GEOrgPOLITIKA – Világpolitikai összefoglaló Danival és Georggal

A legtöbb légitársaság törölte a hétfői járatait Bejrútba, a libanoni fővárosba, köztük a Lufthansa és a Turkish Airlines is. Ennek oka, hogy a gázai-izraeli háború bármelyik pillanatban eszkalálódhat. A Hezbollah komoly rakétacsapást hajtott végre az Izrael által annektált Golán-fennsík ellen. A rakéta egy focipályát talált el, ahol 12 gyermek vesztette életét.

Benjamin Netanjahu szabad kezet adott Yoav Galant védelmi miniszternek, hogy a megfelelő időben, a megfelelő választ adja a támadásra. Izrael Katz külügyminiszter eközben megfenyegette Erdogan török elnököt, hogy ne merjen beavatkozni a háborúba. Katz szerint Edogan már Szaddam Husszeinhez kezd hasonlítani, és figyelmeztette a török miniszterelnököt, hogy az iraki elnöknek is csúnya vége lett. Erdogan már többször is népirtásnak nevezte a gázai háborút és terrorista államnak Izraelt. A két állam hosszú évtizedekig jó kapcsolatot ápolt egymással, de a háborús áldozatok magas száma miatt egyre több kritika éri Ankarából a zsidó államot. Erdogan az AKP-párt gyűlésén a fekete-tengeri Rize városában tett egy olyan megjegyzést, hogy ahogy rendet tettek Nagorno Karabahban és Líbiában, úgy ezt megtehetik Izraelben is.

Az Egyesült Államok azonnali katonai segélyt ígért Izraelnek és a Fehér Ház is a Hezbollah, síita milíciát tette felelőssé a támadás miatt. A háború begyűrűzött az olimpiai játékokra is. A marokkói dzsúdós, Abderrahmane Boushita nem adott kezet ellenfelének, az izraeli Baruch Shmailovnak. A mérkőzés marokkói győzelemmel végződött.

Komoly harcok folynak az afrikai Maliban is, ahol szeparatista tuareg milíciák harcolnak a kormányerők ellen. Több afrikai és nyugati hírügynökség most arról számolt be, hogy a bamakói kormányt támogató Wagner-csoport több tucat harcosát elvesztette és a lázadók foglyokat is ejtettek közöljük. Maliban iszlamista csoportok és a függetlenségért küzdő nomádok okoznak hosszú évek óta polgárháborús helyzetet. Sem a francia, sem a német hadsereg nem tudott rendet tenni az országban.

Kamala Harris alelnök beindította a kampánygépezetét. Egy hét alatt csaknem 200 millió dollár adományt tudott összeszedni. A kampányteam szerint a pénz kétharmada olyan személyektől származik, akik először támogatják a Demokrata-pártot. Harris nemsokára hivatalosan is elnökjelölt lehet, miután a demokraták jelölőgyűlésén megválasztják. A választási kampány költségét milliárdokban lehet csak mérni. Az „Organisation Open Secrets” NGO, aki az adományokat dokumentálja, megállapította, hogy a 2020-as elnökválasztás előtt a kampány a pártoknak 14,4 milliárd dollárba került. Hogy kik állnak a nagyon drága tv-reklámok mögött, az gyakran ki sem derül. Politikusok az USA-ban is szívesen hivatkoznak a mikroadományokra.