Skálás gyilkosokként került a magyar kriminalisztika legsötétebb sorozatgyilkosságait lajstromba vevő kimutatásába a Donászi Aladár – Bene László páros. Együtt három gyilkosságot követtek el, köztük a skálás gyilkosságot, a szabadidejében pénzkísérőként dolgozó 23 éves Sádt Győző egyetemistát ölték meg. Együtt követték el a Fejér megyei kettős vadászgyilkosságot is. Donászi azonban mindezek előtt Győrben agyonlőtte Ősz Zsigmond rendőrtiszt-helyettest, aki szintén pénzkísérő volt. Életfogytiglani fegyházat kaptak 1996-ban. Az értelmiségi családból származó, egykori tűzértiszt, Donászi azonban 2001-ben felvágta az ereit Sopronkőhidán. Bene ma is ül.
“A magyar kriminológia leghidegvérűbb gyilkosa ölte meg magát 2001. augusztus 10-én a sopronkőhidai fegyházban. Brutálisan. 15 centiméter hosszan húzta meg a pengét a nyaki ütőerén és izmain át. Kétszer.” – írta az arcanum.blog.hu Donászi Aladárról. Aki 47 évesen rótta ki magára és hajtotta végre saját kezűleg a megszolgált halálos ítéletet.
Hogyan lesz sorozatgyilkos egy értelmiségi családból jövő tüzértiszt?
Donászi Aladár Bene Lászlóval együtt három embert gyilkolt meg, ám Donászinak az együtt elkövetett sorozatgyilkosság előtt volt még egy emberölése, azaz négy ember élete száradt a lelkén.
A két sorozatgyilkos értelmiségi családba született. Pedagógusgyerekek voltak mindketten anyai részről. Donászi apja ügyészként szolgáltatta az igazságot, Bene Lászlóé pedig hegedűművész volt.
A pécsi Donászi kiválóan tanult, érettségi után elsőre felvették a jogi karra. Ülhetett volna a vádlottak padja helyett a bírói pulpituson is, de más utat választott. A jogi tanulmányait el sem kezdte. Gyorsan megnősült és katonai főiskolára jelentkezett. Azt szépen el is végezte.
Hivatásos katonaként szolgált (a tüzérségnél) és készült tudatosan, szisztematikusan a bűnözői pályára. A hadsereg ideális hely volt a fegyverhasználat és a bűnözői életpályához szükséges egyéb képességek elsajátítására. Úgy képzelte el az életét, hogy időközönként megcsinál egy nagy “munkát”, és a “nagy munkák” közötti hosszú időben jól él anélkül, hogy kenyérkereséssel kellene foglalkoznia. Ha pedig börtönbe kerül, akkor jelentős bűnözőként ő lesz ott a császár. – írja az arcanum.blog.hu.
A felkészülés azonban nem sikerült tökéletesen. 1980. március 17-én Donászi a fegyverével együtt lelépett, és még aznap kirabolta fegyverével az Irinyi utcai OTP-t Lágymányoson. Elvitt 327 ezer forintot, de csak 8 ezret tudott elkölteni belőle, mert már másnap elfogták a Gellért Szállóban, ahol szobát bérelt. Ekkor bukkant fel a neve először a sajtóban, de még nem keltett különösebb figyelmet.
Donászi, a “mintarab” megismerkedik Benével, a kisstílű tolvajjal
Donászi 1980-ban 12 évet kapott. A börtönben ismerkedett meg Bene Lászlóval, aki már gyerekkorában gyakorolta a tolvajlást kisebb tételekben az iskolában, aztán felcseperedvén már rendszeresen lopott autókat és rabolta el önkiszolgáló üzletek pénzszállítmányait.
Ő már egy ideje a szegedi Csillag börtönben lakott hét éves ítélettel, amikor Donászi oda került. Összebarátkoztak, tervezték a közös jövőt a bűnözői pályán.
Donászi mintarab volt. Művelt fogolyként publikált a börtönújságban és írnokként dolgozott a börtön befogadó őre, Kovács Ferencné, Lili néni mellett, aki évtizedekkel később így beszélt róla a Kisalföld 2006. március 25. számában:
Az írnokomként büntetését töltő Donászi Aladár magabiztos, udvarias és egyáltalán nem elkeseredett ember benyomását keltette. Két írnok és két raktáros tartozott hozzám, mind közül Donászi volt a legintelligensebb. Az őröknek például…ő írta össze a létszámot. Két kávé helyett – természetesen engedéllyel, ha akarta, négyet ihatott és a két engedélyezett tea helyett volt, hogy ötöt elvitt a boltból. Természetesen rettenetes még belegondolni is, hány ember és család életét tette tönkre, de kigondolta volna akkor és ott, hogy a társával mire készülnek?
