Micsoda meglepetés – Úgy tűnik, hogy Ukrajna még mindig túl korrupt ahhoz, hogy csatlakozzon a Nyugathoz

Ukrajna a Szovjetunió 1991-es felbomlása utáni önállósulás óta küzd a korrupcióval. Az ország gazdaságát és politikáját évtizedeken keresztül oligarchák uralták. Emellett a többi posztkommunista államhoz hasonlóan a társadalom is totálisan korrupt volt. Például a polgároknak minden egyes ügyintézés és szolgáltatás után kenőpénzt kellett fizetni a tisztviselőknek, és bármilyen jellegű probléma elintézhető volt a megfelelő helyekre csúsztatott, kellőképpen vastag borítékokkal. Az Index cikkében rávilágít: Ukrajna szeretne az Európai Unió és a NATO tagja lenni, azonban ennek egyik akadálya – a háború mellett – a társadalmat átszövő korrupció. A keleti szomszédunk az utóbbi egy évtizedben valamelyest haladni látszik a kenőpénzek és a mutyizás hosszú hagyományának kigyomlálásában, a helyzet azonban továbbra sem rózsás. A lap szerint ugyanis nagyon valószínű, hogy az ukrán társadalomban elterjedt rendszerszintű korrupció az orosz invázió után is megmarad.

Az Index cikkében emlékeztet: a háború kitörése óta megannyi ukrán bíró, politikus és állami tisztviselő ellen emeltek vádat korrupció gyanújával. Ami azonban riasztó, hogy a védelmi minisztérium több ilyen ügyben is érintett volt. Ezek közül a legsúlyosabbakat kiemelve emlékeztetnek, hogy az ukrán védelmi minisztérium 20 millió dollár értékben vásárolt túlárazott terepmintás télikabátokat az ukrán csapatoknak egy ukrán oligarcha által birtokolt török cégtől. Azonban mire a felszerelés megérkezett, a kabátokról kiderült, hogy valójában egyszerű tavaszi kabátok. Emellett egy ukrán fegyvergyártó cég, a Lviv Arsenal alkalmazottai összejátszottak a védelmi minisztérium tisztviselőivel, hogy elsikkasszanak közel 40 millió dollárt, amelyet eredetileg 100 ezer aknavető lövedék vásárlására szántak.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a határőrök és a felmentéseket elbíráló állami intézmények (köztük az ukrán védelmi minisztérium) tisztviselői rendszeresen kenőpénzeket fogadnak el a sorozás elől menekülő ukrán férfiaktól. Dmitro Nataluha kormánypárti parlamenti képviselő becslései szerint a tehetősebb, katonakorú férfiak eddig akár 2 milliárd dollár körüli összeget is költhettek ilyen szolgáltatásokra, például hamis orvosi felmentésekre.

Az ehhez hasonló incidensek vezettek ahhoz, hogy a 2019-ben pont a korrupció felszámolásának ígéretével választást nyerő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kénytelen volt eltávolítani pozíciójából a kiemelkedő diplomáciai képességeiről ismert védelmi miniszterét, Olekszij Reznyikovot. Tette mindezt úgy, hogy a tárcavezetőnek a sikkasztásokhoz valószínűleg nem sok köze volt, és az eddig több száz millió dollár külföldi hadisegélyt fogadó minisztériumnál az új vezetők kinevezése és a közbeszerzéseket elbíráló személyzet távozása után is voltak meglehetősen furcsa állami megrendelések.

Emlékezetes azonban, a Transparency International tavaly a világ 104. legkevésbé korrupt országának mérte Ukrajnát, 180-ból.  Egyes ukrán állami szereplők szerint azonban nem a korrupcióval van a probléma. Szerintük a Nyugat valójában csak kifogásként használja Ukrajna korrupcióproblémáját, mert nem akarják, hogy az ország felvétele miatt belesodródjanak a háborúba.

Ukrajna NATO-ba való felvételét nem a reformok hiánya akadályozza, hanem az úgynevezett orosz eszkalációtól való félelem az Egyesült Államokban és Németországban

– mondta Alina Frolova, Ukrajna volt védelmiminiszter-helyettese a Foreign Policy című lapnak.

Az Európai Unió egyébként 2014 óta segíti Ukrajnát az alapvető reformok végrehajtásában. A forradalom után az új elnök, Petro Porosenko vezetésével társulási megállapodást írtak alá Brüsszellel, és úgy döntöttek, hogy gazdasági, igazságügyi és pénzügyi reformokat hajtanak végre. Brüsszel mellett a NATO is segítséget nyújtott az ukrán fegyveres erők és védelmi intézmények reformjaihoz. Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete 2016 óta próbálja átláthatóbbá tenni az Ukrán Fegyveres Erők működését az úgynevezett Átfogó Segítségnyújtási Csomagon keresztül.