Az emberek aktív emlékezete általában elég rövid, de annyira azért nem, hogy ne emlékeznének rá, alig két hete micsoda kínlódást okozott a kánikula és a szárazság. A gazdák pláne emlékeznek rá. Erre most ránk zúdul az irgalmatlan mennyiségű víz, és azon szűkölünk, „hova tegyük” a szűkre betonozott medrű folyóinkban, hogy nehogy óriási árvíz legyen belőle. Meg vagyunk szeppenve, mert érezzük, hogy két héten belül két ellentétes természeti erőnek lettünk kiszolgáltatva. Pedig van rá gyógyszer – írta a témában alaposan elmélyülő Vésey Kovács László a PestiSrácok.hu-n megjelent vezércikkében.
A #konzervatív csatorna Nemzeti kör című beszélgetését Huth Gergely rendhagyó módon – egy kis bevezető magyarpéterezést leszámítva – ennek az egy témának szentelte, előrebocsátva: az árvízzel meg kell harcolni, a településeket meg kell védeni, de a folyónak vissza kellene adni végre, ami az övé.
Vésey Kovács László cikke itt található: Áradás, kánikula, aszály, silány élelmiszerek, klímahiszti – Mindnek ugyanaz az ellenszere – PestiSrácok (pestisracok.hu)
Facebook hozzászólás
triacus
2024-09-24 at 14:53
@A Fiidesz+KDNPnek választ kell adnia ezekre a kérdésekre is:
Vannak tervek e téren is.
Lásd a Kvassay Jenő Terv-et melynek része a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv is.
” A stadionépítéseket pedig abba kell hagyni,”
A stadion egyszeri beruházás. Semmi a vízügyi beruházásokhoz képest. Nem mellesleg 2019-ben épült a Puskás-stadion, 2021-ben a Bozsik Aréna, azóta nagy labdarúgó stadion nem épült.
triacus
2024-09-24 at 14:05
@Víztározók:
“Nem vagyok szakértő”
Ez meglátszik…
“akkor bizony MINDENHOL kellene víztározó”
Nem, nem kell.
Egyrészt nem kell mindent öntözni, csak a mezőgazdasági területeket (például Bács-Kiskun vármegye 54,7 %-án folyik mezőgazdasági termelés), abból is főleg csak a szántókat (Bács-Kiskun vármegyében az előbb említett mezőgazdasági területek 69,9%-a szántó).
Másrészt egy víztározó lehet mély, így nem kell hatalmas területeket elfoglalni.
Harmadrészt létezik a cikkben is említett árvízi gazdálkodás, ahol a területet árvízkor elárasztják, majd hagyják, hogy a víz – az általa hozott szerves anyaggal együtt – beépüljön a talajba. Így meg lehet spórolni a víztározókat, hisz a talaj lesz a víztározó.
“ezek a víztározók nem lennének felhasználhatók semmi másra, csak víztárolásra, tehát sem horgàszatra/halászatra, sem fürdésre sem bevethetők,”
De, használhatóak.
Akvapóniárol tetszett már hallani?
“Ezenkívül óriási lenne a vízszintingadozás, hiszen szárazságban felhasználnák a vizet. ”
Nem kell az összes vizet felhasználni (lehet takarékoskodni – lásd: csepegtető öntözés), illetve meg lehet akadályozni a víz elillanását (például talajtakarással).
Víztározók
2024-09-24 at 12:29
Nem vagyok szakértő, de a józan ész alapján, ha az árvízekből, illetve a nagy folyókból vizet akarunk nyerni, és tárilni, akkor bizony MINDENHOL kellene víztározó, ami 10 ezres nagyságrendű víztározót jelentene egyenletesen elosztva az ország egész területén. Ez egy iszonyatosan nagy feladat. Az is világos, hogy ezek a víztározók nem lennének felhasználhatók semmi másra, csak víztárolásra, tehát sem horgàszatra/halászatra, sem fürdésre sem bevethetők, sem pedig bármilyen mezőgazdasági termelésre. Ezenkívül óriási lenne a vízszintingadozás, hiszen szárazságban felhasználnák a vizet. Tehát lenne 10 ezer víztározó, amely egyetlen funkciójától eltekintve halott terület lenne.
A Fiidesz+KDNPnek választ kell adnia ezekre a kérdésekre is
2024-09-24 at 12:18
Nem vagyok szakértő, nem tudok az árvíz és szárazság/öntözés tekintetében döntőbíró lenni. Egy dologban azonban 100%-ig biztos vagyok: a mostani kormánynak részletes szakmai feltárást kell kezdenie azonnal, hogy milyen hatékony megoldások lehetnek, mivel az is meggyőződésem, hogy több hatékony megoldás létezhet. Utána döntenie kell, a társadalom egészzét belevonva és részletesen elmagyarázva. Igenis, az emberek megértik a tudományos érveket, ha a szakértők értelmesen elmagyarázzák. A stadionépítéseket pedig abba kell hagyni, persze a tömegsportot, gyereksortot tivábbra is támogatva.
lhotx
2024-09-24 at 11:59
bl 2024.09.22. 14.37-kor
„Balatonban annyi víz”
A felszín alatti vizek valószínűleg több ezer Balatonra rúgnak. Felszínközeli kevesebb, mélyebben több. Nem vagyok szakember. Időt kell adni neki, hogy leszivárogjon, s nyilván északon kell kezdeni (ha már így megnyúzták-kibelezték az országot mai »szövetségeseink«)
Nézzük_magát_a_dolgot
2024-09-23 at 17:05
Tisztelt Tarr Ferenc (fb)! Ön jól jellemzi a Duna lesújtó helyzetét. Én még egy szemszögből kiegészíteném. Részben a tótok, még inkább az osztrákok szűk látókörű önzése miatt a Duna ma tele van áramtermelő vízlépcsőkkel. Mindezek miatt a durva hordalék (kavics, sóderhomok) ott a tározókban kiülepszik, nem sodorja magával a Duna a hazai szakaszára. Emiatt a folyó romboló tevékenysége érvényesül, több hordalékot sodor délre, mint amennyi utánpótlás érkezik. Emiatt a medre fokozatosan mélyül, a környező Kis-alföldi síkokon egyre mélyebbre süllyed a talajvíz. Hab a tortán, hogy évtizedes-évszázados távlatokban a dunai sódertermelésnek annyi, az ország egyre nagyobb részén kell megnyitni a szárazföldi kavicsbányákat, tönkretéve a tájat. Lehet, hogy rosszul gondolom, de ez nem fáj az öntudatos polgárok egy részének, akik kavicsbánya-tavi nudi strandokon (pl. Délegyháza) hódolnak eltévelyedésüknek, lógatva elrettentő látványt nyújtó fonnyadt testtájaikat.
triacus
2024-09-23 at 16:14
@kanigunda: A rögvalóság az, hogy az Alföld csapadék híján ki fog száradni. És a tendencia az, hogy az Alföldön csökken a csapadék mennyisége miközben csökken a talajvíz szintje. Ez által sivataggá válik a táj – aki itt él (és nem csak a fotel kényelméből a belvárosból hadovál összevissza) az napi szinten tapasztalhatja – és az itt élő mezőgazdászok megszívják (de a kiskert-tulajdonosok is) – így az ország többi lakója is.
Tehát a vizet valahonnan pótolni kell, Ez pedig alkalmasint a folyókból történhet – főként áradásokkor – így nem pusztán “mocsaras romantikázás” az árvízi gazdálkodás. Vízüggyel foglalkozó szakemberek kidolgozták ennek a lehetőségeit, Európában – nem csak nálunk okoz problémát az aszály – több helyütt intézkednek ez ügyben, számolnak fel gátakat, alakítanak ki víztározókat, ártereket.
“Talán a réges-régi mocsárvilág ami a mai napig hatóan “hazavágta” az alföldi talajt?”
Nem, hanem az intenzív monokultúrás mezőgazdaság és a belvizek erőszakos lecsapolása.
Zsizsikné Wamzer Manyi
2024-09-23 at 15:02
Öröm nézni, hogy az interjú résztvevői szeretnek enni! Micsoda gyönyörű tokák, hájhurkák és pocakok! Végre nem vékonydongájú, kígyóvállú, szlimfites bölcsészek csinálnak műsort, hanem belevaló haspókok!
kanigunda
2024-09-23 at 14:50
“… 19. századi hidrológusok, élükön Vásárhelyivel …”
Nem kívánok árkon kívüli gyepmesterként beleszlni de köztudott, hogy A Vásárhelyi féle terv sohasem valósult
meg. A mai szimulációk már a közelmúltban is hatalmasat fejlődtek. OK, ez sem garancia az örök tudásra de azért
mégis valami.
Viszont akkor legyünk operatívak! Hol lennének az új tározók, mennyibe kerülnének és mire lennének elegendőek?
Ezt a mocsaras romantikázást valóban felejtsük el örökre! Bár megjegyzem a Bakonyban is van működő mezőgazdaság,
nota bene nagy folyók nélkül. Talán a réges-régi mocsárvilág ami a mai napig hatóan “hazavágta” az alföldi talajt?
Nekem, mint művelt laikusnak ez az öntözgetős késztetés csak gyenge tüneti kezelésnek tűnik.
Harmadsorban, és itt nem akarok aktuálpolitikai iszapbirkózást generálni de az EU segítségre jelen pillanatban
csak mérsékelten számítanák. Csupán abban az esetben lenne valami ha de facto a magyar termőterületek idegen
kézben koncentrálódnak majd. De ugye akkor meg minek.
triacus
2024-09-23 at 14:04
@Nézzük_magát_a_dolgot:
“Ön szerint se legyen se duzzasztott tároló, se kiterjesztett mocsárvilág.”
Ezt nem állítottam. Csak annyit írtam, hogy jelen helyzetben nem feltétlen erről van szó.
“de gyakorlatilag semmit s számítana az elsivatagosodás ellen. Ahogy a poroszlói Tisza-tó se szünteti meg egy fikarcnyival se a Nagykunság csapadékhiányát.”
Ezek nem szüntetik meg, hisz messze vannak az érintett területektől.
“. Viszont nagyon hiányolom a MEGOLDÁSI javaslatot, mert az, hogy a másfél millió hektárnyi vadvízországhoz tartozó fokgazdálkodás helyett annak “valamiféle változatát kellene a mai körülményekhez igazítani” meglehetősen karcsú megoldás,”
Pedig leegyszerűsítve ez – a többletvíz főként ártéri területekre, víztározókba juttatása – a megoldás (hisz máshonnan nem érkezik elegendő víz). Külföldön is van rá példa (az EU-nak van erre keretirányelve, biodiverzitás programja, folynak a nem szükséges gátak felszámolása – jelenleg kb. 8000 gátat számoltak fel).
Bővebben olvashatsz róla az ezzel foglalkozó szervezeteknél – Zöld Gerilla, Vízválasztó, Élő Tiszáért,… – vízügyi szakembereknél.
Nézzük_magát_a_dolgot
2024-09-23 at 13:26
Tisztelt Triacus! Ön szerint se legyen se duzzasztott tároló, se kiterjesztett mocsárvilág. Majdnem egyetértünk, mert szerintem érdemes lenne új Tisza-tavat egy csongrádi vízlépcsővel (sok évtizedes terv) létrehozni, amely kiváló életteret biztosítana a szabadidős tevékenységeknek és a sokszínű élővilágnak, de gyakorlatilag semmit s számítana az elsivatagosodás ellen. Ahogy a poroszlói Tisza-tó se szünteti meg egy fikarcnyival se a Nagykunság csapadékhiányát. Viszont nagyon hiányolom a MEGOLDÁSI javaslatot, mert az, hogy a másfél millió hektárnyi vadvízországhoz tartozó fokgazdálkodás helyett annak “valamiféle változatát kellene a mai körülményekhez igazítani” meglehetősen karcsú megoldás, inkább óhaj-sóhaj, persze jól hangzik, de csak konkrétumok nélküli szómágia. Erről jut eszembe a Steinbeck-regényből a csavargó apa és éhes fia közötti beszélgetés. “Apa, de jó lenne ezen a fán találni két körtét meg két almát” – “Miért pont két almát meg két körtét?” – “Mert azt igazságosan el tudnánk osztani kettőnk között”. Persze szerintem se ördögtől való lenne pl. a Tisza medrét lerövidítő átvágások által keletkezett kanyargós holtágakkal megnövelni a Tisza hosszát a lassabb átfolyás érdekében a medermélyülés lassítására. Lehet, hogy a 19. századi hidrológusok, élükön Vásárhelyivel nem láttak előre egy évszázaddal, no de ki állítja, hogy a mostani okosok biztosan felmérik egy évszázaddal előre a dolgok alakulását?
Westeros
2024-09-23 at 13:18
A klímaváltozás következménye az extrém időjárás, ezt ma már épeszú ember nem tagadja. A kérdés az, hogy a kormány mit tesz a klímaváltozás negatív következményeinek megelőzése ill. ellensúlyozása érdekében. Én úgy látom, hogy nem sokat.
triacus
2024-09-23 at 11:07
@Nézzük_magát_a_dolgot:
” sok okos elraktározna 5 balaton-nyi vizet gondolom folyókat felduzzasztva vagy visszaadva a 18. századi mocsárvilágnak ”
Sehol nem volt szó 5 balatonnyi víztömegről.
@Krisa is csak 2 balatonnyival kalkulált, ami szerinte – mivel az csak 20 mm-nek felel meg – édeskevés.
Sehol sem volt szó felduzzasztásról vagy 18. századi mocsárvilágról (a videóban is elhangzik: “nem a középkori fokgazdálkodást kell megvalósítani most, hanem a középkori fokgazdálkodás elveit kéne követni és a mai korszakra, mai viszonokra alkalmazni”).
Viszont szó van az Alföld elsivatagosodásáról, az ott nyaranta előforduló aszályról, az által keletkezett mezőgazdasági károkról.
És ez nem csak kis hazánkban van így, hanem egész Európában.
Nézzük_magát_a_dolgot
2024-09-23 at 09:10
Az a baj, hogy nagyon nem mindegy: az okos hülyéskedik, vagy a hülye okoskodik. Már szégyellek észérveket felhozni a hirtelen vízügyi szakértőkké lett újságírók állításaival szemben, csupán egyetlen aspektusát említem a dolognak. No jól van, a sok okos elraktározna 5 balaton-nyi vizet gondolom folyókat felduzzasztva vagy visszaadva a 18. századi mocsárvilágnak másfél millió hektár termőföldet. A sok okos azt képzeli, hogy ezt a vizet szép egyenletesen valaki (gondolom a Jóisten) kiszórja helikopterből az ország területére, így biztosítva 20 mm csapadékot. Vagy úgy, hogy az ország mezőgazdasági területét szép egyenletes négyzethálóban sűrűn bevonalaznánk csatornákkal, persze ahol szintkülönbség van, ott rengeteg átemelő szivattyúteleppel. A csatornákat és átemelő szivattyúkat meg majd karbantartja Kun Béla. Már a mostani ritka öntözőcsatornákat is elhanyagolják a földtulajdonosok, a sült galambra várva még azt is a kormányzattól várják, hogy az időszakos eliszapolódást és elbozótosodást szüntesse meg. Szégyenletes az ábrándos amatőrök eluralkodása a közgondolkodásban.
Mivel a sok millió botcsinálta tájékozatlan, de annál nagyobb arcú vízügyi sötétzöld károkozótól az árvíz lecsengése elveszi az aktuális témát, javaslom, hogy sürgősen képezzék át magukat valami másra (korábban pl. kőkeményen megmondták a tutit az atomenergia, a járványügy stb. terén is). Más szakterületen is tudnak örök érvényűt alkotni. Ui. a magyar árvízvédelmi rendszer magasan világszínvonal feletti, csak gratulálni lehet a vízügyeseknek.
K
2024-09-23 at 05:34
–Minden ellenvélemény dacára úgy gondolom, hogy a fenti videóban elhangzottak a “szakirodalomban” professzorok által elmondottak felhasználásával történtek, így mindenféleképpen átgondolandónak tartom azt. Természetesen mindent a “pénzügyi” lehetőségek és a gazdaságosságok szabnak meg.
–Én nem értek az árvízvédelemhez, de a gyakorlat alapján úgy látom hogy jelenleg eredményes a védekezés, és ezért hálát érdemel az árvízvédelem, a katonaság, a katasztrófavédelem, stb.
triacus
2024-09-23 at 02:24
@Krisa: Ha évente 2 Balatonnyi vízmennyiséget már el tudnánk raktározni – ártéri területeken, erdőkben, legelőkön, ártéri gazdaságokban, de akár csatornákon keresztül víztározókban – már azzal is előrébb vagyunk ahhoz képest, hogy 2 Balatonnyi vizet elpocsékolunk, miközben a leesett minimális csapadékot is elvezetjük, kiszárítjuk vele az Alföldet és tönkretesszük a mezőgazdaságot.
Krisa
2024-09-22 at 23:15
Nagyszerű ötletek vannak és nagyszerű ujságírónk vannak, akik nagyszerűen el tudják ezeket mesélni. Ám a számok világában pillanatok alatt kiderül.hogy
1. max 1 balaton-nyi többlet víz csapolható le egy árvíz során, mely 2-3%-al növelhetné az éves csapadék mennyiségét.
2. legalább 5 balaton-nyi tárolót kéne kialakítani, hogy 15%-al növeljük a csapadékot a nyári hónapokban
3. Nincs olyan szabad terület ahol 600 milliárd forintért 5 Balaton méretű tárolót alakítsunk ki (300 ezer hektár termőföldet elvesztve)
4. évente max 2 árvíz van, egy a Dunán,egy a Tiszán, tehát max 2 Balatont tudnánk feltölteni, ami mindössze 6% többletesőt jelentene, aminek az öntözéssel való kiszórása is 100 milliárdokba kerülne.
KONKLÚZIÓ: A PROJEKT NEM VALÓSÍTHATÓ MEG ÉS MÉG HA MEGVALÓSÍTANÁK,AKKOR SEM LENNE GAZDASÁGOS.
Krisa
2024-09-22 at 23:00
A Duna magyarországi szakasza kb 400 km hosszú, a szokásoshoz képest kb. kb 8 méterrel (0,008 km) emelkedik meg árvíz során é s kb 05 km széles átlagosan,m ez ugy 400*0,5*0,008= 1,6 km3 , szóval kn 2kettő (azaz 2) köbkilométer többletvíz, ez hozzávetőlehg ugyanannyi mint a Balatonban tárolt 1,8-2 köbkilométer víz. Ez elegendő egy 20 milliméteres kiadós zuhéra. Ennek kb 5-szöröse már meglátszana a mezőgazdaságon. Tewhát 5 Balatoin méretű tározó kéne és 5 ilyen nagy árvíz évente.
HOL VAN 5 balatonnyi terület ? Az 5 balaton-nyi locsolással kiszórandó víz ára 100 Ft/m3 elektromos energiával számolva: évente 1000 milliárd forint lenne és akkor nem beszéltem a mezőgazdasági területek kisajátításáról 5*600km2*100 h/km2 * 2 millió Ft/ha = 600 millárd FT.
apro_marosan_petergabor
2024-09-22 at 20:51
Tisztázzunk valamit.
Nem rontottunk el semmit.
Amióta az eszemet tudom,a Duna 10 évente kb. ekkora, ebben nincsen semmi meglepetés.
Az, hogy hőbörögnek Rómain? Ugyan, ÁRTÉRRE építkeztek, ott vásároltak, tudniuk kellett, hogy a gát mögöttük (nánási út) s nem előttük van (Dunapart), tehát ne várják el, hogy az ÁRTERET más, más pénzén megvédje nekik. Össze lehet állni,s lehet szerveződni s költeni rá, mindenki saa asaját háza előtti szakaszt fizesse meg!
(ha egyáltalán islyes sok km-es gát építését engedélyezik – ugyanis ez a túl oldalon, Újpesten is megemeli a vizet…)
Az árvizek átlagos, kisebb gondot okoztak, semmi különöset. Temészetesen lehet jobban elébe menni (víztározókkal), de annak is ára van…
Ráadásul ezek az árvizek egy picivel sem nagyobbak azóta, mióta kitört a klímaváltozás őrület…!
Ezért nem kell továáb fújni ezt a luftballont, mert nem kell a méregzöldek malmára hajtani a vizet – az úgy sem ermel energiát..:).
Tessa
2024-09-22 at 20:23
)) Forró lányok várnak rád —– https://ok.me/7TJI1
PrüsszelPress
2024-09-22 at 19:44
Azt ne feledjük el, hogy az összes gátat a Fidesz-kormányok hozták rendbe, építették.
K
2024-09-22 at 18:18
–Nem értek az árvízvédelemhez, de a fenti videót végig hallgatva azt nagyon remeknek tartom.
–Minden elismerésem a jelenlegi árvízvédelemé , igazán kitűnő munkát végeztek.
Remélem a fenti videóban elhangzott remek ötletek a valóságban is megvalósulnak.
******
–A történelem során sok hibát követtek el, például a labancok Tisza-Duna “folyamszabályzása” azért volt, mert a mocsárvilágot le akarták csapolni, hogy az ellenálló “betyároknak” ne lehessen hol elbújni, a szovjetek pedig azért hogy a hadihajók Pozsonyig fel tudjanak menni.
–A Kárpátok erdeiben sok fát kivágtak és kivágnak, és ez is megnöveli az árvízveszélyt.
******
–A lényeg az hogy a jelenlegi árvízveszély úgy látom el van hárítva , és ez nagy siker. A liberális kormányzás BIZTOSAN nem lenne ilyen eredményes.
Mekkelek
2024-09-22 at 17:44
Na tessék, az elmúlt hetekben mindenki árvízvédelmi szakértő és klímatudós lett.
Nem baj, küldik hamarosan az új covidot, lehet nemsokára vírusszakérteni is.
Civis
2024-09-22 at 16:06
Nem tudják!!! Amit a punio adott árviz védelemre, abbol kellene jol laknod,most nem irnál ily hülyeséget. Már rég éhen dögöltél volna! Bakker!!!
hivo
2024-09-22 at 16:03
Regen a nep az unokainak
ultetett gyumolcsfat es
vedte foldjet mert tudta
mi elteti.
A gyors azonnali profit-haszon
idejet eljuk es lassan learatjuk
annak gyumolcseit.
Gyurina
2024-09-22 at 15:21
nem tudják! Nagyon tájékozott vagy! Ott voltál?
nem tudják
2024-09-22 at 14:51
…..hol lett elrontva…..ott hogy elloptátok bakker az úniós pénz amit a vízgazdálkodásra árvízvédelemre kaptatok
bl
2024-09-22 at 14:37
Valaki kiszámolta, hogy a Balatonban annyi víz van amennyi 20 mm esőre elég az országban. Tehát ha 10 Balatonnyi területet feltöltünk 2 méter mély vízzel az már elég 200 milliméternyi esőre. Az éves átlag valahol 600 mm környékén van.