Donászit 1989-ben jó magaviseletére való tekintettel szabadon bocsátották.
Cigaretta lerakatokat fosztogattak, vér még nem folyt
Donászi és Bene első korszaka vértelen volt. Hat dohánylerakatot fosztottak ki 1991 tavaszáig, és 16,5 millió forint értékű cigarettát loptak. (Ekkoriban 30-40 ft volt egy doboz cigaretta. Egy-egy lerakatból nagyjából hétezer karton cigit kellett elvinniük) A zsákmány nem kis része nyilván az orgazdákat gazdagította, de azért maradt nekik is elég ahhoz, hogy jól éljenek, és beruházzanak a jövőbe. Bécsben fegyvereket vettek, és elkezdtek velük gyakorlatozni. Beszereztek hamis papírokat is. A pályájukat tényregényben leíró” Tábori Zoltán szerint ebben az időszakban vált nyilvánvalóvá a két bűnöző személyisége közötti különbség. Bene megelégedett volna a lerakatok fosztogatásával, ám társa nagyobb akciók végrehajtására vágyott. – A kettősben Bene volt a népi, Donászi pedig az igazi urbánus figura.”
Győrben Donászi egyedül gyilkolt és rabolt
Az első rablógyilkosságban Bene nem volt benne. Donászi egyedül hajtotta végre 1991. június 12-én Győrött. A győri fürdővállalat dolgozóinak fizetését rabolta el.
A rendőrségi jelentés szerint a vállalat
Országút u. 4-6. sz. alatti irodaházának folyosóján a támadó a kezében lévő pisztollyal a pénz átadására szólította fel a pénzszállítókat. A felszólításnak azonnal nem tettek eleget, ezért az elkövető fegyverével lövéseket adott le. Egy lövés súlyosan megsebesítette a vállalati portást, egy másik lövéstől életveszélyesen megsebesült a pénzkísérést civil ruhában végző Ősz Zsigmond rendőr főtörzsőrmester, akit az elkövető brutális módon bántalmazott. Ősz Zsigmond 1991. június 27-én a kórházban sérüléseibe belehalt. Egy lepattanó lövedéktől könnyű sérülést szenvedett a telefonkezelő. A rabló két pénzszállítót táskát felkapva, Lada 1500 típusú személygépkocsijával elmenekült a helyszínről. Zsákmánya 870 000 forint készpénz volt. A bűncselekmény elkövetéséhez használt gépkocsit 1991. május 7-én lopták el a Bp. XI., Boldizsár u. 2. szám alatti Magyar Autóklub területéről. A rajta talált forgalmi rendszámot pedig korábban Kecskeméten szerelték le egy parkoló gépkocsiról.”
Donászi szó nélkül fejbe lőtte a Skála pénzszállítóját, Sádt Győző egyetemistát
Rendőri jelentés, 1992. május 11., Budapest:
“A Vak Bottyán utca 4. számú ház előtt 7 óra után néhány perccel a SKÁLA TRADE RT.készpénzét szállító taxit támadta meg két férfi. Egyikük (Bene – a szerző.) egy lopott Lada személygépkocsival a szállítójárművet megállásra kényszerítette. Járdán várakozó társa (Donászi – a szerző.) a taxihoz lépett, a hátsó ajtaját felrántotta és felszólítás nélkül fejbelőtte a hátsó ülésen ülő Sádt Győző pénzkísérőt, aki a helyszínen meghalt. Ezután lövéseket adott le a gépkocsivezetőre és a vállalati rendészre, majd magához vette a Sádt Győzőnél lévő, 473 000 forint készpénzt tartalmazó nejlon szatyrot. A gépkocsivezető és a rendész kiugrott a taxiból. A rendész elkapta a támadó derekát, dulakodtak, közben a tettes elejtette zsákmányát, majd a támadó további lövéseket adott le a menekülőkre. Csatlakozott hozzá a lopott gépkocsit vezető társa is. Ő is több lövést adott le a menekülő pénzszállítókra, akik súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedtek. A gyilkosok egy üres pénzeszsákkal menekültek el a helyszínről. A bűncselekményhez használt járművet 1992. április 26. és május 1. között lopták el a Bp. XIII., Gogol utca32. számú ház előtti parkolóból.”
Hidegvérrel kivégezték a két vadászt
Rendőri jelentés, 1992. november 8., Szárazrét:
A Székesfehérvárról Veszprémbe vezető 8. számú főútvonal mellett 16 óra körül az út bal oldalán lévő területen Csór felé haladva, vadászatot tartottak az Alba Regia Vadásztársaság tagjai. Haladási irányuk felől lövéseket halottak. A vadászatot vezető ifj. TóthTamás és a társaságot terepjáróval követő Izsó László előrementek megnézni, ki az, aki engedély nélkül tartózkodik és vadászik a területükön. Társaik néhány perc múlva tűzpárbajra emlékeztető lövöldözésre figyeltek fel. A terepjáróhoz érve fedezték fel, hogy ismeretlen tettesek két különböző fegyverrel, több lövéssel agyonlőtték ifj. Tóth Tamást és Izsó Lászlót.
A BM Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet, a BRFK Bűnügyi Technikai Osztály, valamint a Wiesbadeni Bundeskriminalamt fegyverszakértőinek egybehangzó megállapításai szerint a Fejér megyei kettős gyilkosság tettesei által használt 9 mm-es Luger-Parabellum típusú lövedékeket ugyanabból a fegyverből lőtték ki, amelyet Győrben Ősz Zsigmond meggyilkolásakor, a 38-as speciál kaliberű ólomlövedéket pedig ugyanabból a forgópisztolyból, amelyet a SKÁLA pénzszállítmányának megtámadásakor használtak.
Hajtóvadászat indult a sorozatgyilkosok után
A sorozatgyilkosok kézre kerítése érdekében külön nyomozócsoport állt fel a Győr-Sopron-Moson megyei Rendőr-főkapitányságon Bene László névrokona, a későbbi országos rendőrfőkapitány vezetésével. A nyomozók között olyan szaktekintélyek voltak, mint Kovács Lajos – ma már – nyugalmazott ezredes. Két év alatt sikerült is azonosítaniuk a sorozatgyilkosokat és elfogták mindkettejüket.
A jogerős ítélet 1996-ban született meg a Legfelsőbb Bíróságon (a mai Kúria jogelődjén). Mindkét sorozatgyilkos életfogytiglani fegyházat kapott, azzal, hogy Bene László legkorábban 20 év, Donászi Alladár legkorábban 25 év letöltése után szabadulhat ideiglenesen. Benét három, Donászit négy ember meggyilkolása, valamint egyéb rablások, fegyverrel, lőszerrel való visszaélés miatt miatt ítélték el.
Bene a szegedi Csillagbörtön és fegyházba került, Donászi a sopronkőhidai fegyházba. Utóbbi itt 2001-ben felvágta az ereit és a kórházban belehalt sérüléseibe. Bene ma is ül, pedig 2014-ben, majd utána két évente felülvizsgálják a feltételes szabadlábra helyezésének lehetőségét. Az idén 74 éves Bene többször is kijelentette: nem akar kijönni, ott bent mindene megvan.
Egyetemistákat segít a Sádt Győző Alapítvány
A skálás gyilkosság áldozata, Sádt Győző a mai Corvinus Egyetem tanulója volt, szabadidejében vállalt munkát, hogy mentesítse szüleit. Néhai édesapja 1994-ben alapítványt hozott létre az emlékére, a Sádt Győző Alapítványt.
Erről ezt mondta e sorok írójának még 2005-ben:
1992-ben a számítógép még rendkívül ritka volt. Fiam azért dolgozott a tanulás mellett, mert már akkor felismerte, munkájához nélkülözhetetlen lesz a számítógép. Ezért tette félre a havi négy és fél, ötezer forintos keresetét. A szekrényében, ruháiban 41 ezer 127 forintot találtunk. A fémpénz véres maradt… – sorolta, miközben elcsuklott a hangja. – Ez adta az alapítvány ötletét. Családi, baráti segítséggel kiegészítettük és bejegyeztettük az alapítványt.
Az akkor még Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem, ma Corvinus Egyetem azon jól tanuló hallgatói pályázhatnak minden évben, akik nehéz körülmények között élnek. Az alapítvány héttagú kuratóriuma 1994. május 11-én osztott először támogatást. Az alapítvány tőkéje ma 11 millió forint. Ennek a kamataiból tudják támogatni a pályázó egyetemistákat.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS