Folytatódnak a tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről

Rákapcsolnak a következő napokban az érdekképviseletek, folytatódnak a tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről – írja a Mandiner. A lap szerint az idén minden korábbinál hamarabb induló tárgyalások célja nem csak az, hogy a kötelező legkisebb bérek 2025-ös összege eldőljön, de a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány, az elképzelések alapján legalább három évre szóló bérmegállapodást szeretne tető alá hozni.

Már a tavalyi bértárgyalásokon felmerült, hogy a jelenlegi, 2006-ban bevezetett minimálbér-rendszer megérett az átalakításra, ezáltal jobban igazodva a megváltozott munkaerőpiachoz.

A napirenden lévő javaslat szerint a minimálbér továbbra is megmaradna, ám összege jelentősen emelkedne. A jelenleg alkalmazott, középfokú végzettséghez kötött, nemzeti szinten megállapított garantált bérminimumot ugyanakkor a következő években fokozatosan felválthatná az ágazati bértarifa-rendszer.

Ez azt jelenti, hogy – többek közt osztrák és német mintára – az ágazati szintű tárgyalásokon az egyes szektorok vagy munkakörök egészére kiterjedő bérrendszerek szabályoznák a munkavállalók keresetét. Az ágazati kollektív szerződésekben nem csak a középfokú végzettséghez kötött legalacsonyabb adható bért lehetne meghatározni, hanem az egyéb bérszintekről is meg lehetne állapodni, például arról is, mekkora lehet a kötelező legalacsonyabb keresete a pályakezdőnek, vagy a már több éves szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalónak. Egy friss felmérésből ráadásul kiderül, a magyar munkavállalók több mint háromnegyede, 77 százalékuk támogatná az ágazati szakmai bérminimumok bevezetését

– írja a Mandiner.

Noha a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, nem szerepel a kormány napirendjén az ágazati bérminimumok bevezetése, azt is világossá tette, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodását tekinti irányadónak a kormány. Így egy ilyen érdekképviseleti döntést várhatóan a kormány sem akadályozna meg.

Gulyás Gergely ugyanakkor azt is megjegyezte, a kormány nem zárkózik el attól, hogy a jelenlegi kettős minimálbér-rendszer helyett egyetlen kötelező legkisebb keresetről döntsön a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. A miniszter azt is világossá tette: a kormány a minimálbér jelentős emelését támogatja.

Az ágazati bérminimumok bevezetése az elmúlt évtizedek legnagyobb horderejű változását hozná a magyar bérrendszerben

 – hangsúlyozta a Mandinernek Szabó Imre Szilárd ügyvéd. A Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke kiemelte:

A törvényes minimálbéren kívül az európai uniós tagállamok jelentős részében léteznek különböző ágazatspecifikus szakmai garantált bérminimumok is, amelyek a szakszervezetek és a munkaadói szövetségek – néhány országban a gazdasági kamarák és köztestületek – közötti kollektív szerződéseken alapulnak

 – hangsúlyozta Szabó Imre Szilárd.

Szabó Imre Szilárd arra is felhívta a figyelmet, hogy az ágazati bérminimumok meghatározásáig mindenképpen meg kell maradnia a jelenlegi garantált bérminimumnak. A két minimálbér összevonását ágazati szakmai bérminimum-rendszer kialakítása nélkül nem tartják jó megoldásnak a szakszervezetek, mivel ilyen esetben a most magasabb összegű kötelező legkisebb bért kereső mintegy 700 ezer képzett munkavállaló bérdinamikájára hátrányosan hathat.

Mandiner;