Magyar Péter legalább ebben a hat dologban nem mond igazat

Állítja a Nézőpont Intézet. Össze is gyűjtötték, miben hazudik, ferdít a baloldal új messiása. A kutatóközpont felsorolása az államadósság, a külföldön élő magyarok száma, a reálbér, az élelmiszer-infláció és a gazdaság kérdésköreit érinti. A hat pont a következő:

1. Magyar Péter azt állítja, hogy soha olyan magas nem volt a magyar államadósság, mint 2024-ben. A valóság ezzel szemben az, hogy míg 2010-ben az államadósság átlépte GDP-arányosan a 80 százalékot, 2023 végén 73,5 százalékon állt, a koronavírus-járvány előtt pedig még 65,3 százalékig is sikerült visszavágni a GDP-arányos államadósságot, ám a járvány elleni védekezés miatt ez átmenetileg megemelkedett.

2. Magyar Péter azt állítja, egymillió magyar él jelenleg tartósan külföldön, ezzel szemben a valóság az, hogy az ENSZ legfrissebb adatbázisa szerint 714 ezer magyar él tartósan külföldön, de számuk már 2010-ben is több mint 500 ezer volt, jelentős részük a második világháború, az 1956-os forradalom és a rendszerváltás után emigrált.

3. A Tisza Párt elnöke azt is állítja, hogy a reálbérek 20 százalékkal csökkentek, de ezzel szemben az igazság az, hogy 2022-ben még a magas infláció mellett is 2,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, ezt 2023-ban egy 2,9 százalékos csökkenés követte, 2024-ben viszont az eddigi adatok alapján 9 százalék körül alakulhat az éves reálbér-emelkedés.

4. Magyar Péter állítása szerint az élelmiszer-infláció 66 százalék. Ezzel szemben a valóság az, hogy 2024 augusztusában az élelmiszerárak 2,4 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában, és 2022 és 2023 egészét tekintve az élelmiszerár-emelkedés üteme előbbiben 27,8, utóbbiban 23,8 százalék volt.

5. Magyar Péter azt is állítja, hogy stagnál a gazdaság. Az eddigi elérhető adatok alapján számolt előrejelzések szerint 2024-ben a gazdaság 1-1,8 százalékkal növekedhet.

6. Magyar Péter szerint Magyarország az Európai Unió legszegényebb tagállama. A valóság az, hogy az Európai Unió statisztikai hivatalának számításai szerint a szegénység kockázatával élők aránya a magyar társadalomban 19,7 százalék, amely alacsonyabb, mint az uniós átlag (21,4 százalék), ezzel pedig az unió legjobban teljesítő első felébe tartozunk.

Vezető kép: Hatlaczki Balázs