Megint mepróbálta lejáratni hazánkat egy nyugati lap, és megint nem sikerült nekik. Persze, már megszoktuk, hogy mindig mi vagyunk a legszegényebbek, a legkorruptabbak, a legrosszabbak. Az ő narratívájuk szerint. A tények azonban általában pont ezek ellenkezőjét igazolják. Ezúttal az Economist futott lyukra.
A ragyogóan tiszta Európa korruptabb, mint ahogy azt sokan gondolják címmel jelent meg terjedelmes írás az Economistban. A cikk szerint a közösségen belül egymást követik a botrányok és a csalások, és nem elég gyors a megtisztulás. Persze azt, hogy milyen szintet érnek el a visszaélések, nehéz mérni, mivel a dolog természeténél fogva titkos – idézte a cikket a Mandiner.
A szerző úgy véli, az EU azon van, hogy a jelentkezők javítsák a kormányzást, és belépés után is maradjanak tisztességesek. Ez a balti köztársaságoknál be is jött, de például a lengyeleknél nagyon visszavetette a dolgokat a közben ellenzékbe szorult populista PiS uralma. Romániában pedig sokezer megkenhető közhivatalnokot ültettek le, a bolgároknál, cseheknél és a szlovákoknál viszont az oligarchák tovább bírták, mint az ügyészek.
A felsorolásból nem maradt ki Magyarország sem, mely a cikk szerint “Orbán illiberális irányítása alatt olyan korrupt lett, hogy ebben a tekintetben már egynémely afrikai, illetve közel-keleti állammal vetekszik”.
De bajok vannak meglátásuk szerint a spanyoloknál, az olaszoknál, valamint a görögöknél is. „Ám még ennél is rosszabb, hogy uniós intézmények is besározódtak. Például Katar EP-képviselőket kent meg
– emlékeztetett a lap a nagy port kavart brüsszeli korrupciós botrányra. Az Economist összeállításában arra is felhívták a figyelmet, hogy az említett problémahalmaz hatása „nem csupán gazdasági: Amerika és az Unió egyben biztonsági kérdésnek is tekinti, mivel Oroszország és más autokráciák a énzt és a vazallusok hálózatát eszköznek tekintik a demokrácia kiüresítésére.”
A gazdasági lap kijelentéseinek ugyanakkor ellentmondanak a Világbank statisztikái, mivel azok értelmében a „világhírű” magyar korrupció egész egyszerűen nem létezik. Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője a Világbank adatvizualizációs oldaláról is bemutatott egy térképet, amelyen azt látni, hogy az egyes országokban a cégek mekkora aránya tapasztalt korrupciós jellegű kérést.
A szakértő ez alapján rámutatott, hogy „ez a szám 66 százalék körüli, azaz 3-ból 2 céget érint Jemenben. 50 százalék körüli, azaz minden második céget érint Afganisztánban, Angolában, Dél-Szudánban, Irakban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Libériai Köztársaságban. 33 százalék körüli, azaz minden harmadik céget érint Albániában, Csádban, Maliban, Marokkóban, Ukrajnában, Vietnámban.”
Összevetésben a fent felsoroltakkal, a magyar mutató 1,2 százalék volt 2023-ban
– szögezte le Sebestyén Géza, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy „még az EU-n belül is számos ország »büszkélkedhet« nagyobb mértékű korrupcióval”. Példaként hozta a cseheket, ahol ez az érték 3,5 százalék, illetve a belgákat, ahol pedig meghaladja a 4 százalékot.
Forrás: Mandiner; Fotó: PS (illusztráció)
Klárika
2024-09-14 at 22:34
Szeretném tudni, hol volt, hol nem volt a több ezeréves világtörténelem során korrupció. Azt is, hol nem ismerik manapság sem e hobbit? Talán Ámérikában, az Economist szerkesztőségében, a nagyobb jóléti nagyországokban?
Ki és hogyan teszi az országok korrupciólya felmérését? Ezt sem volna rossz tudni, ha már egy ilyen akció tárgyává lett?
Kik és honnan és hogyan szerzik meg az ilyen felmérések adatait, hogy hitelesek legyenek?
Én a magam részéről nem hiszek semmi ilyes statisztikának, komolyan veendőnek sem. Komolytalannak tartom a konkrét esetek tényleges feltárásának kivételével. Humbug az egész korrupció-vizsgálat és csinált, beavatkozásos beleszólás a mások dolgaiba.
Világosan látható a tanulmány megnevezett politikai következtetésben, amikor az angol-szász világ megint Oroszországot veszi célba mint főfő “kiüresítője” a demokrácia-féle újabb vallásának.
[ Helyben vagyunk : ki és mi lehet a demokratikus világboldogság két legnagyobb ellensége, mint az autokratikus Oroszo. és az illiberális, magyar OV !?!?!?!?]
Mi van amikor az unió vezetősége – amely oly szempontból nem is szerepel a vizsgáltak között, kivéve a Katarból származó bőröndöket – zsarolással vagy büntetéssel kényszerít ki, adott helyen károsnak tartott intézkedéseket? Avagy mikor akármely ideológiának hatalomszerző szándéka, szerepe van?
Asperrimus
2024-09-14 at 22:13
Vajon az Economist újságíróit ki kente meg? Vajon ha a földre ejtik őket, azok is a megkent felükre esnek?
bl
2024-09-14 at 20:35
Egyik ismerősöm mesélte, hogy amikor azt mondta neki valaki, hogy a felét akkor vissza kellene adni, azt válaszolta, hogy sajnos nem lehet, mert kell az anyagra és a munkabérre. Nem is lett övé a munka, viszont nem is hagyta magát korrumpálni.
Amikor megnézek egy kivitelezést legtöbbször azonnal látom, hogy volt-e benne korrupció, látszik a minőségen. Nem bonyolult. Ezt kell vizsgálni és utánamenni ha nem megfelelő. Persze ma már kreatívabbak, tanácsadásra, marketingre, érzékenyítésre is elköltik a pénzt. Ezek alapból mind gyanúsak, hiszen ha nem tudja miért akarja csinálni. Nevetséges.
pm
2024-09-14 at 19:25
affen:-))) már megint visszaestünk egy ranglistán:-) Mondjuk biztos nem volt olcsó:-)
Aki hiszi aki nem
2024-09-14 at 18:03
Ez szemen szedett hazugság Obán kiment és lefizette őket .hogy szépeket írjanak róla ,én láttam mert pont nem ott voltam!!
Hihetetlen
2024-09-14 at 17:57
Nahát ,hogy mik vannak..
https://www.enterprisesurveys.org/en/graphing-tool
Logikus
2024-09-14 at 17:56
A múlt héten a VILÁGBANk, most az ECONOMIST…hú mi lessz itt még?
A ballibek sírógörcsöt kapnak, hogy valaki mást mond, mint amit ők kitaláltak… 😀