Mi tesz erőssé egy országot? Mi a nagy magyar geopolitikai stratégia, és milyen szerepet játszanak egy nemzet sorsában a családok? Ezeket a témákat járták körbe az idei Tranzit főbb felszólalói, akik kijelentették: a nemzeti összetartozás forradalmának lényege, a legkisebb nemzeti egységek, a családok támogatása, mert az alulról építkező közösségek képesek arra, hogy megvédjék kultúránkat, hagyományainkat és biztosítsák a jövőnket.
A magyar kormány nemzetstratégiájának alappillére a nemzeti szuverenitás. De mitől lesz egy nemzet valóban szuverén? Függetlenek vagyunk-e élelmiszer és energiaellátásban, eleget fordítunk-e az oktatásra és milyen szabad teret engedni sa modernizációnak? Ezekben a kérdésekben feszült egymásnak a Tranzitzon, a PestiSrácok.hu színpadán Orbán Balázs a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára és Schiffer András jogász, volt parlamenti képviselő, az LMP korábbi társelnöke. Schiffer András szerint amíg nincs olyan nemzetstartégia ami lazítani próbálja a függőségünket, addig szemfényvesztés magyar szuverenitásról beszélni. Orbán Balázs szerint Schiffer úgy beszél mint egy neomarxista,
A modernizáció napjaink egyik legmeghatározóbb jelensége, de mikor jó és meddig jó a modernizáció és mi az ami már modernizmus? Ez volt az első olyan kérdés, amelyben több pontos komoly szembenállás alakult ki a két politikus között. Schiffer András szerint tudni kell meghúzni a megfelelő, elfogadható határokat. Szükség van a modernizációra, viszont nem lehet mindent annak alárendelni, mert az éppen hogy gyengíti a szuverenitást.
Megéri e a kényelemért feláldozni a szabadságunkat, az erőforrásainklat, a túlélési esélyeinket, a tudományban vakon bízva olyan készítményeket kínáljunk fel, aminek a következményeivel deklaráltan nincs senki tisztában
– utalt az utolsó fogalommal Schiffer a COVID járványra, amelyben a kormányzati intézkedésekkel szemben rendkívül kritikus.
Orbán Balázs megjegyezte, hogy Schiffer András valójában nem a modernizációval, hanem a modernizmussal harcol és ez az amivel szemben a jobboldal is meghatározza magát.
Ha megtagadsz mindent, ami volt, Istent, hazát, természet adta igazságokat, mert azokat archaikusnak tartod, az a modernizmus, a progresszió maga. Ezzel szemben határozza meg magát a jobboldal
-fogalmazott az államtitkár.
Schiffer András ugyanakkor a modernizációval szemben is élesen kritikus. Mint mondta, véleménye szerint nincs szükség olyan modernizációra, amely által korlátok nélkül lehet manipulálni.
Vita tárgya volt a modernizáció kapcsán a digitális személyazonosítás és az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítás. Míg Orbán Balázs szerint az elfogadott szabályozás szerint a digitális személyazonosító lehetőség, amelyről maguk dönthetnek az állampolgárok, hogy meg akarják e ezzel könnyíteni ügyeik intézését. Schiffer szerint ugyanakkor az alkotmánymódosítás szövege lehetővé teszi, hogy ha ez a kormányzat nem is, a jövőben bármikor kötelezővé tehetik azt. Személyes adataink kiszolgáltatása pedig ugyan csak szuverenitás vesztés.
Senki sem akarja a személyes adatait a modernizáció oltárán feláldozni
-fogalmazott.
