Földtani kutatófúrások alapján dönthetnek az első magyarországi szivattyús energiatároló helyszínéről – közölte az Energiaügyi Minisztérium legfrissebb Facebook-bejegyzésében vasárnap.
Mint írták, a jövő a zöldenergiáé, hazánk élenjáró szerepre törekszik a termelésében és tárolásában. Az időjárásfüggő megújulók teljesítményingadozásának kiegyensúlyozására számos országban használnak szivattyús-tározós erőműveket. Magyarországon is több évtizede időről-időre felmerül egy hasonló fejlesztés terve, de az energetikai szempontból indokolt beruházásról idén készül először részletes megvalósíthatósági tanulmány. A tájékoztató szerint a tavaszi-nyári próbafúrások magmintáit jelenleg talaj- és kőzetmechanikai, kémiai laboratóriumi elemzéseknek vetik alá.
A vizsgálatok eredménye kiemelten fontos alapinformációt szolgáltat az ősz folyamán véglegesítendő dokumentációhoz. Magyarország a napokban nyújtotta be felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT). A szakpolitikai irányokat rögzítő dokumentum az akkumulátoros energiatárolók mellett célszerűnek tartja a szivattyús-tározós erőművek rendszerbe illesztését is. A ma ismert technológiák közül az egyik leginkább környezetbarát megoldás Európában 100 éves múltra tekint vissza, számos helyen bevált, hazánkban is hatékonyan alkalmazható. A NEKT szerint 2030 után a villamosenergia-rendszer tárolókapacitásainak felét érdemes lesz szivattyús energiatárolókra alapozni – írták. Egy másik, friss bejegyzésben kifejtik: a szivattyús energiatárolók eltérő szinteken kiépített és csővezetékkel összekapcsolt tározókból állnak.
A pillanatnyi szükségleten felüli energiamennyiséggel az alacsonyabban fekvő tározóból a felsőbe szivattyúzható fel a víztömeg. Visszaeresztésével turbina és generátor hajtható meg, így a fogyasztási igényekhez igazodva olcsón és tisztán nyerhető újra villamos energia. A szivattyús energiatározó élettartama hosszú, működési költségei alacsonyak, üzemeltetése semmiféle károsanyag-kibocsátással nem jár. Az előzetes vizsgálati dokumentáció összeállításához a tavasszal-nyáron elvégzett kutatófúrások és felszíni geofizikai mérések szolgáltatnak műszaki-tudományos alapinformációkat. A két helyszínen, a Heves vármegyei Markaz és a borsodi Nagybarca-Sajóivánka-Vadna térségében összegyűjtött mintákat jelenleg a Mecsekérc szakemberei tárolják és elemzik – írta bejegyzésében a tárca.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok
Dildo
2024-10-20 at 16:21
A méret a lényeg. Ha szerepel a klímapolitika a történetben, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a tárolókapacitás amolyan csepp a tengerben az ország teljes villamosenergiatermeléséhez képest, viszont sok-sok milliárdba fog kerülni, és sokat kaszál majd rajta az, aki közel ül a tűzhöz.
Béla
2024-10-20 at 15:05
A villamosenergia-rendszer működésének alapja, hogy a rendszerbe bekerülő. vagyis a termelt és importált áram mennyiségének minden időpillanatban meg kell egyeznie az elfogyasztott és exportált volumennel.
A szivattyús energiatárolók eltérő szinteken kiépített és csővezetékkel összekapcsolt tározókból állnak.
A pillanatnyi szükségleten felüli energiamennyiséggel az alacsonyabban fekvő tározóból a felsőbe szivattyúzható fel a víztömeg. Visszaeresztésével turbina és generátor hajtható meg, így a fogyasztási igényekhez igazodva olcsón és tisztán nyerhető újra villamos energia.
Jelenleg gázturbinás erőművek egyensúlyozzák ki a szél- és naperőművek változó termelését.
A cikk nem ír arról, hogy lehet-e akkora szivattyús energiatárolót létesíteni Magyarországon, ami kiválthatná a gázturbinás erőművek észrevehető hányadát.