A honvédség külföldi misszióinak biztonságát durván veszélyeztető, a Magyar Honvédséget lejárató, annak megújulási programját humánpolitikai kísérletként gyalázó, az orosz-ukrán háború kockázatát bagatellizáló nagyinterjút adott az amerikai kormány által életre hívott Szabad Európa hírportálnak Szenes Zoltán, az MSZP-SZDSZ-kormány egykori vezérkari főnöke. Szenes gyalázkodása nemcsak azért pikáns, mert a nyugdíjas vezérezredes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektori testületének és doktori tanácsának is tagja, hanem mert szóról szóra ugyanezek a vádak köszönnek vissza Magyar Péter kirohanásaiból. Arról nem is beszélve, hogy az egykori vezérkari főnök nevéhez fűződik a honvédség brutális leépítése, a működő harci járművek és fegyverek kiárusítása, továbbá egy sor korrupciógyanús beszerzés.
A Magyar Nemzet régi, hűséges olvasói még emlékezhetnek rá, hogy Szenes Zoltán (Juhász Ferenc honvédelmi miniszter társaként) a címlapos leleplező cikkek visszatérő botrányhőse volt, s a 2003 és 2005 közötti vezérkari főnöki munkájával méltán érdemelte ki a “Magyar Honvédség felszámolóbiztosa” gúnynevet. Ő volt az, aki – a teljesen inkompetens tárcavezetővel mély egyetértésben – kiárusította a hadsereg használható, működőképes felszerelésének nagyobb részét, s aki alatt a fejlesztések és az új technika beszerzése teljesen leállt. Leszámítva persze néhány olyan üzletet, amikor – az ellenzéki vádak és a Magyar Nemzet tényfeltárása szerint – többszörös áron, haveri vonalakon szereztek be eszközöket, például az ukránok AN-26-os lestrapált, légcsavaros szállítórepülőjét.
Miután Göncz Árpád akkori államfővel közösen 2004-ben ő vágta le az utolsó centiket a sorkatonaság megszüntetésekor, semmit nem tett a beígért professzionális haderő létrehozásáért. Csupán az afganisztáni, iraki missziókra fókuszált, de arra sem hibátlanul, hiszen számos korábbi cikk és a kétségbe esett katonák beszámolója szerint rossz, hiányos felszereléssel küldték ki a magyar katonákat a pokolba. Mint emlékezetes, az első halálos áldozatot (Nagy Richárd szakaszvezető honvéd életét) követelő merényletet is Szenes működése alatt követték el az afganisztáni magyar misszió ellen, de ő indította útjára az áldozatokat követelő iraki bevetést is.
Szenes volt a Magyar Honvédség felszámolóbiztosa, miként azt a Magyar Nemzet 2004. decemberében megírta
Ilyen szemszögből érdemes értelmezi Szenes Zoltán a Szabad Európa nevű külföldi hírportálon csütörtökön megjelent nagyinterjúját, amiben durva bírálatokat fogalmaz meg a kormánnyal szemben, becsmérli a magyar külpolitikát, továbbá a tervezett csádi misszióról oszt meg olyan információkat, amik terrortámadásokat inspirálhatnak a magyar katonák ellen. Mint emlékezetes, a rádióként szebb napokat látott Szabad Európát négy éve az Orbán-kormány megfegyelmezésére indította újra az interneten (kétes sikerrel) az amerikai kormány globális médiaügynöksége, az akkori hírek szerint sok százmillió forintos büdzsével. Különösen ízléses tehát, hogy Szenes ezt a fórumot választotta a vagdalkozásra..
Az interjú első fele a háborúpárti nyugati elit unalomig ismert érveit sorakoztatja fel. Mellbevágóbb azonban mindaz, amit a csádi misszióról mond, elvitatva a magyar kormány sokéves politikáját, miszerint a segítséget helybe kell vinni, ahelyett, hogy az illegális migrációval Európába importáljuk a problémát. Helyeselve a riporter kérdését, hogy pokol vár a magyar katonákra Csádban, Szenes így fogalmaz:
Államformáját tekintve köztársaság, de a területén terrorszervezetek, az ISIS, az al-Káida tevékenykedik, kíméletlen törzsi háborúk zajlanak. Katonailag (terep, időjárás, egészségügyi helyzet) rendkívül veszélyes misszió lenne. Nem beszélve arról, hogy a honvédség ilyen módon történő önálló nemzeti alkalmazása egyik stratégiában és katonai doktrínában sem szerepel.
Természetesen Szenesnek ilyen problémái nem voltak, amikor a kétezres években a magyar katonákat afganisztáni és iraki bevetésekre küldte, a végül kudarcos amerikai erőpolitika megtámogatására. A honvédség eszközeit elkótyavetyélő, illetve ócskavasként eladó volt vezérkari főnök mindemellett fanyalogva beszél arról, hogy a magyar kormány összesen tíz hadiipari gyár felépítését indította el. A riporter kérdésére, miszerint a magyar fegyvergyárak építése hogyan jön a békepártisághoz, Szenes így felel:
Ezt valóban nehéz összerakni, tényleg ellentmondás.
A közszolgálati egyetemi vezetőnek a legtöbb baja Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter fiatalítási és toborzó programjával van:
Már a katonaszülők sem ajánlják a pályát a gyermekeiknek. A fiatalítással megtörték a tiszti kar gerincét, a mostani kormányrendelettel pedig teljesen elbizonytalanítják a katonai pályát
– méltatlankodik a volt vezérkari főnök az amerikai propagandaújságban. Felháborodottan nyilatkozik az “embert a vasra” felhívásról is, arról, hogy a bevethető honvédek többet kereshetnek, mint az irodában ülő tisztek. A legjobban azon mérgelődik a szocialista hadiguru, hogy a megújulási program jegyében az 55 év fölötti katonákat tanárrá képeznék át. Szerinte ez semennyire nem lesz életképes. Pedig miért is ne tudna mondjuk szakiskolásokat nevelni egy olyan veterán tiszt, aki egész életében katonákat képzett ki?
Mintha Magyar Pétert hallanánk
Külön érdekessége az interjúnak, hogy az abban olvasható vádak jelentős átfedést mutatnak a honvédségi ügyekben meglepően tájékozottnak mutatkozó Magyar Péter állításaival. A brüsszeli elittel összeboruló TISZA-párti alvezér a kampányban áprilisban többször is előjött a csádi misszió illetve a honvédségi reform témájával. Az Orbán Viktornak feltett kérdéseiből az utolsó kettő teljesen azonos Szenes felvetéseivel:
Magával szemben nem volt ilyen szigorú…
Olyannyira nem, hogy Szenes Zoltán kínos magyarázkodásra kényszerült, amikor 2003. szeptemberében a Magyar Nemzet kiderítette, hogy saját testvérét nevezte ki a honvédség vagyonkezelői cégének logisztikai igazgatójává. E cég volt felelős a laktanyabezárásokért és a hadieszközök selejtezéséért, így Szenes József nevű testvérének is felróható, hogy a szükséges és használható eszközök, például működőképes kétéltű járművek kerültek az olvasztóba, vagy idegen országokba fillérekért.
Családi vállalkozásban küldték padlóra a honvédséget a 2003-as cikk információi szerint
Repülőgépet ötszörös áron, az ukránoktól
Az előzményeket ismerve nem is annyira meglepő, hogy Szenes Zoltán anyatigrisként védi az amerikai-ukrán háborús pozíciót a Szabad Európában. Annak idején ugyanis éppen Ukrajnából “kukáztak ki” egy régi, szovjet AN-26-os, légcsavaros szállító repülőgépet a külföldi missziók számára. Csakhogy annak idején Haraszti Gyula kollégánk a közbeszerzés adatait megszerezve, más árajánlatok alapján bizonyította be, hogy a beszerzés összege a repülő valós értékének ötszörösére rúghatott!
Vajon meddig maradhat a közszolgálati egyetemen?
Megkérdeztük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, illetve sajtóosztályát, hogy a Szabad Európának adott, a Magyar Honvédség biztonságát és érdekeit kockáztató interjú miatt indul-e fegyelmi eljárás a tanárként, a doktori tanács tagjaként és a rektor tanácsadó testületében is dolgozó Szenes Zoltán ellen, illetve, hogy a botrányhős kádárista vezérezredes életútja és nézetei mennyire illeszkednek a közszolgálati egyetem oktatási programjába, hitvallásába? Amint választ kapunk, közöljük olvasóinkkal. Szenes amúgy régi bútordarab az egyetemen, a jogelőd Zrínyi Miklós Katonai Akadémián már a nyolcvanas években tanszékvezetőként acélozta a Varsói Szerződés sikerét.
A vezető képen Szenes Zoltán, a honvédség vezérkari főnöke és Göncz Árpád akkori államfő 2004. október 25-én arra készül, hogy képletesen levágja a 10-es mezõt arról az óriási, 30 méter hosszú “centiről”, amely a sorozott hadsereg utolsó 10 napját jelképezi a Hősök terén. MTI Fotó: Földi Imre.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS