják be a döntéshozatalba, és azt is szeretne elérni olasz miniszterelnökként, hogy bizottsági alelnöki pozíciót kapjon a leendő olasz biztos. A szakértő szerint most vékony jégen táncol Giorgia Meloni, mert korábban övé volt a harmadik legnagyobb képviselőcsoport az Európai Parlamentben, így minden lehetősége megvolt arra, hogy mind a frakciója, mind pedig ő maga meghatározó politikai erő legyen az Európai Unióban, de most átalakultak az erőviszonyok.
Most el kell döntenie Meloninak, hogy szeretne együttműködni a Néppárttal, a szocialistákkal, a liberálisokkal és ott szeretne lenni az uniós döntéseknél, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a Patrióták Európáért eltávolodik tőle, vagy pedig ő is azt szeretné, hogy a jobboldal egy egységgé álljon össze, amely erősebb érdekérvényesítési képességekkel rendelkezhet az Európai Unióban
– magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa.
Választás az Egyesült Királyságban és Franciaországban
Az Egyesült Királyságban a baloldal elsöprő sikert aratott úgy is, hogy nem szerzett sokkal több szavazatot, mint az előző választáson, és a Konzervatív Párt gyakorlatilag a majdnem másfél évtizedes kormányzás után háttérbe szorult. Kalas Vivien úgy látja, a választások mindenképp egy nagyon érdekes folyamatot vetítenek előre, mert az új miniszterelnök nagyon más politikát képvisel, mint a konzervatívok az Európai Unióval kapcsolatban.
Franciaországban az új baloldal nyerte a parlamenti választásokat, Macron pártja lett a második, míg Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés a harmadik helyet szerezte meg. Kalas Vivien szerint váratlan eredmény született, és most patthelyzet van, egyik nagy tömb sem tud egyedül kormányt alakítani. Szerinte két forgatókönyvet a legvalószínűbb: az egyik, hogy egy technokrata, szakértői kormány alakul meg, a másik pedig, hogy Macron szövetsége összefog a baloldallal, vagy annak egy részével, de ott nem Macron szövetsége lesz a vezető erő, és a baloldal fogja adni a miniszterelnököt.
Macron mozgásterét korlátozni fogja, bármilyen kormány alakul Franciaországban, de az elnök szempontjából még nehezebb lett volna a helyzet, ha a Nemzeti Tömörülés adná a miniszterelnököt
– tette hozzá.
Forrás: Infostart, fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS