Szijjártó: meg kell előzni a közel-keleti válság további eszkalációját

A nemzetközi közösségnek meg kell előznie a közel-keleti válság további eszkalációját, ez ugyanis igen súlyos kihatással lenne a világ biztonságára – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a Közel-Keletről az elmúlt napokban és órákban igen nyugtalanító jelentések érkeztek, az ukrajnai háború mellett ez a konfliktus is egyre közelebb kerül az eszkalációhoz, a válság továbbterjedéséhez, ami szintén jelentősen alááshatja a világ biztonságát.

Libanon bevonása a konfliktusba, én azt gondolom, hogy önmagán túlmutató jelentőséggel bír, hiszen ha a konfliktusba még egy országot belevonnak, akkor ez a konfliktus nem áll meg annak az országnak a határainál

-figyelmeztetett.

Én azt gondolom, hogy a libanoni emberek nem tehetnek arról a válságról, amely kialakult, így nagyon remélem, hogy a libanoni embereknek nem kell majd szenvedniük emiatt a válság miatt

-mondta. Majd rámutatott, hogy a magyar kormány szoros kapcsolatban áll a libanoni keresztény közösséggel, a kapcsolattartás jelenleg is folyamatos, és ha bármilyen segítségre van szükségük, azt meg fogják kapni.

A magyar kormány az elmúlt években körülbelül ötmilliárd forintnyi értékben hajtott végre fejlesztési, támogatási, valamint humanitárius programokat Libanonban, amelyekkel a keresztény közösségeket támogattuk templomépítéssel, iskolák, kolostorok működésének támogatásával

-emlékeztetett. Továbbá reményét fejezte ki, hogy mindenkiben lesz annyi józan ítélőképesség a következő napokban, hogy nem eszkalálja tovább a közel-keleti válságot, és nem kell emberek újabb millióinak szenvedniük. A téma kapcsán végül arra is kitért, hogy szerdán libanoni kollégájával is megbeszélést fog folytatni, és erről a kérdésről is szó lesz.

Szijjártó Péter a nap folyamán tervezett kétoldalú találkozóival kapcsolatban kifejtette, hogy afrikai és ázsiai partnereivel alapvetően biztonsági kérdésekről fog egyeztetni, így a migrációs nyomásról is.

Szerintem ma már mindenki számára világos az, hogy Európa nem fogja tudni megúszni a jelenleginél sokkal-sokkal nagyobb, annál összehasonlíthatatlanul nagyobb migrációs nyomást, ha nem tud átfogó Afrika-stratégiát kidolgozni

-szögezte le. Kiemelte, hogy Afrika lakossága a következő két évtizedben mintegy 750 millióval fog nőni, és ezeknek az embereknek majd munkahelyet kell adni, taníttatni kell őket, egészségügyi ellátásra lesz szükségük.

Ha ezt nem tudjuk megteremteni, abban az esetben a világtörténelem egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájával szembesülhetünk majd, vagy Európa történetének legnagyobb migrációs nyomásával

-közölte.

Jó lenne elkerülni mindkettőt, úgyhogy az afrikai államok vezetőivel a migrációs együttműködésről, a fejlesztési együttműködésről tárgyalunk

-tette hozzá.

A miniszter végezetül arra is kitért, hogy Honduras is belép a magyar ösztöndíjprogramba, tehát onnan is jöhetnek majd diákok a hazai egyetemekre. Valamint üdvözölte, hogy Kuba érdekelt a magyar vízügyi technológiákban. Illetve elmondta, hogy nemcsak afrikai és latin-amerikai, hanem ázsiai országok külügyminisztereivel is találkozni fog. Aláhúzta, hogy Magyarország és Kambodzsa megállapodott a nagykövetségek kölcsönös megnyitásáról, Üzbegisztánnal pedig diplomáciai képzési együttműködési szerződést fog aláírni. Azt is érintette, hogy tárgyalni fog az Egyesült Arab Emírségek diplomáciájának vezetőjével is, vele leginkább a közel-keleti helyzet lesz a téma.

Forrás/fotó: MTI