Schiffer: függőségeinket lazító nemzetstratégia nélkül szemfényvesztés nemzeti szuverenitásról beszélni
Schiffer András szerint több okból is messze vagyunk attól, hogy nemzeti szuverenitásról beszéljünk: romokban az élelmiszeriparunk, saját termelő kapacitásunkat ledózeroltuk az elmúlt évtizedekben, elherdáljuk a termőföldjeinket, energiaellátásban is függő viszonyban vagyunk, a kkv szektorunk pedig függ az országba beengedett külföldi tulajdonú multinacionális vállalatoktól. Orbán Balázs szerint mindez nem így van, a kkv szektor erősebb mint valaha. Schiffer András úgy beszél mint egy neomarxista és annyira leegyszerűsíti a dolgokat, hogy az elhomályosítja az éleslátását.
A rendszerváltásig érdemes visszatekinteni az időben – kezdte Schiffer. Felidézte, hogy nem volt még egy ország, amit úgy ki lehetett volna fosztani mint Magyarországot. Mert nem volt még egy ország, ahol ahol a közösségi tulajdonnak ennyire nem lett volna hatékony védelme.
A KGST országain belül óriási versenyelőnyünk volt. Mégis ma más országok, akik akkor mögöttünk kullogtak, ma is jelen vannak a világpiacon olyan termékekkel, amelyek múltja az államszocializmus idejére vezethető vissza.
Mások sokkal óvatosabbak voltak a piacnyitással
-jegyezte meg.
Hozzátette, az a döntő kérdés, hogy vannak-e egy országnak olyan termelő kapacitása, amivel versenyképes tud lenni.
Ma – mint mondta – meglátása szerint a nemzetgazdaság zászlóshajói tipikusan külföldi tulajdonban lévő cégek. Ahogy változik a világ, jogos, hogy gazdasági kapcsolatokban is több lábon kell állni, de egy olyan ország, ami a saját termelő kapacitásait ennyire ledózerolta az elmúlt 25-30 év alatt, annak ennek visszaépítésére, megerősítésére kellene most nagy erőforrásokat fordítani – vélekedett a jogász, volt képviselő.
Schiffer András szerint az a baj, hogy gyakorlatilag az eglsz gazdaságunk kiszolgáltatott, hiszen a kkv szektor egy jelentős része is a multinacionális cégekre épült rá.
A szuverenitás nagy mértékben függ attól, hogy a nagy globális láncoktól mennyire függ a gazdaságunk. A globális láncoknak minél jobban ki vagyunk szolgáltatva annál nehezebb szuverenitásról beszélni
-hangsúlyozta.
Beszélt még arról is, hogy a nemzeti szuverenitáshoz hozzátartozik, hogy ne herdáljuk el a jó minőségű termőföldet és ugyan ilyen fontos lenne a vízönrendelkezés, hogy feltámasszuk a vizes élőhelyeket. A mostani ipari fejlesztések szerinte túlterhelik a hazai vízkincset. A szuverenitás megkerülhetetlen pontja továbbá az is, hogy saját tudásbázisunk legyen, abból próbáljunk modernizálni, vagyis sokkal többet forgassunk vissza a GDP-ből az oktatásra. Így meglátása szerint be fogunk záródni a közepes fejlettség csapdájába.
Schiffer András arra is kitért, hogy a nemzetgazdaság megerősítéséhez le kellene zárni az offshore csatornákat. Emlékeztetett, hogy erre van törvényi mód és ő képviselősége idején nyújtott is be javaslatokat. El lehetne érni jogalkotással hogy Magyarországon ne működhessen olyan gazdasági társaság, amelynek offshore háttere van.
A szuverenitás a hazai termelőkapacitás és a hazai oktatás fejlesztésén nyugszik. Alapvetés, hogy saját vízvagyonával megfelelően bánjon. Ha van valamekkora energiafügettlensége, élelmiszer önrendelkezése – az a szuverén ország
-jelentette ki az LMP egykori társelnöke.
Majd aláhúzta, amíg nincs olyan nemzetstratégia, ami lazítani próbálja a függőségünket, addig szemfényvesztés magyar szuverenitásról beszélni.
Ez olyan szintű leegyszerűsítése a dolgoknak, ami homályosítja az éleslátást
-reflektált Orbán Balázs.
Külföldi tulajdonú autóipari cégek biztosítanak megélhetést több százezer magyarnak
A stratégiai államtitkár magyarázata szerint négy típusú vállalkozás hajtja a magyar gazdaságot, amiket Schiffer egy kalap alá vesz. Vannak magyar tulajdonú kisvállalkozások, amelyek magyar piacra gyártanak, nekik segíteni kell.
Ők meg akarnak élni. Nem akarnak növekedni. Nem akarnak a nagy világi folyamatokban részt venni, nekik teljesen más kormányzati figyelem, támogatás kell. Mind a covidban, mind előtte, utána ez a kormány tudta őket erősíteni és megmenteni, akkor amikor más országok hagyták őket bedőlni
-húzta alá az államtitkár.
A másik csoport a magyar tulajdonú közepes vállalkozások. Ők fejlődni, erősödni akarnak, terjeszkedni, mert ebben az üzletben vagy stagnálsz vagy növekszel. Ezeket a vállakozásokat rá kell segíteni arra, hogy exportképesek legyenek. A harmadik a magyar nagyvállalatok, mint a MOL. Őket más országokban való terjeszkedésükben is támogatni kell. Ők adják a nagyvállalati szektort. Csak a negyedik a hazánkban működő külföldi vállalkozások.
Orbán Balázs emlékeztetett, hogy ilyenek például az autóipari cégek, amelyek magyarok százezreinek megélhetését biztosítják. Ezért az ő magyarországi működésük nemzetstratégiai cél.
Magyar beszállítói lánc épül rájuk – miért akarnánk őket kitenni?
-tette fel a kérdést Orbán. Majd hozzáőfűzte, fontos, hogy a fürdővízzel ne öntsük ki a gyereket.
Megjegyezte, hogy Schiffer állításával ellentétben jók vagyunk az élelmiszeriparban, és kifejezetten kitörési ágazatunk is ez.
10 millióan vagyunk és 15 millió ember ellátására elegendő élelmiszert termelünk. Nem szoríthatjuk ki a külföldi termékeket, mert akkor a magyar termékeket is kiszorítják a külföldi piacról. Versenyt nem torzíthatsz. Nekünk meg szükségünk van az uniós piacra
-hívta fel a figyelmet a politikus. Aztán azt mondta Schiffernek, ha tudja, hogy lehet még jobban helyzetbe hozni a magyar cégeket úgy, hogy Brüsszel ne kaszáljon le minket, akkor nyújtsa be a javaslatát és örömmel fogják fogadni.
Az energiaellátás kapcsán megjegyezte, hogy az elmúlt 14 évben kiépítettük az ellátási vonalat kőolaj illetve villamos energia tekintetében.
Ha Szijjártó nem csinálja meg a déli vezetéket, most bajban is lennénk – fogalmazott.
Vannak beszerzési csatornáink, versenyeztetünk. Minden szomszédos országgal össze vannak kötve az elektromos vezetékeink. Olyan mértékben szuverén az energiaellátásunk, hogy exportálunk is – tette hozzá.
Mint mondta, azt még fontos, hogy megépítsük II.-t és tovább kell lépnünk a megújuló energiaforrásokban is, meg kell oldani, de az a geopolitikai helyzet ami most van, “attól egy 15 évvel ezelőtti magyar kormány hasra esett volna”.
Schiffer András szerint Orbánnak elbeszélnek egymás mellett. Nem vitatja például a kkv szektor erősödését az elmúlt ciklusok során, de a függőségük is nőtt.
Schiffer: Amit a magyar kormány energiadiplomácia ügyében tett, annál jobbat felelős magyar kormány nem tud csinálni
Bejön egy-egy megyeközpontba egy külföldi nagybefektető, multinacionális befektetők a teljes ottani kkv szektort fölfüződik ezekre a multi cégekre. Tőlünk totálisan független külföldi központban azt mondják, hogy a magyar gyárban valamiért lejjebb kell tekerni a termelést, a helyi kkv szektor is be fog dőlni.
A függetlenség attól függ, hogy a kkv szektorunk mennyiben tud saját terméket termelni, kimenni akár a világpiacra és mennyire van kiszolgáltatva a multinacionális cégeknek. És ez nem csak nektek szól hanem az elmúlt 35 év problémája
-jegyezte meg Schiffer András az államtitkárnak.
Arról is beszélt, hogy elismeri a kormány energiadiplomáciai munkáját.
Amit a magyar kormány energiadiplomácia ügyében tett, annál jobbat felelős magyar kormány nem tud csinálni – eddig is ezt mondtam. Bevállaltam a köpködéseket is ezért a véleményemért. Ami viszont óriási felelőtlenség, hogy energiahatékonyság dolgában óriási tartalékaink lennének, amivel nem élünk megfelelően.
M int mondta, jó hogy az extraprofitot elveszik a nagyvállalatoktól, de az energetikai fejlesztéseket kellett volna belőle megfelelő mértékben támogatni.
Mennyire vagy kiszolgáltatva diplomáciai meccseknek? – erről szól a szuverenitás – vélekedett.
Orbán Balázs megjegyezte, hogy Magyarország gázfogyasztása korábban 11 milliárd köbméter volt, abból szorulunk leginkább importra. Ehhez képest mára 20-25 százalékos csökkenés következett be. Ez pedig energiahatékonyság.
Schiffer a nemzeti szuverenitás szempontjából kritikával illette az oktatásra fordított forrásokat.
Orbán Balázs: Schiffer úgy beszél mint egy neomarxista
Az oktatás részesedése a GDP-ből szégyenteljes – mondta. A pedagógus béremelés mértéke pedig ilyen infláció mellett nevetséges.
Tudod miben vagyunk elsők EU-n belül oktatásban? Magánköltésben. Burkoltan a Fidesz az SZDSZ politikáját követi egészségügyben és oktatásban is. Magánkiadásokban elsők vagyunk Európában. Behozhatatlan hátrányban vannak a szegényebb családok gyerekei. A társadalom szétesése felé tartunk
-hangsúlyozta Schiffer András.
Véleménye szerint nem az a kérdés, hogy Wass Albert vagy Nyírő benne legye e az alaptantervben, hanem hogy lesz-e tanár, aki tanítson róluk.
Alapvetően az a konfliktus aminek mi magyarok is elszenvedői vagyunk, a globális nagytőke és a belül védekező tőkefrakciók harca. Bármennyire Isten káromlásnak hat, ami a szemünk előtt zajlik az nem más mint a régi marxi tétel igazolása, a kapitalizmus eltolja maga elől azokat a korlátokat amelyeket anno ő maga épített. Amikor te azt mondod, helyesen, hogy a globalista nyomulásokkal szemben a közösségeket is és a nemzetállamot is meg kell védeni, erre ráerősítek. Az önkormányzatokat is védeni kellene nem einstandolni, mint ahogy Pakssal tette a jelenlegi kormány
-sorolta meglátásait a jogász-volt képviselő.
Erre Orbán Balázs azzal vágott vissza, hogy a világ efféle neomarxista leírását vissza kell utasítania.
Amit te mondasz, azt Marx is leírhatta volna. A piacgazdaság nem tökéletes, ezzel mindenki egyetért. A neomarxista javaslat vajon előbbre viszi e a világot? Mi azt tanultuk meg, hogy lótúrót. Ebből a logikából amit te használsz, koherens megoldás nem jön ki
-fogalmazott az államtitkár.
Schiffer: a haza, a nemzet nem lehet a gazdag kevesek kiváltsága
Orbán Balázs úgy összegezte az általa elmondottakat, hogy van egy nemzeti és egy nemzeten kívüli politikai erő a nyugati civilizációban, ami küzd egymással. Ezek közt kell választani és közösségi alapon kell fejlődnünk.
Schiffer András pedig akként, hogy a haza, a nemzet nem lehet a gazdag kevesek kiváltsága.
Németh Zsolt: a nemzeti összetartozás forradalma zajlott le az elmúlt három és fél évtizedben
Németh Zsolt a Hogy sikerült a rendszerváltozás utáni nemzetegyesítés? című panelbeszélgetésen a Kommentár sátorban azt mondta, a magyar politika megkérdőjelezte és megváltoztatta azt a status quot, amelynek lényege az volt, hogy nem lehet a nemzeti összetartozásra, az egységes magyar nemzetre semmilyen politikai, gazdasági, kulturális struktúrát ráépíteni. Ebben fontos lépcsőfok volt az első Orbán-kormány idején létrehozott Magyar Állandó Értekezlet (Máért), utána pedig számtalan politikai, gazdasági, oktatási, egyházi és civil struktúra épült erre a nemzeti összetartozás tudatra – fogalmazott a kormánypárti politikus, kiemelve, ezért tekinthetjük az elmúlt harmincöt esztendőt a nemzeti összetartozás forradalmának. Hangsúlyozta: ez a forradalom lezajlott, és “meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel tovább haladhatunk ezen az úton”. Németh Zsolt példaként megemlítette a külhoni magyar oktatási intézmények támogatását.
Németh Zsolt, Antal Árpád, Zsigmond Barna Pál, Pásztor Bálint és Panyi Miklós a Kommentár sátorban – Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
Mint mondta, a Kárpát-medencei magyarság számára a megoldást az életminőség emelése jelentheti, amelynek része a kisebbségi jogok és az egyenjogúság biztosítása is.
A cél az, hogy ugyanolyan legyen a külhonban magyarnak lenni, mint Magyarországon
– szögezte le az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, kedvező nemzetközi környezet és külső körülmények is kellettek ahhoz, hogy nemzetpolitikát lehessen folytatni. “Ez adott egy olyan pályát”, ami a kétoldalú kapcsolatokban lehetőség biztosított arra, hogy ebben a folyamatban bevigyenek olyan kérdéseket, mint a kisebbségvédelem és az adott helyi magyar kisebbség ügye – tette hozzá.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010-től, “a jobboldali kormányváltást” követően megjelentek oktatási-nevelési támogatások, bevezették a kettős állampolgárságot, elindultak a gazdaságfejlesztési programok, valamint elindult egy diaszpórapolitika is. Elmondta, a nemzetpolitikán túl van lehetőség a közép-európai együttműködés megerősítésére is. Fontos gazdasági kapcsolódások alakultak a környékbeli, közép-európai országokkal – tette hozzá. A jövőbeli tervekről, lehetőségekről Panyi Miklós úgy fogalmazott: kell béke, kell gazdasági stabilitás és prosperitás, kellenek jó kétoldalú kapcsolatok, kellenek erős helyi magyar érdekképviseletek, szervezetek és kell egy erős anyaország, aki fenn tud tartani egy erős nemzetpolitikai támogatási rendszert.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy fogalmazott, hogy “minden kijutott a vajdasági magyaroknak, ami kijuthatott”, de ennek ellenére néhány kezdeményezés éppen a vajdasági magyaroktól indult, példaként megemlítve a kettős állampolgárságra vonatkozó külhoni igényt. A vajdasági politikus felszólalásában három fontos célkitűzést emelt ki:
Küzdjünk minden magyarért, minden magyar intézményért, legyen mire hazajönni azoknak, akik elmentek Vajdaságból és akik ingáznak, Magyarországon dolgoznak, ezt emberhez méltó körülmények között tegyék a határhelyzet miatt.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának elnöke kiemelte: “a 2010 utáni nemzetegyesítési folyamat ismét oxigénhez juttatta az erdélyi magyar szövetséget”. Azt mondta, ami történt 2010 óta, olyan szinten megerősítette az erdélyi magyarság önbizalmát, tartását, jövőképét, hogy bármi fog történni, “biztos hogy túl fogjuk élni.” Hozzátette, demográfiai szempontból az erdélyi magyar közösségnek jó mutatói voltak.
