A német kormány a solingeni késes támadás után beterjesztette a kitoloncolások felgyorsítását és a késes bűncselekmények visszaszorítását célzó törvénytervezete – írja a Magyar Nemzet. A lap kifejti, a tagállamok egy része már „ébredezik” migránsügyben, miközben az „összeeurópai” álláspont változatlan. A migránsokhoz való viszonyulás kapcsán nincs az Európai Unióban összhang, erre Orbán Viktor miniszterelnök is felhívta a figyelmet, feltéve a kérdést: miért nincs tagállami hatáskörben az ügy? Magyarország elutasítja a migránsok befogadását, de Lengyelország mellett például Németország, Hollandia, Svédország és Finnország is keresi már a kiutat a migránscsapdából.
Szinte már Európa-szerte lépten-nyomon követnek el erőszakos cselekményeket, támadások az a migránsok, az elkövetőkről pedig sokszor az derül ki, hogy „iszlámista” meggyőződés hajtotta őket. Európa egyik része mégis alszik. A másik azonban már ébredezik. A kérdés már rég nem csak az, hogy milyen formában fizetjük meg a brüsszeli bírságot a migránsok hazánkba be nem engedése miatt a bírságnál nekünk sokkal több euróval tartozó uniós kasszába. Sokkal nagyobb gondot okozhat, hogy nincs meg az egység Európában és a migránsügy sem az egység felé mutat, inkább a blokkosodás irányába – írja a Magyar Nemzet.
Erre a veszélyre is felhívta a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök az Olaszországban idén 50. alkalommal megrendezett Cernobbiói Fórumon.
Ha egy ország együtt akar élni a migránsokkal, mert úgy érzi, hogy ez jó a társadalom számára, tehesse meg
– vélekedett Orbán Viktor. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy
ha egy másik ország ezt túl kockázatosnak tartja, például a terrorizmus, a közbiztonság vagy az államháztartásra nehezedő terhek miatt, miért ne lenne joga nemet mondani?
Magyarország nincs egyedül a migránsokkal kapcsolatos fenntartásaival az EU-ban. Nemcsak arról van szó, hogy Lengyelországban júliusban szabad kezet kaptak a határőrök a fegyverhasználatra, miután a lengyel parlament elfogadott egy törvényt, amely szélesebb körben engedi meg a határőrök számára a fegyverhasználatot, és mentesíti őket a felelősségre vonás alól. Korábban ugyanis néhány szolgálatot teljesítő katonát bilincsben vitt el a katonai csendőrség, miután megszegték a fegyverhasználati szabályokat, valamint halálos incidens is történt már a lengyel–belorusz határnál: egy afgán migráns megölt egy lengyel katonát, ami óriási felháborodást váltott ki a lengyel közvéleményben.
A német kormány is lépett migránsügyben: a múlt héten beterjesztette a kitoloncolások felgyorsítását és a késes bűncselekmények visszaszorítását célzó törvénytervezetet.
A német szövetségi belügyminiszter, Nancy Faeser már korábban szigorításokat javasolt az illegális menekültekkel szembeni bánásmódban, hogy hatékonyabbá tegye a kitoloncolási eljárásokat, a kitoloncolási őrizet maximális időtartamát például tíz napról 28 napra növelve – hívta fel a figyelmet lapunk érdeklődésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója.
Az új holland kormány az érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkezők kitoloncolásánál a keményebb (hatósági) fizikai erőszak alkalmazását, valamint a belga és német határon elfogott illegális migránsok azonnali visszaküldését akarja elérni.
Mint azt a szakértő kifejtette, Hollandiában a tervek szerint, a Geert Wilders Szabadságpártja által vezetett, új holland (négypárti koalíciós) kormány programjába foglaltak alapján eltörölnék a határozatlan időre szóló menedékjogi engedélyt, valamint módosítanának az ideiglenes tartózkodási engedélyek kiadásán is.
Svédországban egy törvényjavaslat a tartózkodási engedélyek megszerzését kívánja nehezíteni
– mutatott rá a szakértő.
A kormány és a Svéd Demokraták továbbra is kiállnak a szigorúbb migrációs törvények mellett. A javaslatok célja a Svédországba érkező menedékkérők számának csökkentése
– jelentette ki Bäckström Johansson, a Svéd Demokraták főtitkára.
Finnországban a parlament 2024. július 12-én fogadta a részben vitatott, már július 22-én hatályba lépett „kitoloncolási törvényt”, amelynek értelmében Finnországnak meg kell nyitnia lezárt keleti határát, legkésőbb még a téli fagyok előtt.
Ennek előzménye, hogy Finnország tavaly év végén hermetikusan lezárta szárazföldi határait Oroszországgal, ugyanakkor a hivatalos adatok szerint alig egy év alatt 2023 nyarától 2024 nyaráig több, mint 1300 menedékkérő érkezett Oroszországból, átjutva a finn határon
– magyarázta ifj. Lomnoci Zoltán. A kialakult helyzet a finn törvényalkotó szerint mielőbbi szigorítást igényelt.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/EFE/Gelmert Finol
Facebook
Twitter
YouTube
RSS