Különvélemény: ahogyan mi látjuk a párizsi blaszfémiát

Sokaknak sokféle véleménye és megfejtése kering az internet felületein a párizsi utolsó vacsora óta. Érzékenyítés, istenkáromlás, vallásgyalázás, elfogadás. Sok minden az asztalon van. Talán nem véletlen, hiszen a tényt, hogy valami fontos szándék húzódik meg a koreográfia mögött, mindenki felismeri.

Természetesen mi sem maradhatunk ki a véleményezők sorából.

A párizsi olimpia megnyitója kapcsán azoknak van igaza, akik azt állítják, hogy ez az egész – és lényegében minden más is mostanság – csupán az elfogadásról szólt és szól. Jól mondják. Csak éppenséggel nem a szexuális kisebbségek, rasszok, vagy a más világnézetet valló személyesek elfogadásáról beszélünk, hanem az intézményesített sátánizmus elfogadásáról.

Erről szól az aktuális Különvélemény.