Tuzson Bence: egy országot erőssé tesz, ha a legkisebb közösségei, a családok erősek
Tuzson Bence úgy vélte, a különböző támadások hazánk gyermekvédelmi törekvései ellen összefüggésben állnak a “birodalmi gondolkodással”, mert ha a család, mint a társadalom alappillére, nem erős, akkor a globális világ felépítése könnyebbé válik. Hozzátette: amennyiben a család nem lesz szervezőerő egy adott országban, akkor ott a globalisták hatalmi törekvése teret tud nyerni. A miniszter Palóc André, a Századvég vezető elemzőjének kérdésére kifejtette, hogy az Európai Unióban zajló folyamatok, a Magyarországot érő folyamatos támadások és nyomásgyakorlások nemcsak a globalista térnyerést, hanem a nagy országok erejének visszaállítását is szolgálják.
Mindig voltak nagy és kis államok, ahol a nagyok nyomást gyakoroltak a kisebbekre, azonban az Európai Unió létrejötte jogokat adott a kisebbeknek is, egyenlővé téve őket a nagyobbakkal
– fogalmazott, rámutatva, hogy a nagy országok ezt most a visszájára akarják fordítani, vissza akarják állítani a korábbi hegemóniájukat, ahol “ők hozzák a döntéseket, amit a kicsik tudomásul vesznek”. Tuzson Bence szerint ebbe az irányba mutat például a társasági adó mértékének kérdése vagy a minimumadó bevezetése is, hiszen azokkal a kis országok meglévő versenyképességi előnyét kívánják letörni.
Megjegyezte, hogy a minimáljövedelem is ezeknek a törekvéseknek egyik fontos eleme, amelynek bevezetése azt eredményezné, hogy az egyes tagországoknak nem lenne beleszólása annak mértékébe, vagyis a versenyképességük, végső soron a szuverenitásuk sérülne. Az igazságügyi tárca vezetője kiemelte, Európában ma már nem lehet a konkrét problémákat álproblémák mögé rejteni, egyes tagországoknak muszáj nyíltan megmagyarázniuk a lakosság számára, hogy miért romlott jelentősen a biztonsági helyzet. A “nyílt sisakos küzdelemmel és az egyenes beszéddel” jelentősen nőttek a patrióta esélyek. Tuzson Bence a Patrióta-frakcióval kapcsolatban kifejtette: próbálnak folyamatosan nyomást gyakorolni a partiótákra, de folytatódni fog az erősödésük, jövőre sokkal jobb helyzetben lehetnek az osztrák és a csehországi parlamenti választások után, míg a következő EP-választásra akár a teljes európai fordulat is bekövetkezhet.
A tihanyi Tranzit politikai fesztivál és a Gondolatexpo kiállítás ma folytatódik. Rogán Antal pénteki nagyelőadásáról ebben a cikkben tudósítottunk, a Tranzit Facebook-oldalán pedig számos más kisvideót, élő vitát és tudósítást is megtalálnak olvasónk. Szép gesztusként a szervezők idén az egyik színpadot a PestiSrácok.hu-ról nevezték el, emellett kollégáink a Gondolatexpo PS-Polbeat-sátrában nyilvános felvételeket készítenek és még szabadtéri fotókiállítás és készült Hatlaczki Balázs kollégánk az elmúlt egy évből összeválogatott képeiből. Mindezt hálásan köszönjük a Tranzit munkatársainak, szervezőinek, alapítóinak.
Forrás: PestiSrácok.hu, (Füssy Angéla, Kertész Dávid, Huth Gergely) MTI, fotók: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok
Facebook
Twitter
YouTube
RSS